Az ukrajnai háborúval összefüggésben az EU ellátásbiztonságának javítása érdekében tett fontos lépésről állapodott meg szerdán az EU-soros elnök Franciaország vezette Európai Tanács és az Európai Parlament, amely rugalmas módon, de szigorítja a gázbetárolási kötelezettségeket.
A felek arról döntöttek, hogy a tagállamok területén lévő földalatti gáztárolókat a 2022/2023-as tél előtt a kapacitás legalább 80 százalékáig, a 2023 év végi fűtési szezonra pedig 90 százalékáig kell feltölteni. Az Európai Unió megkísérli, hogy 2022-ben a földalatti gáztárolók kapacitásának 85 százalékát feltöltse. A kötelezettséget a tagállamok elmúlt öt éves gázfogyasztásának 35 százalékára korlátozzák annak érdekében, hogy elkerüljék a jelentős tárolókapacitással rendelkező egyes tagállamokra gyakorolt aránytalan árhatást.
Magyarország beletartozik az utóbbi kategóriába: a Magyar Földgáztároló Zrt. négy földalatti gáztároló létesítménnyel rendelkezik Magyarországon, összesen 4,43 milliárd köbméter mobilgáz tárolói kapacitással. Emellett más kiegészítő kapacitások vannak. Korábban éppen ezért az Orbán Viktor vezette kormány jelezte is, hogy a magyar félnek ez plusz terhet jelentett volna az eredeti javaslat, mivel a magas gázárak miatt a legtöbb szereplő nem tárolt be, ha pedig megteszi, akkor ha beesik a gázár, akkor veszteséget kell realizáljon. Mivel az eredeti 25 százalék helyett most az elmúlt 5 év gázfogyasztására átlagolt 35 százalékos mennyiséget kell betárolni, a pénzügyi teher csökkent. Közben a tárolást biztosító országok viszont számolhatnak a lekötési bevételekkel is.
Könnyebb elszámolás és új igazolások
Az ideiglenes megállapodás azt is előírja, hogy a tagállamok részben teljesíthetik a 90 százalékos célt a létesítményekben tárolt cseppfolyósított földgáz (LNG) vagy alternatív üzemanyagok készleteinek beszámításával – közölte a francia EU-elnökség, amely arról is tájékoztatott, hogy a tároló létesítményekkel nem rendelkező tagállamok hozzáférési lehetőséget kapnak más országok kapacitásaira. Nekik az elmúlt öt évre vetítve az éves gázfogyasztásuk 15 százalékának megfelelő tárolókapacitást használnak majd fel. Alternatív megoldásként a tagállamok megszervezhetik egy alternatív tehermegosztási mechanizmus létrehozását.
A társjogalkotók a "töltési pálya" rendszeréről döntöttek, amely lehetővé teszi a folyamatos nyomon követést a töltési szezon során. A töltési pályákat 2022-ben a rendeletben 5 százalékos rugalmassági tartalékkal határozzák meg. Jövő évtől viszont éves pályaszámokról állapodhatnak meg a tagállamok.
Az Európai Unió Tanács és a Parlament megállapodott továbbá valamennyi tárolásirendszer-üzemeltető kötelező tanúsításáról, hogy elkerülhető legyen a kritikus tárolási infrastruktúrákra gyakorolt külső befolyás lehetséges kockázata, amely veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát és más alapvető biztonsági érdekeket. A tanúsítás a nagyobb tároló létesítményeket és azokat a tároló létesítményeket helyezi előtérbe, amelyek az utóbbi időben tartósan alacsony szinten töltődtek fel. A tagállamoknak a rendelet hatálybalépését követően 150 napjuk lesz a kiemelt létesítmények tanúsítására, a többi létesítmény tanúsítására pedig 18 hónap áll rendelkezésükre. A nem tanúsított üzemeltetők kötelesek lesznek lemondani a tárolólétesítmények tulajdonjogáról vagy ellenőrzéséről.
A Gazprom viszont ezzel rajtaveszít a helyzeten: a fűtési szezon előtt nem hivatkozhat a magas gázárakra, hogy az általa lekötött tárolási kapacitásokat ne töltse fel, így rákényszerítve az országokat arra, hogy a folyamatosan egyre magasabb áron futó piacokról vásároljanak. Már most csökken a zsarolási potenciál – pedig a javaslatot még hivatalosan is el kell fogadnia az EP-nek, valamint a tagállamoknak –, mert már most április 1-én elkezdődött a gázmentés a téli fűtési szezonra, így az együttes európai tárolói töltöttség ennek nyomán jelenleg már 41 százalékon áll, a német már 42,3 százalékon – mint azt a Portfolio megírta. A magyar töltöttség egyelőre 25,8 százalékos, ami emelkedés ahhoz képest, hogy egy hónapja még csak 1,2 milliárdnyi puffer volt a rendszerben.
Az Európai Tanács és a Parlament felvették a közös gázbeszerzések felhasználását azon intézkedések listájára, amelyeket a tagállamok a töltési célok biztosítása érdekében hozhatnak. A lista többek között pénzügyi ösztönzőket, a gázszolgáltatókat minimális gázmennyiség tárolására a tároló létesítményekben kötelező eszközöket, valamint a tárolókapacitás-tulajdonosokat a kihasználatlan lekötött kapacitások felhasználására vagy felszabadítására kötelező elemeket is tartalmaznak.
A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a feltöltési kötelezettségek 2025. december 31-én lejárnak, míg a tanúsítási kötelezettségek ezen időpont után is fennmaradnak. Arról is döntöttek, hogy Ciprus, Málta és Írország számára eltérést biztosítanak mindaddig, amíg nem állnak közvetlen összeköttetésben más tagállamok gázrendszerével. Az alatt pedig már látható eredményei lehetnek a 300 milliárd eurós REPowerEU nevű programnak, amellyel az Európai Bizottság az energiafüggetlenséget erősítené.
Tájékoztatás