Az Ismael Pimentel spanyol fejvadász cég két hónapig próbált embereket találni egy tanácsadó cég informatikus végzettséget igénylő állásaira a hazai munkaerőpiacon, ám kudarcot vallott - kezdi riportját a Bloomberg. Olyanokra vadásztak, akik képesek kezelni az Agile projektmenedzsment technikát, amely segít a cégeknek abban, hogy számítástechnikai rendszerük erősítésével javítsák termelékenységüket.

A Pimentel megbízója évi 200 ezer eurós fizetést (63 millió forint) ajánlott, ami közel tízszerese a spanyol átlagbérnek, ám csak egy megfelelő embert találtak, a többi posztra Argentínából importálnak szakembereket. Az Agile kezelésének elsajátítása még egy tapasztalt szoftverfejlesztőnek is nyolc hónapjába kerülne Spanyolországban.

Bizarr ellentmondás

A fejvadász cég tapasztalata bizarr jelenségre hívja fel a figyelmet: miközben Spanyolországban több millió ember keres munkát, a munkanélküliségi ráta valamivel 20 százalék felett van, bizonyos szakmákban munkaerőhiány alakult ki.

Nem meglepő, hogy a szoftverfejlesztők vagy a matematikai modellezők könnyen elhelyezkedhetnének, de olyan kevésbé magas szakképzettséget igénylő szakmákban is keresnek embereket, mint az idősgondozás, illetve az általános ápolás. A Ranstad munkaerő-közvetítő iroda becslése szerint 2020-ig kétmillió betöltetlen állás lesz a spanyolországi vállalatoknál.

Ez persze nem csak spanyol sajátosság: a Nógrád megyei Szügyön lévő autóalkatrész-gyárnak ugyanis Mexikóból, Oroszországból és Szerbiából kellett vendégmunkásokat hoznia, mert nem talált a környéken megfelelően képzett magyar munkaerőt. Salgótarján környékén ugyan 20-25 százalék a munkanélküliek aránya, ám többségük szakképzetlen. Erről bővebben ide kattintva olvashat.

Rajoy a hibás

A június végi parlamenti választáson győztes Néppártot vezető Mariano Rajoy miniszterelnök évi félmillió ember elhelyezését ígérte, ám ez a rengeteg szakképzetlen munkavállalóra vonatkozott, nem a magasabb képzettséget igénylő állások betöltésére. Az ellenzék azzal vádolja Rajoyt, hogy a csökkenő bérek és az állásokat védő szabályok felvizezése következtében lesznek rosszul képzettek és alulfizetettek az emberek.

Meddő viták

Ez a helyzet ma már visszafogja a spanyol gazdaságot, rontja a termelékenységet, késlelteti a befektetéseket, nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerre, mert nincs kellő nagyságú befizetés a munkában állók járulékaiból - fejtegeti Sandalio Gomez, a madridi IESE Business School emeritus professzora.

Spanyolországban 1978 óta hét különböző oktatási törvényt fogadtak el, ám az ezekkel kapcsolatos viták középpontjában olyan kérdések voltak, mint a katalán nyelv használata vagy a vallásoktatás.

Ennek eredményeként a középiskolából kieső fiatalok száma kétszerese az európai átlagnak. Gomez abban látja a legfőbb problémát, hogy az oktatás nem a munkaerő-piaci kereslethez igazodó képzést ad.

Gyengébb emberek

Rajoy előző kormányzási ciklusában magáncéget vont be az emberek átképzésébe és a programban részt vevők elhelyezkedéséhez kötötte a rendszer finanszírozását. A bajok azonban ma már mélyen beivódtak a spanyol gazdaságba. Amikor egy ottani vállalat betölt egy vezetői posztot, akkor be kell érnie gyengébben képzett emberekkel - derül ki a Bank of Spain 2015-ös éves jelentéséből.

A spanyol menedzserek rosszabb iskolákat és halványabb tapasztalatokat tudnak felmutatni, mint német, francia vagy olyan kollégáik. Csak Görögország áll rosszabbul ebben az összehasonlításban az eurózónán belül.

Jót tett a nyár

A hivatalos adatok szerint júniusban csökkent a munkanélküliek száma Spanyolországban. Jelenleg több mint 3,7 millióan vannak állás nélkül, ami 2009 szeptembere óta a legalacsonyabb adat. A nyár az idénymunkák miatt mindig kedvezően hat a foglalkoztatásra. A madridi statisztikai hivatal még nem közölte a második negyedév munkanélküliségi rátáját. Az év első három hónapjában 21 százalékos volt a munkanélküliség, a tavaly évet 20,9 százalékkal zárta az ország, míg egy évvel korábban még 23,7 százalékon állt ez a mutató.