Csendes, hétköznapi kis korrupciós üggyel indult a mára a nukleáris ipar jövőjét is megkérdőjelező botránysorozat Dél-Koreában. Kiderült, hogy néhány kábelre hamis biztonsági bizonyítványt adtak ki, ezért le kellett zárni egy pár atomreaktort. A buktát azonban újabbak követték hólabdaként dagasztva az ügyet egészen odáig, hogy ma már száz ember ellen folyik korrupciós eljárás. Belekeveredett a botrányba közüzemekért felelős állami hivatal egyik korábbi vezetője is - derült ki a Reuters cikkéből.
Az ügy kapcsán kezdeményezett parlamenti meghallgatáson kiderült, hogy a botrányok miatt az ország atomerőműveit üzemeltető Korean Hydro and Nuclear Power Co. (KHNP), eddig háromezer-milliárd von (2,8 milliárd dollár) veszteséget szenvedett el. Ennyibe került a hamis bizonyítvánnyal beépített kábelek cseréje, a kevesebb elektromos energia értékesítése miatt kiesett bevétel és az állami energiaszolgáltatónak, a Korea Electric Power Corp.-nak (KEPCO) fizetett díj azért, mert az atomerőművek kieső áramtermelését más forrásból kellett pótolni.
Hagyjuk az egészet!
A káosz olyan nagyra dagadt, hogy egy kormányzati munkabizottság október közepén a nukleáris energia visszaszorítását ajánlotta. A közvélemény a fukusimai katasztrófa után amúgy is megkérdőjelezi az atomerőművek biztonságosságát, ráadásul mára elege lett a botrányokból is - érveltek a testület tagjai. Jelentésük szerint 2035-re 22-29 százalék között kellene tartani az ország áramellátásában a nukleáris forrás arányát. Ez jóval elmarad az eddig készült tervekben szereplő 41 százaléktól.
Az energiaügyi minisztérium adatai szerint Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága tavaly 26 százalékban támaszkodott az atomerőművekben megtermelt elektromos energiára. Az energiaköltségeken belül azonban mindössze 3-4 százalék volt a nukleáris forrás aránya. A kormány további meghallgatásokat tervez, mielőtt decemberben beterjeszti új energiapolitikai irányelveit.
Gáz és szén
A szén 31 százalékban, a folyékony formában (lng) importált gáz 26 százalékban részesedett az energiatermelésből. Az utóbbi iránti kereslet azonban az atomenergia csökkenése miatt határozottan nő: idén az első kilenc hónapban 12 százalékkal ugrott meg az lng-behozatal az egy évvel korábbihoz képest. Az ország 23 atomreaktorából hét áll különböző okok - karbantartás, biztonsági felülvizsgálat stb. - miatt.
Az lng előtérbe tolása brutális többletköltséggel járna. Egyes számítások szerint 2035-re évente 20 milliárd dollár pluszkiadást okozna. A KEPCO adatai szerint egy kilowattóra elektromos áram költsége atomenergia esetén 48 von, szén felhasználásával 64 von, lng-ből nyerve 166 von, olaj esetén 226 von.
Rezsinövelés
Az ország gázimportőre - egyben a világ legnagyobb lng-vásárló vállalata - a Korea Gaz Corp. (KOGAS) részvényei szépen erősödnek arra a hírre, hogy az ország növelheti a gáz felhasználását energiatermelésében. Az árfolyam október közepén öthavi csúcsra kúszott fel.
Ugyanakkor a helyi médiában megjelent becslések szerint az atomenergia helyettesítése fosszilis tüzelőanyagokkal ötszörösére növelheti az áram árát 2030-ra. Az energiaügyi minisztérium kizárta a tarifák jelentős emelését. A tárca abban bízik, hogy az atomerőművek továbbra is jelentős szerepet játszanak majd az áramtermelésben.
A KEPCO egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője szerint a cég arra is számít, hogy 2017-től megjelenhet a koreai lng-kikötőkben az olcsó észak-amerikai palagáz. A közüzemek addig is arra biztatják a fogyasztókat, hogy spóroljanak az árammal.