Bár a számítógépek száma 2006 óta megduplázódott az oktatási intézményekben, az európai 9 éveseknek mindössze a negyede tanul informatikailag jól ellátott iskolában - állapítja meg az Európai Bizottság. Az elemzés ilyen iskolának azt tarja, ahol modern berendezések találhatóak, ahol az internet sebessége meghaladja a 10 mb/s-et, illetve rendelkezik saját honlappal, e-maillel a tanulók és oktatók számára, helyi hálózattal és virtuális tanulási lehetőségekkel.

Ahogy idősödnek a diákok, úgy egyre jobb a helyzet, ám a 16 éveseknek is csak a fele jár az előbb említett kritériumoknak megfelelő intézménybe, de még beszédesebb adat, hogy a középfokú oktatásban résztvevők ötöde soha, vagy szinte soha nem használ számítógépet az iskolában.

A különbségek persze országonként eltérőek: amíg a skandináv országok, például Svédország, Dánia és Finnország kiemelkedik a mezőnyből az informatikai ellátottság tekintetében, addig vannak akiknek jelentős lemaradásokat kell behozniuk. Ilyen Lengyelország, Románia, Olaszország, Görögország, Szlovákia és sajnos Magyarország is. Az elemzés készítői ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy a felszerelés hiánya nem egyenlő az érdeklődés hiányával: sok olyan ország van, ahol bár igen magas az igény az informatikai eszközök használata iránt, a felszereltség eléggé hiányos - ilyenek a bolgárok, a szlovákok, a ciprusiak és a magyarok is.

Az érdeklődés megvan

A kutatás szerint a fejlődés már látható, így egyre több oktatási intézményben cserélik le az asztali számítógépeket laptopokra, netbookokra, illetve tabletekre. Ezzel párhuzamosan a tanárok is egyre inkább úgy látják, hogy helye van az informatikai eszközöknek az oktatásban, amit a felmérés készítői kulcspontnak neveztek. A képzett és magabiztos tanárok ugyanis sokkal fontosabbak az e-oktatás szempontjából, mint a legmodernebb technológia.

Éppen ezért az Európai Bizottság szerint szükség lenne egy váltásra, hiszen jelenleg az oktatók többségének nincs kötelező informatikai képzése, többnyire a szabadidejükben fejlesztik a képességeiket. (Ezek után nem meglepő, hogy bár a tanárok többsége számítógépet használ a tanórákra való felkészüléshez, az órán már nem veszi igénybe ezeket az eszközöket.) Éppen ezért az egész EU-ban csökkenteni kellene az informatikai képzés közötti különbségeket, új projekteket kell indítani, hogy a tanárok könnyebben használhassák a digitális technológiát, ezen kívül pedig egy állandó monitoring rendszert is fel kellene építeni annak érdekében, hogy folyamatosan követni lehessen a változásokat - állapítja az Európai Bizottság.

Van hova fejlődni

Magyarországon a lakosság körében 55 százalékos a vezetékes szélessávú internet elterjedtsége, a háztartások 50 százaléka rendelkezik személyi számítógéppel és 50 százalékra tehető a "digitális írástudatlanok" aránya - mondta Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a Digitális Otthon Program elindításakor. Az elképzelések szerint a bevezető, kísérleti fázisban Miskolcra és vonzáskörzetére összpontosít, ahol a kormány 4 milliárd forintos befektetésével és az informatikai-távközlési ágazat legnagyobb képviselőinek további 4 milliárd forintos hozzájárulásával 40 ezer otthont látnak el a szélessávú internetelérés technikai és infrastrukturális feltételeivel. Emellett oktatás és képzés formájában biztosítják az eszközök hatékony és eredményes használatához szükséges ismereteket.