Az uniós diplomácia vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tagországok tanulmányozni fogják a kérelmet. Federica Mogherini hangsúlyozta, a boszniai jelentkezés jó hír az európai közösség és a volt jugoszláv tagköztársaság számára egyaránt. Mint fogalmazott: "azt látni, hogy szomszédaink készek a kemény munkára a csatlakozás érdekében, megerősíti az integráció jövőjébe vetett bizalmat egy olyan időszakban, amikor az unió létét sokan belülről kérdőjelezik meg".
Amennyiben az EU elfogadja a kérelmet, a balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz.
Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is, továbbá - a csatlakozási kérelem jóváhagyása esetén - le kellene folytatnia a több mint harminc fejezetből álló csatlakozási tárgyalásokat is.
Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az unió tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig hosszú ideje tagjelölt.