Vlagyimir Putyin orosz államfő nem késett a válasszal, amikor az EU és az USA gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben 2014-ben. Kijelentette, hogy országa gazdasági kapcsolatainak súlypontját áthelyezik Ázsiára, azon belül is Kínára. A fordulat kezdetben nem sok eredményt hozott - emlékeztet a bne IntelliNews régiós hírportál.

A korlátozásokat azért fogadták el, mert Moszkva "lenyúlta" a Krím félszigetet Ukrajnától, illetve katonai erővel "titokban" beavatkozott a délkelet-ukrajnai polgárháborúba. Az orosz válasz részeként a duma kisvártatva elfogadott számos kedvezményt a kínai befektetőknek.

Például minden olyan üzlettel kapcsolatos adminisztratív teendőket, amelyben kínai partnerek is szerepelnek, előre vesznek az ügyintézésben, azaz a híres orosz szicsász az esetükben valóban azt jelenti, hogy gyorsan elintézik az ügyet.

Beindult a motor

Az első évek 2014 és 2015 nem sok eredményt hoztak. A kínaiakat továbbra is az orosz energiaipar, illetve a haditechnika érdekelte. Ezt követően azonban határozott emelkedésnek indultak a befektetések és célpontjaik is bővültek. Az adatok kissé ellentmondóak, ám erre van magyarázat.

A moszkvai központi bank adatai szerint 2014-ben 645 millió, 2016-ban pedig 350 millió közvetlen kínai tőkebefektetés érkezett Oroszországba. Pekingi adatok szerint azonban 2015-ben hárommilliárd, 2016-ban pedig 14 milliárd dollárnyi befektetés érkezett. A különbség oka, hogy a jegybank csak a kínai székhelyű bankok átutalásait vette figyelemben, míg a kínai források minden egyéb információforrás, így a cégek jelentéseit is számba vették.

A több az igaz

Ezért minden bizonnyal az utóbbi adat áll közelebb a valósághoz. Ezt támaszthatja alá egy egyértelmű adat: a két ország kereskedelmi forgalmának értéke a 2013-as 16 milliárd dollárról 2016-ra 70 milliárd dollárra ugrott.

Putyin annak idején egyik pekingi látogatásán arról beszélt, hogy ezt a mutatót semmi perc alatt 100 milliárd dollárra kel feltornászni. A folyamatban lévő projekteket is figyelembe véve úgy látszik, hogy a következő évtizedben elérhetik a 200 milliárd dolláros értéket.

Csövek

Az új beruházások nagyja még mindig a szén-hidrogén-bizniszbe áramlik. A legfontosabbak ezek közül a Power of Siberia gázvezeték építése, amely 2018-től évente 38 milliárd köbméter földgázt szállíthat Kínába. A Jamalban épülő lng-terminálban 29,9 százalékos részesedésük van a kínaiaknak - ez a létesítmény már idén elkezdi a folyékony gáz exportálását az ázsiai országba.

Végül az Eastern Siberia Pacific Ocean (ESPO) olajvezetéken 2018-től a jelenlegi duplájára, napi 600 ezer hordóra nő a Kínába irányuló közvetlen olajexport.

Változó feltételek

A felek viszonyának változását mutatja ugyanakkor, hogy kínai befektetők hatmilliárd jüant (880 millió dollár) ajánlottak egy, a határ orosz oldalán épülő olajfinomító tető alá hozásához. Ez azt jelzi, hogy az orosz fél immáron nem mindenáron a nyers energiahordozók kivitelét erőlteti, hanem a magasabb haszonnal kecsegtető feldolgozott termékek felé mozdul el.

Nemrégiben a moszkvai regionális fejlesztések minisztériuma arról számolt be, hogy kínai üzletfelek 13 különböző projekt iránt érdeklődnek az ország távol-keleti részén, amelyek együttes értéke 11 milliárd dollár. A lehetőségek között nyersanyag-feldolgozási, mezőgazdasági és közlekedési üzletek szerepelnek. Tavaly egyébként 30 kínai projekt indult Oroszországban szemben a tavalyelőtti 21-gyel és a 2014-es 12-vel. Ezek elérték az élelmiszeripart és az autógyártást is.

A javuló együttműködés már Magyarországon is érzékelhető, ugyanis a nemrégiben ideérkezett kínai vasúti szerelvény kihasználta az orosz-kínai közlekedési együttműködés javulását. Az ázsiai befektetők hárommilliárd dollárt költenek a Primorye 1 & 2 Transport Corridor projektekre.

Lebegő valuta

Oroszországnak nehéz döntéseket kellett meghoznia a siker érdekében. Például hagyják szabadon lebegni a rubel árfolyamát. Igyekeznek nem megismételni azt a hibát, amelyet az EU-val és az USA-val folytatott gazdasági együttműködésben vétettek: a sérülékeny, rövid távú üzletek helyett hosszú távra terveznek.

A kapcsolatokat diverzifikálják. A nemrégiben tartott szentpétervári gazdasági fórumon India volt a díszvendég és a japán kormány tagjai is sűrűn látogatnak Moszkvába. Emellett az EU-ból sem maradnak el azok a befektetők, főleg német cégek, amelyek tevékenységét nem korlátozzák a szankciók. Tőlük 12 milliárd dollárnyi tőkebefektetés érkezett 2016-ban. Az OPEC-kel kötött kitermelési megállapodás javította az orosz-arab kapcsolatokat is.

Szilícium-repülőtér

A "zsizsegő" kapcsolatok egyik jó példája a Moszkvától észak-nyugatra lévő, volt tusinói katonai repülőtér körül kialakuló fejlesztés, amely Európa egyik legnagyobb technológiai parkjának létrejöttéhez vezetett. A fő befektető a Russia-China Investment Fund, amely két ország befektetési alapjainak 50-50 százalékos tulajdona. Rajtuk kívül arab pénz van még a kicsi Szilícium-völgyben.

A Tusino Park lesz a székhelye a Rosztecnek, az orosz katonai-ipari komplexum legfontosabb vállalatának, egyben számos olyan high-tech fegyverfejlesztés gazdájának, amely érdekli a kínaiakat. A bne portál szakírói szerint az USA kongresszusa jól tenné, ha észrevenné, hogy a Rosztec mellé kínaiak települtek a technológiai parkban.