Angela Merkel német kancellár októberben kijelentette, hogy országa képes megbirkózni a rendkívüli bevándorlási hullámmal, ami annyiban igaz, hogy az embertömeg kezelése megoldható szervezési kérdés. Más kérdés, hogy az arra hivatott hivatalok képesek-e ellátni a feladatukat vagy további támogatást igényelnek.

Úgy tűnik, az utóbbi a helyzet: a német migrációs szolgálat, a BAMF felkérte a McKinsey & Co tanácsadó céget, hogy segítsen felgyorsítani az adatfeldolgozást - kezdi furcsa tényeket bemutató elemzését Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája. A dolog azzal kezdődött, hogy a BAMF vezetését szeptember végén Frank-Jürgen Weise vette át Manfred Schmidttől, aki "személyes okokra" hivatkozva lemondott.

Kapcsolódó

Válságmenedzsment

Weise foglalkozására nézve válságmenedzser, kiterjedt üzleti tapasztalatokkal. Korábban a német védelmi minisztériumnak dolgozott azzal a feladattal, hogy javítsa a hadsereg működésének hatékonyságát. Új munkakörében az volt az első dolga, hogy egy hozzá hasonlóan tapasztalt szervezethez forduljon a menekültkérelmek elbírálásának felgyorsítása érdekében. Így léphetett a színre a McKinsey, amely hasonló feladatot látott el a svéd bevándorlási hivatalnál, a Migrationsverketnél.

A cég ugyan felajánlotta, hogy megbízásának első hat hetében ingyen dolgozik, ám a BAMF vezetősége ettől függetlenül megkapta a magáét a tanácsadó felbéreléséért. Mindannyian kérünk tanácsokat életünkben, hol egy pszichológustól, hol egy adósságkezelőtől, hol a mamánktól. Ezzel azonban beismerjük, hogy fogalmunk sincs hogyan kezdjünk hozzá valamilyen problémánk megoldásához - írta a berlini baloldali Die Tageszeitung.

Nyílt vitát sürgetett a menekültválságról a német államfő

Nyílt vitát sürgetett a menekültválságról karácsonyi üzenetében a német államfő. Joachim Gauck a ZDF országos közszolgálati televízióban úgy fogalmazott: a vita nem az együttélés zavara, hanem a demokrácia része, és csak annak segítségével lehet tartós és többségi támogatottságú megoldásokat kidolgozni - írja az MTI. Karácsony idején különösen azokra gondol, akiket keresztény hitük miatt ér üldöztetés. Ugyanakkor megemlékezett azokról is, akik már 25 éve békében és demokráciában élhetnek újraegyesített hazájukban. Joachim Gauck köszönetet mondott a menekülteket segítő embereknek is.

A probléma

A Migrationsverket alapvetőn azért kérte fel 2008-ban a McKinseyt tanácsadónak, mert le akarta faragni a bevándorlók ügyintézésével kapcsolatos költségeket. Akkoriban minden menekültkérőnek napi 45 dollárnak megfelelő koronát fizettek arra az időre, amíg menekültkérelme elbírására várt. Ha ezt sikerül lerövidíteni, akkor spórol a svéd állam - ilyen egyszerű volt az alapképlet.

Emellett szerepet játszott a döntésben a svédek büszkesége is. Úgy fogták fel bevándorlási hivatalukat, mint amely egy piacon versenyez az értékes bevándorlókért. (Ne feledjük, akkor még szó sem volt az ideihez hasonló menekülttömegről.) Ha hosszabb a várakozási idő, akkor az "ügyfelek" más országot választanak - mondta annak idején Dan Eliasson, a szervezet elnöke.

Lépésről lépésre

A McKinsey a "lean managementről" szóló receptje alapján állt neki a probléma megoldásának. Ennek lényege, hogy elkülönítik a szokásos eljárás kicsi, kísérleti formáját. Ebben a projektben tanulmányozzák az ügyintézést, majd kiiktatnak mindent, ami lassítja a folyamatot. A tapasztalatok alapján kidolgozzák és leírják az új eljárási rendet, majd az a csapat, amely végigcsinálta a pilot projektet, bevezeti az új rendszert az egész szervezetben.

A módszer alkalmazásának svédországi eredményével mindkét fél elégedett volt. A tanácsadó cég egyik 2012-es tanulmányából kiderült, hogy 2008-ban átlagosan 267 napig tartott egy-egy menekültkérelem feldolgozása. Miután 2009-ben bevezették az új rendszert, 2010 végére sikerült felére - 130 napra - rövidíteni ezt az időt.

Ez a régi és az új módszer szerint dolgozó szervezeti egységek átlaga. Azokban az irodákban, ahol túlestek a változtatásokon, 86 napra rövidült az átlagos ügyintézési idő.

Fordulat

A változás meghozta azt a másodlagos eredmény is, amit Stockholm remélt, azaz a felgyorsult ügyintézésnek köszönhetően Svédország vált a legkeresettebb európai állammá a bevándorlók körében. A dolog vége az lett, hogy népességéhez viszonyítva ez az ország fogadta a legtöbb menekültet a kontinensen.

És ekkor beütött a krach. A McKinsey évi néhány ezer menekült kezelésére szolgáló, olajozott rendszere nem bírta az ennél jóval nagyobb emberáradatot. A Migrationsverket januárban 4450 menekült ügyét intézte, ám novemberben már 36,7 ezerrel kellett volna boldogulnia. Ahogy nőtt a létszám, úgy lassult az ügyintézés. A várakozási idő fokozatosan visszatért a McKinsley tanácsai alapján végrehajtott változások előtti szintre.

Mindenki ideges

A helyzet ma már tarthatatlan. A menekülteket frusztrálja, hogy több mint egy évig tart, mire találkozhatnak családjukkal. A svédek sokallják az érkezőket - immáron a szavazók ötöde támogatja a bevándorlásellenes Svéd Demokrata pártot a májusi 14 százalékkal szemben. A tízmilliós Svédországba idén 190 ezer menekült érkezhet.

Miközben egyre mélyebben haladunk a télbe, nincs elég lakóhely a bevándorlók elhelyezésére. A kormány elkezdte szigorítani a bevándorlási szabályokat, ezen belül a családok újraegyesítésének lehetőségét.

Öngól lehet

Németországban a McKinsey megmutathatja, hogy képes kitalálni egy a svédnél strapabíróbb rendszert. A helyzet annyival könnyebb, hogy a német rendszer már most is elég hatékony: az átlagos kérelemelbírálási idő 5,2 hónap. (Igaz, ezen belül egyes országok, például Pakisztán polgárainak 15 hónapot kell várniuk.)

Az új főnök, Weise három hónapra akarja lerövidíteni az ügyintézést. A gond az, hogy ha ez sikerül, az - akárcsak Svédország esetén - újabb ösztönzőt adhat az Európába vágyóknak, hogy útra keljenek és Németországot válasszák bevándorlási úti céljukul. Ezért aztán a hivatali siker politikai öngóllá válhat a kormány számára.