Szeptember 8-dikáig kapott időt az orosz energiaügyi minisztérium, hogy elkészítse a kormány számára javaslatát az olaj- és gázkereskedelem átállítására dollárról rubelre. Ezen a napon ül össze Vlagyimir Putyin elnök részvételével az elnöki energiaügyi tanács - írta a varsói Rzeczpospolita. Az elemzők szerint egy ilyen változásra sem az energetikai ágazat, sem a rubel nincs felkészülve.
A rubelre való átállás ötletét még július végén a nyugati szankciókra adandó válaszul elsőként Igor Szecsin, a legnagyobb orosz olajvállalat elnöke vetette fel, aki korábban még miniszterelnök-helyettesként az "Energiacár" nevet érdemelte ki. Putyinhoz intézett levelében, amit a befolyásos Kommerszant hozott nyilvánosságra, felpanaszolta, hogy a cégét sújtó nyugati szankciók korlátozzák lehetőségeit, és további szigorodásuk lehetetlenné tehetik a dollárban való szabad üzletkötést ügyfeleivel.
A lengyel szakértők emlékeztettek arra, hogy jelenleg az egész világon dollárban folyik az olajkereskedelem, a gázé emellett euróban is. A rubelben való kereskedelem kizárólag kétoldalú megállapodások alapján lehetséges - Oroszország és Kína készül a nemzeti valutáikban való elszámolásokra. Így a rubelben való üzletkötés Oroszország számára csak tartalék megoldás lehet, arra az esetre, ha nem rendelkezik elegendő dollárral. A rubel pedig túlságosan gyenge, és árfolyamváltozásai túlságosan kiszámíthatatlanok ahhoz, hogy az üzleti világ vállalja egy ilyen átállás kockázatát.
Az orosz szakértők is szkeptikusak. Valerij Nyesztyerov, a Sberbank Investment Research elemzője úgy véli, Oroszországnak törekednie kell arra, hogy a rubelt a világ egyik tartalék valutájává tegye, ez azonban csak fokozatosan, hosszabb idő alatt érhető el. A hirtelen átállás pedig valószínűleg kedvezőtlenül érintené az orosz konszerneket, amelyeknek szükségük van a valuta bevételekre. A közeljövőben az átállásra legfeljebb a volt szovjet köztársaságokkal, illetve talán a BRICS-országokkal van esély - a világ azonban továbbra is dollárban és euróban fog kereskedni.
Maga Szecsin is elismerte, hogy javaslatának végrehajtása nem egyszerű, mert a jelenleg érvényben levő szerződéseket dollárban kötötték, és a megrendelők valószínűleg nem mennének bele ezek módosításába. Emellett ha ezeket konvertálnák rubelre, az a költségvetésnek 11-15 százalékos bevételkiesést okozna. A rubelre való átállás egyértelműen erősítené az orosz valutát, ami viszont rontaná az export versenyképességét.
A külföldi elemzők szkeptikusak azt illetően, hogy egyáltalán lehetséges az átállás a rubel alapú kereskedelemre, ami miatt egyébként szerintük jelentősen esne az orosz gáz és olaj ára. Putyin augusztusban ennek ellenére kiadott egy direktívát a gáz- és olajszerződések elszámolásában a rubelre való fokozatos átállásról.
Ami a rubel globális tartalék valutává tételét illeti, ez része az orosz stratégiának - Moszkva nemzetközi pénzügyi központtá tételével együtt, aminek végképp betettek a nyugati szankciók -, Vlagyimir Putyin ezt még miniszterelnökként döntötte el. Nem lebecsülendő akadály e terv végrehajtása előtt az sem, hogy Oroszország részesedése a világ GDP-jében csupán 3,2 százalék, a világ exportjában pedig 2,6 százalék.