A nyersolaj ára szépen emelkedett a tél vége óta az év eleji mélyponthoz képest, ám ha hinni lehet a hosszú távú trendeknek, akkor még messze nem jött el a piac rendeződésének ideje - kezdi egy kétkedő elemző jóslatának ismertetését a MarketWatch. A hosszú távon ez esetben közel 150 év értendő.

Az amerikai WTI szabvány árhullámzásait alapul véve a fekete arany ára hordónként 20 dollárig süllyedhet a jelenlegi 50 dollár körüli szintről - állítja Paul Jackson, a Source pénzügyi szolgáltató cég kutatási részlegének vezetője. Az ár tartós stabilizálódására csak ezt követően számíthatunk.

Hullámvölgy

Ha megnézzük az 1870 óta kirajzolódó árgörbét, akkor azt találhatjuk, hogy mai árakra átszámolva átlagosan minden öt hónapból négyben hordónként 20 és 60 dollár között mozgott az olaj ára - fejtegeti a szakértő. Minden harmadik, negyedik évtizedben ez alá a sáv alá esett és időnként kialakulnak olyan buborékok, mint az elmúlt tíz évben.

Az egekbe szökő olajár azonban megágyaz a saját összeomlásának. A kínálat megugrik, miközben a kereslet csökken, ezért összeomlik az olajár. Mintha a gravitáció vonzaná lefelé a 20-60 dolláros sáv felé. Az is hasonlít a valós zuhanáshoz, hogy erős tehetetlenséggel esik az ár, azaz az csökkenés nem áll meg a 60-as vagy a 40-es szintnél, hanem tovább folytatódik 20 dollárig.

Hullámcsúcs

Az olajárak az év elején közel kerültek ehhez a mélységhez. Februárban 26-27 dollár/hordónál fogtak padlót, majd onnan kitartó áremelkedés indult, amely a jelenlegi 50 dolláros szintig emelte a fekete arany árát. Az elemzők többsége az elmúlt napokban arról beszélt, hogy közeledik a piaci egyensúly kialakulása.

Mások mellett az International Energy Agency véli úgy, hogy a vártnál erősebb kereslet és a kitermelés csökkenése egyes országokban segítik a drágulást. A Goldman Sachs, amely tavaly szeptemberben még szintén 20 dolláros árat tippelt, úgy látja, hogy "hirtelen megállt" piaci felesleg felhalmozódása.

Idegeskedés

A brit függetlenségi népszavazás okozta piaci bizonytalanság hullámvasútra küldte az olaj árát. A kilengések nem nagyok: a fekete arany ára hordónként 50 dollár körül ingadozik. Szakértők szerint Nagy-Britannia uniós búcsúja esetén a kockázatkerülés és a dollár erősödése nyomná lefelé az árat.

Az elmúlt napokban az is a csökkenés felé terelte a piacot, hogy Nigériában tűszünetet kötöttek egymással a lázadók - akik támadták az olajlétesítményeket - és a kormány. Emellett Kanadában lassan helyre áll az olajhomok-kitermelés, miután eloltották a bányák közelében tomboló erdőtüzet. A hosszabb ideje az 50 dolláros szinten lévő ár nyomán az USA-ban is kezdenek visszatérni a kútjaikhoz az olajpala-vállalkozások.

Marginális költség

Jackson azonban azzal érvel, hogy az olaj kitermelésének marginális költsége, azaz az a kiadás, amelybe a földben lévő fekete arany felszínre hozatala éppen most kerül, alacsony. (Ebben a költségben tehát nincs benne a kutatás, feltárás, kútfúrás stb. ára.)

Ezt támasztja alá a brit offshore olajipar szakmai szervezte, az Oil & Gas UK kalkulációja. Eszerint az Északi-tenger környékén jelenleg 17 dollárba kerül egy hordó olaj kibányászása, míg tavaly még 21 dollár volt ez a költség. És a fagyos tengeri kitermelés messze nem a legolcsóbb olajbányászkodási tevékenység a világon. Az Öböl menti sivatagi országok kiadásai jóval alacsonyabbak.

A hagyományos tevékenység mellett az észak-amerikai olajpala-kitermelés technológiai fejlődése is folyamatosan nyomja lefelé a marginális költségeket, ami tovább segítheti a túlkínálat fennmaradását az alacsony ár ellenére. Hosszabb távon más a helyzet, de a termelő kutakat csak akkor fogják lezárni, ha az olajár a marginális költségeik alá esik.