A befektetők ugyan optimista hangulatban indultak neki a második negyedévnek, egyelőre talán még nem érzékelik eléggé, hogy Spanyolország a gazdasági konszolidációt veszélyeztető időzített bombaként ketyeg a háttérben - derül ki a CNBC-nek nyilatkozó szakértők elemzéséből. Az ibériai ország lassan, de biztosan növeli adósságát, miközben a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20 százalékot, ami világossá teszi, hogy nincs esély az állam bevételeinek növelésére.

Ennek a két adatnak önmagában riadójelzésként kellene üvöltenie a piacon - érvel Tony Sanders, a George Mason Egyetem Mercatus Központjának vezető oktatója. Az elemző szerint megismétlődhet a 2011-es helyzet, amikor a gazdasági mutatók és a piaci hangulat elkezdett javulni, amit az év közepén hirtelen elsöpört a görög válság ismételt kiéleződése.

Kapcsolódó

Rámenne Európa egy spanyol csődre

Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris enyhítése (LTRO) csak vágy és remény - mondja Sanders. Hogyan fogják a spanyol bankok javítani likviditásukat, amikor a munkanélküliség 23 százalékos? A madridi kormány tegnapi prezentációján bemutatta, hogyan emelkednek 22 éves csúcsra az ország tartozásai 2012-ben. Ennek eredményeként a tízéves spanyol kötvények hozama tíz bázisponttal, 5,46 százalékra nőtt.

Az elemző szerint az európai biztonsági alap múlt héten elfogadott 700 milliárd eurós összege egyszerűen kevés lenne megállítani a válság tovagyűrűzését, ha Spanyolország fizetésképtelenné válna. Sanders úgy véli, hogy ezúttal az ECB-nek sem lenne elegendő muníciója ahhoz, hogy beavatkozzon.

Bukta lesz így is, úgy is

Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter a héten kijelentette, hogy országa "vesztes-vesztes" játszmát játszik - idézi a politikust a Wall Street Journal. A pénzpiacok azt várják, hogy a kormány csökkentse a költségvetési hiányt, ám a megszorítások megfojtják a gazdaságot, ami - akárcsak a deficit és az adósság emelkedése - aláássa a befektetőik bizalmát. A hasonló helyzettel szembe néző olasz vezetés szintén tegnap közölte: nem terveznek újabb szigorításokat, mert nem lehet tovább szorongatni a gazdaságot.

Az ezekhez hasonló figyelmeztetések egyelőre leperegtek Európa nagyágyúiról, az Európai Bizottságról, az ECB-ről és Németországról, amelyek kitartanak a következetes költségvetési szigor és a hosszú távú növekedést megalapozó strukturális reformok követelménye mellett. Úgy vélik, ez az egyetlen út, amelyen haladva az eurózóna kilábalhat a válságból.

Azért sem csökkent az ECB

Az európai jegybank, amely mai kamatdöntő ülésén várhatóan nem mérsékli egy százalékon álló alapkamatát - kevéssé törődve azzal, milyen gyenge lábon áll az európai gazdaság - kezdettől fogva azzal érvel, hogy a megszorítások végső soron ösztönözni fogják a gazdasági növekedést. A bank logikája szerint ezek helyreállítják az államok pénzügyi egyensúlyát, s ezzel megteremtik a GDP bővüléséhez szükséges forrásokat biztosító befektetők bizalmát.

A szigor bírálói elismerik, hogy bizonyos országok, amelyek nagy vagy erősen hullámzó törlesztési kötelezettségekkel küszködnek - például Spanyolország vagy Olaszország - nem tehetnek mást, mint hogy csökkentik hiányukat. Ugyanakkor az EU vezetése nyomás alá helyezett olyan országokat is - így Hollandiát és Franciaországot -, amelyek olcsón jutnak hitelhez.

A gyógyszer öl

Egyre több elemző véli úgy, hogy esetükben a megszorító gazdaságpolitika ellentétes hatást érhet el. Brad DeLong, a Kaliforniai Egyetem közgazdász professzora és Lawrence Summers volt pénzügyminiszter tanulmányukban kimutatták, hogy azokban a növekedési hiánnyal küszködő országokban, amelyek alacsony államkötvényhozamokat fizetnek, a költségvetési kiadások visszafogása aláássa az adóbevételeket, ami eltünteti a megtakarításokkal elért eredményeket.

Az olyan országokban, mint az USA, Németország, Franciaország vagy Hollandia a megszorítások miatt elvesző gazdasági aktivitás növeli a költségvetési problémákat - összegzi kutatásaik eredményét DeLong. Az alacsony kötvényhozamokat fizető országokban eljött a gazdasági növekedést ösztönző befektetések ideje - visszhangozza az előbbieket Paul De Grauwe, a belga Katolikus Egyetem közgazdasági professzora.

A briteknek sem jött be

Nagy-Britannia, amely nem része az eurózónának, 2010 óta többéves megtakarítási tervet hajt végre, amelyben több tíz millió fontot spórolnak meg a jóléti és más kiadások lefaragásával. Ez javította az ország iránti befektetői bizalmat és segített abban, hogy alacsonyan maradtak az állam hitelhez jutási költségei.

Ugyanakkor nem sikerült gyorsan mérsékelni a deficitet. Némi csökkenés ellenére még mindig a GDP nyolc százaléka a hiány, annak ellenére, hogy - szemben a közös európai valutát használó országokkal - a britek élhetnek saját devizájuk gyengítésének eszközével is, ami javítahatja az export versenyképességét. Ráadásul Bank of England óriási államkötvény-vásárlásokkal segített alacsonyan tartani a hozamokat.

Minden intézkedés ellenére nem voltunk képesek kicsikarni egy kicsi növekedést sem - összegzi a helyzetet Richard Barwell, az RBS bank elemzője. Ez figyelmeztető jelzés lehet Európa számára.