A Lordok Háza a kormány szándékával ellentétes kedd esti döntésével annak a kormányzati határozattervezetnek a felsőházi vitáját zárta le, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához.Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválásának március végéig tervezett bejelentése hivatalosan el is indítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból.

A felső kamara keddi döntése a brit kormány második veresége egy héten belül. A Lordok Háza a vita múlt heti szakaszában - szintén a kormány álláspontjával ellentétesen - a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel Theresa May miniszterelnököt.

Kapcsolódó

Az 50. cikkely aktiválásának engedélyezéséről szóló határozattervezet a jövő héten visszakerül az alsóház elé, amely mindkét felsőházi módosítást érvénytelenítheti.

David Davis, a Brexit-folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetője a felsőház keddi esti szavazása után be is jelentette, hogy a kormány kezdeményezi a határozattervezet újabb alsóházi vitáján a Lordok Háza által megszavazott módosítások érvénytelenítését. Davis szerint "egyértelmű", hogy a Lordok Házának egyes tagjai "meg akarják zavarni" a Brexit-folyamatot, de a kormány eltökélten arra törekszik, hogy ez ne következzék be.

A brit kormány a Lordok Házában elfogadott mindkét módosítás tartalmával egyetért, és jelezte is szándékát arra, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és ha a várhatóan kétévi tárgyalássorozat végén létrejön a kilépési feltételekről szóló megállapodás, akkor azt is a parlament elé terjeszti jóváhagyásra.

Theresa May ugyanakkor elveti, hogy ezekben a kérdésekben - különösen a külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálása ügyében - a törvényhozás előre, még a hivatalos kilépési tárgyalássorozat kezdete előtt megkösse a kormány kezét. London ugyanis attól tart, hogy a kötelező egyoldalú brit garanciavállalás esetén az Európai Unióban maradó országokkal nehezebb lenne egyezségre jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról.

A Lordok Háza által elfogadott módosító indítványok az 50. cikkely aktiválására adandó felhatalmazás törvénytervezetének februárban tartott alsóházi vitájában is felmerültek. Az alsóház azonban végül módosítások nélkül, kényelmes többséggel adta jóváhagyását a cikkely aktiválásához, és a tervezet ezután került a felső kamara elé.

Ha az alsóház érvényteleníti a felső kamara módosításait, a tervezet ismét a Lordok Háza elé kerül. Az előzetes nyilatkozatok alapján azonban az biztosra vehető, hogy a felső kamara nem fogja útját állni a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának, és nem is késlelteti jelentősen a felhatalmazásról szóló törvénytervezet elfogadását, így nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat márciusi elkezdésére kidolgozott menetrend.