Újabb fiskális intézkedéseket ígért Bukarest a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) küldött szándéknyilatkozatában, amennyiben a költségvetési bevételek idén nem érik el a tervezett 14,7 milliárd lejt (egy euró 4,47 lej). A hiány az év első felében a tervezett szerint alakult, június végén a GDP-arányos deficit 1,1 százalék volt annak ellenére, hogy a bevételek a vártnál alacsonyabb szinten tetőztek, részben a bankszektor veszteségei, a import zsugorodása, illetve az exportnövekedés okozta áfa-visszafizetések volumennövekedése miatt - állítja a román kormány.

Augusztus végén azonban a deficit 1,2 százalék fölé kúszott, szeptemberre a tervezet 8,1 milliárd lej helyett már 9,1 milliárd lejes luk tátongott a költségvetésben, azaz a GDP arányos hiány eléri az 1,46 százalékot. Mindez azonban azt jelenti, hogy az év utolsó három hónapjában, amikor hagyományosan megugranak a büdzsé kiadásai, kevesebb mint egy százalékos lehet a hiány ahhoz, hogy az év végére az IMF-megállapodásban rögzített 2,2 százalékos deficitcélt tartani lehessen.

Mit ígért Bukarest?

A napokban postázott szándéknyilatkozat részleteit nem hozták nyilvánosságra, a sajtóban megjelent kiszivárogtatásokból azonban kiderül, hogy az alig tartalmaz újdonságokat az előző vállalásokhoz képest. Bukarest ismét megígérte, hogy megkezdi az évek óta halogatott privatizációs folyamatot, mérsékli a központi, valamint az önkormányzati adósságokat, megkezdi az egészségügy reformját, hatékonyabbá teszi az uniós források lehívását és október közepéig pedig elkészül a jövő évi büdzsé tervezete is.

Victor Ponta kormányfő szerint újabb megszorító intézkedésekre nem lesz szükség és marad az egykulcsos 16 százalékos jövedelemadó is. Növelni kell viszont az adózási hajlandóságot és hatékonyabbá kell tenni az adóbehajtást. A hagyományosan fertőzött ágazatokban ezért fiskális intézkedésekre lesz szükség, a jövő év elejétől például életbe lép a szolgáltatói szektor átalányadója, és amennyiben a sütőiparban bevezetett csökkentett áfakulcs hozza a várt eredményeket, azt más alapvető élelmiszerek esetében is bevezetik.

Bukarest ugyanakkor azt is közölte a IMF-fel, hogy január elsejétől a bérbe adott ingatlanok tulajdonosait társadalombiztosítási hozzájárulás megfizetésére kötelezik, melynek mértéke legfeljebb a minimálbér után fizetendő összeg ötszöröse lehet.

Így olcsóbban juthatnak forráshoz a pénzpiacokon

A szándéknyilatkozatot a jegybank (BNR) elnöke is ellátta kézjegyével, miután a pénzintézet vállalata, hogy további lazításra csak abban az esetben kerül sor, amennyiben az infláció tartósan csökkenő pályán mozog.

A BNR augusztus első felében 3,2 százalékról 3,1 százalékra csökkentette az idei inflációs előrejelzését, az év elején még 3,5 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számolt. Az idei hivatalos célérték 2,5 százalék (+/−1 százalék), ezért az elemzők idén legkevesebb 50 bázispontos vágásra számítanak, ami 4 százalékra mérsékelné az irányadó rátát.

A költségvetés stabil. így a 2 milliárd eurós szerződésre - amely előreláthatóan az utolsó lesz - mindössze azért van szükség, hogy az ország olcsóbban jusson forráshoz a pénzpiacokon - mondta a miniszterelnök.

Románia három hónapos csúszással június végén zárta le forráslehívás nélkül a 2011-ben megkötött 5 milliárd euró értékű elővigyázatossági típusú hitelszőredését, ezt megelőzően 2009-ben 13 milliárd eurós segítsége kértek a nemzetközi hitelezőktől. Az újabb két évre szóló készenléti hitelkeretről szeptember 27-én dönt az IMF igazgatótanácsa.