Az IHS tanácsadó adatai szerint Oroszország tavaly 10 milliárd dollár értékben exportált fegyvereket, 9 százalékkal többet mint 2013-ban. Legnagyobb vevői Kína (2,3 milliárd dollár), India (1,7 milliárd dollár), Venezuela és Vietnam (egyenként 1 milliárd dollár) voltak. Az elemzők azonban arra figyelmeztettek, hogy idén nehéz lesz megismételni ezt a teljesítményt, részben a nyugati szankciók, de leginkább amiatt, hogy a legnagyobb szállítási szerződéseik kifutóban vannak - idézte a TASZSZ.
Idén azonban az oroszok még megőrizték második helyüket az Egyesült Államok mögött a fegyverek világpiacán, amelynek értékét 2014-re 64,4 milliárd dollárra becsülik a 2013-as 56,8 milliárd után.
A The Moscow Times szerint az orosz adatok a fentieknél kedvezőbbek, a fegyverkivitel értékét 13 milliárd dollárra teszik - a különbség oka, hogy az IHS nem számítja bele a kisebb üzleteket és az alkatrészek értékét, csak a kész fegyvereket.
Az orosz kivitel meghatározó tételei a repülőgépek (4,4 milliárd dollár) és a helikopterek (2,2 milliárd dollár) voltak. A Russian Helicopters volt a világ vezető helikopter exportőre, a United Shipbuilding Corporation pedig a világ legnagyobb hajótörzs exportőre, miután 900 millió dollár értékben vitt ki tengeralattjárókat és 400 millió dollárért hajókat.
A külkereskedelem létfontosságú az orosz hadiipari vállalatok számára, mivel a külföldi megrendelők két és félszer annyit fizetnek termékeikért, mint a moszkvai védelmi minisztérium.
Azonban a fegyverüzletben a gazdaságiaknál is nagyobb a jelentősége a politikának. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint például meghatározó szerepe van az orosz fegyverexport jövőjében az indiai politika alakulásának, onnan számítanak ugyanis óriási vadászrepülőgép-, szállítórepülőgép- és tengeralattjáró-megrendelésekre.
További problémákat okozhat az olaj árának zuhanása, ami jelentősen csökkenti az olyan partnerek vásárlóerejét, mint Vietnam, Venezuela és Irán. Az IHS szerint idén már éreztetheti hatását Kína elfordulása az orosz technológiától a hazai fejlesztések felé, ami a saját vadászgéptől a légvédelmi eszközökön át a tengeralattjárókig terjed.
Megnehezíti az orosz fegyverexportot a nyugati szállítási tilalom, ugyanis a jelentősebb fegyverrendszereik - mint a vadászgépek - export változataiban nyugati elektronikát és fegyvereket használnak. A nyugati szállítási tilalom következtében ezekről le kell mondaniuk, és ha képesek is átállni a szükséges rendszerek hazai gyártására, ez késést és megrendelések elvesztését okozhatja.
Az orosz hadiipart most a Kreml monstre fegyverkezési programja menti meg, amelynek keretében 2020-ig a teljes haderő harceszközeinek 70 százalékát akarják újra cserélni - a gépkarabélyoktól a rakétákon és harci repülőgépeken át a tengeralattjárókig. Szinte naponta jelenti a TASZSZ egy új fegyver bemutatását vagy hadrendbe állítását. Csak ebben az évben rekord nagyságú, 3,3 ezer milliárd rubelt (54,4 milliárd dollár) tesznek ki a katonai kiadások - az egyedüliek, amelyeket nem érint a költségvetési kiadások 10 százalékos bejelentett csökkentése.