Nagy-Britannia nyugdíjkatasztrófa felé tart - kezdi lakonikus megjegyzéssel cikkét a Business Insider. Az állami nyugdíjrendszer alulfinanszírozott, miközben az emberek maguk nem tesznek elég pénzt félre a visszavonulásuk utáni időkre.

Azoknak, akik betöltötték 55 életévüket, nagyjából havi 2000 fontra (720 ezer forint) lenne szükségük ahhoz, hogy kényelmesen élhessék tovább az életüket nyugdíjba vonulásuk után, ám ötödük semmit sem tett félre erre az időre - derült ki a fura nevű LV= brit biztosítási szolgáltató kutatásából.

A 45-54 évesek 38 százalékát aggasztja, hogy nem lesznek képesek nyugdíjba menni akkor, amikor szeretnének. Összességében a felmérés 2045 válaszadójának harmada idegeskedik amiatt, hogy pénzügyi gondjai támadhatnak nyugdíjas korában.

Azért sem

Több mint negyedük ugyanakkor kijelentette, hogy nem akarja feladni életének olyan kellemes részeit, mint például, hogy rendszeresen vendéglőbe jár azért, hogy az így megtakarított pénzt félre tegye idős korának kiadásaira.

Mindez már csak azért is nagy gond, mert a nyugdíjrendszerrel már ma is súlyos bajok vannak. Az állami szisztéma sok ok miatt - az idősek és a befizető munkaképes korúak arányának felborulása és egyebek - vészesen alulfinanszírozott, ám ehhez most még egy olyan probléma is járul, amely a magánnyugdíjalapokat is sújtja.

Rossz hír

Nevezetesen az, hogy a kamatok 2009 óta nem voltak magasabbak 0,5 százaléknál, ráadásul a londoni jegybank döntéshozói legutóbbi ülésükön (a Brexit káros gazdasági hatásait ellensúlyozandó) 0,25 százalékra vitték le a bank alapkamatát.

Ez jó hír azoknak, akik kölcsönt akarnak felvenni, rossz viszont azoknak, akik megtakarítanak. És nyugdíjalapok az utóbbiak közé tartoznak. A kezükben lévő államkötvények hozama az erős kereslet miatt nem hogy alacsony, de negatív.

Nincs miből

Ez azt jelenti, hogy az a pénz, amelyet az munkavállalók aktív korukban rájuk bíznak abban a reményben, hogy jól megforgatva tartani tudják, sőt növelhetik is az értékét, zsugorodik. Erre válaszul felmerülhet, hogy miért nem vesznek az alapok részvényeket, csakhogy a legfontosabb elvárás velük szemben az, hogy a lehető legkisebb kockázattal kezeljék ügyfeleik vagyonát.

Ezért aztán, ha a kormány nem fizet hozamot a papírjai után, akkor a nyugdíjalapok egyre nehezebben tudnak majd járadékot fizetni ügyfeleiknek, miután azok nyugdíjba vonultak. Így aztán akiknek nincs egyéb megtakarításuk - márpedig mint a felmérésből kiderült sokaknak nincs -, azok nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek.