A szén-dioxid geológiai tárolására vonatkozó törvénymódosítás és a rendelettervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése folyamatban van, a jogszabályok hatályba lépésének tervezett időpontja 2012. májusa - tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. A CCS (Carbon Capture and Storage; CCS) technológia lényege, hogy a fosszilis energiahordozók égetése során keletkező széndioxidot egy bonyolult és költséges eljárás keretében leválasztják, majd csővezetékeken a kőzetrétegbe juttatva elhelyezik.
A kormany.hu oldalra február 29-i dátummal került föl a vonatkozó dokumentum, amelyet február 27-én bocsátottak közigazgatási egyeztetésre, amelynek határideje március 2. a portál szerint. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban kialakított jelenlegi koncepció alapján a szén-dioxid geológiai tárolására vonatkozó szabályokat a bányászatról szóló törvény (1993. évi XLVIII. törvény) és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló új kormányrendelet tartalmazza majd. A szabályozás alapját a vonatkozó uniós irányelvek adják, amelyektől az átültetési kötelezettségből adódóan nem lehet eltérni.
A jogszabály-tervezetek értelmében a szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezeteket és ezek becsült kapacitását a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak kell majd felmérnie. A Hivatalnak a felmérést és az annak eredményét tartalmazó listát a jogszabályok hatályba lépését követő 12 hónapon belül kell elkészítenie és nyilvánosságra hoznia.
Megéri?
A szén-dioxid geológiai tárolásának és a lezárt tárolóhely még további 30 éven át tartó ellenőrzésének költségei teljes egészében a tárolóhelyek üzemeltetőire hárulnak. A tárolás tehát a beruházó cégek számára jelenthet többletköltséget. A társaságoknak elvileg a széndioxid-kvóta kereskedelmi rendszerhez kapcsolódva érheti meg a tárolásba fognia, de hogy valóban profitábilis vállalkozásról van-e szó, az a jelenlegi árakat és költségeket tekintve erősen kétséges. A cégek a megvalósított tárolókapacitás-fejlesztések után értékesítendő kvóták után kapott pénzből fedezhetik a tárolás költségeit, azonban a Co2-tárolás költségeit összevetve az emisszió-kereskedelmi piacon uralkodó árfolyamokkal látható, hogy ez a megtérülés egyelőre kétséges.
Az Energiaklub további ellenérveket is felsorol. A szakpolitikai intézet módszertani központ korábban a Napi Gazdaság által is ismertetett tanulmánya szerint amellett, hogy a technológiának megvannak a maga vitathatatlan előnyei, a kérdés külön pikantériája, hogy a geológiai tározókban "elvermelt" CO2-t az emberiség történeti korszakainak nagyságrendjével vetekedő ideig, 10-100 ezer évig kellene a föld alatt tartani. A módszer körül sok a bizonytalanság: világviszonylatban csupán alig tucatnyi működő CCS-projekt ismert, Európában pedig jelentős késésben vannak a kísérleti projektek . Ennek ellenére az unió napirendjére tűzte a föld alatti széndioxid-tárolás lehetőségeinek kiaknázását, mint a távlati klímacélok "elengedhetetlen" kellékét. Az Energiaklub úgy véli, Magyarországon sem megalapozott a technológia. A CCS-technológia csupán jelentős állami támogatás mellett lehet működőképes, ezzel azonban erőforrásokat vonhat el a bizonyítottan eredményes klasszikus eszközöktől, például az energiahatékonyságtól.
Nem teljes az összhang
Az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei a terv szerint pénteken tárgyalnak az EU 2050-ig szóló kibocsátáscsökkentési céljairól Brüsszelben, illetve az alacsony karbonintenzitású társadalmak felé való elmozdulás felgyorsításáról. Meg nem nevezett lengyel kormányzati források szerint Lengyelország vétóra készült, emellett állítólag a globális klímatárgyalásokon képviselendő közös EU-álláspontot is elutasítaná Varsó.
Hírügynökségi jelentések szerint Marcin Korolec környezetvédelmi miniszter álláspontja szerint Lengyelország az EU kibocsátáscsökkentési céljai bármilyen szigorításának ellent fog állni a 2020-as határidőig, és bármilyen további korlátozást is idő előttinek tart. Varsó korábban atomerőmű építésével, illetve ccs-technológiai fejlesztésekkel tervezte megvalósítani a saját maga által vállalt 2020-as kibocsátáscsökkentési céljait, azonban a közelmúltban tett bejelentés szerint az atomerőmű első blokkja csak 2025-re fog elkészülni. Lengyelország villamosenergia-ellátásának 90 százalékát jelentős belföldi szénkészleteire települt erőművekkel teljesíti, a lengyel szén-iparban 2010 szeptemberi adatok szerint közel 180 ezren dolgoztak.
A tanácsülésen, amelyen nem fogalmaznak meg konkrét, kötelező érvényű határozatokat, vélhetően szóba kerül az európai emisszió-kereskedelmi rendszerben szereplő kibocsátási egységek alacsony árszintje is, amely nem így nem támogatja kellőképpen az alacsony karbonintenzitású beruházásokat - így például a CCS-technológia elterjedésének ügyét. Lengyelország megszellőztetett álláspontja szerint azonban a magasabb árfolyamok sérthetik gazdasági érdekeit.