Az észak-koreai rezsim vezetőit annyira zavarba ejti Donald Trump amerikai elnök viselkedése, hogy az Egyesült Államokban igyekszenek segítséget találni nyilatkozatai megfejtéséhez - írta a Washington Post. Számos kerülőúton próbálnak elérni a republikánusokhoz közeli forrásokat, amelyek reményeik szerint eligazítást adhatnak az államfő üzeneteinek dekódolásához.

A titkos közeledés még az elmúlt hetek éles nyilatkozatháborúja előtt kezdődött, ám vélhetően sürgősebb lett azt követően, hogy Trump és Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora durva személyes üzenetváltásba kezdett egymással. Sok elemző aggódik amiatt, hogy egy ilyen kommunikációban könnyen olyan félreértés támadhat a felek között, amely után egyikük megnyomja a keze ügyében lévő piros gombot.

Kapcsolódó

Nem ismerik ki magukat

Az első számú gondjuk Trump. Nem ismerik ki rajta magukat - mondta el a washingtoni lapnak egy az ügyhöz közel álló informátor. Nincs szó arról, hogy párbeszédet akarnának kezdeni a nukleáris fegyverkezési programjukról és az USA kormánya sem törekszik most erre. Az észak-koreaiak inkább azt próbálják elérni, hogy rezsimjüket nemzetközi szinten atomhatalomnak ismerjék el.

Az információszerzést és -adást is szolgálhatja, hogy az ázsiai ország ENSZ-missziója meghívta Észak-Koreába Bruce Klinger korábbi CIA-elemzőt, aki jelenleg a konzervatív Heritage Foundation első számú Észak-Korea-szakértője. Trump szoros kapcsolatot tart ezzel az alapítvánnyal, ám nincs személyes kapcsolatban Klingerrel.

A szakértő, aki elutasította a meghívást, úgy véli, hogy az amerikai elemzők, volt kormánytisztviselők megkeresése hasznos lehet, de ha a rezsim valamilyen egyértelmű üzenetet akar küldeni az USA-nak, azt közvetlenül a washingtoni adminisztrációhoz kell eljuttatnia.

Szeretnének utazni

Az észak-koreai kormány közvetítői megtalálták Douglas H. Paal Ázsia-szakértőt is, aki két republikánus elnök, Ronald Reagan és George H. W. Bush alatt is dolgozott az USA államfőjének. Arra kérték, hogy hozzon össze találkozókat semleges helyszíneken, például Svájcban republikánus kapcsolatokkal.

Valamit egyértelműen üzenni akarnak, bár az is lehet, hogy többségük csak utazni szeretne egy kicsit, kiszabadulna egy időre a világtól elzárt hazájából - értékelte a közeledéseket Paal.

A Washington Post tudomása szerint a sztálinista rezsim összesen hét ilyen kapcsolatfelvétellel próbálkozott - ami mellesleg elég furcsa egy olyan országtól, amely atomcsapással fenyegeti az Egyesült Államokat. Az előzmények két évre nyúlnak vissza, de Trump megválasztása óta az észak-koreaiak főként az elnökkel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket - derült ki tucatnyi olyan személy beszámolójából, akinek köze volt ezekhez a beszélgetésekhez.

Változó kérdések

Az év elején, az új adminisztráció felállása idején általánosabb kérdéseik voltak. Például, hogy az elnök komolyan gondolta-e azt a kampányígéretét, miszerint bezárja az amerikai katonai bázisok egy részét Dél-Koreában és Japánban? Vagy tényleg visszatelepítene-e nukleáris fegyvereket a Koreai-félszigetre?

Mostanában konkrétabban kérdezgetnek. Például az érdekli őket, miért mondanak ellent Trump főemberei, köztük Jim Mattis védelmi és Rex Tillerson külügyminiszter a főnöküknek oly gyakran. (Mattis például diplomácia tárgyalásokról beszélt Észak-Koreával, amikor Trump kizárta ezeket.)

Mindent tudnak

Evans Revere korábbi külügyminisztériumi tisztviselő, akinek volt már dolga az észak-koreaiakkal, úgy véli, hogy összezavarta őket az új washingtoni adminisztráció viselkedése. Ilyennel még nem volt dolguk, nem tapasztaltak olyan viselkedést, amilyen a jelenlegi adminisztráció produkál. Ezért próbálják "kitapogatni Washington pulzusát".

Revere mindezt onnan veszi, hogy szeptember elején a festői svájci Glion faluban részt vett egy találkozón, amelyen Észak-Korea és az USA képviselőin kívül Kína, Japán, Oroszország, Dél-Korea, Mongólia, Svájc és az EU diplomatái is megjelentek. A sztálinista rezsim 20-as éveikben járó háttéremberei enciklopédikus tudással rendelkeztek Trump twitterüzeneteiről, amelyeket idézni is tudtak.

Többet akarnak

Nem beszélve arról, hogy angoltudásuk, beleértve az amerikai akcentus is, tökéletes. Olyan magabiztosak voltak, amilyennek Revere korábban nem látta a rezsim képviselőit. Talán gondjaik vannak az amerikai vezetés szándékainak dekódolásával, de pontosan tudják, hogy mit akarnak. Ez utóbbival kapcsolatban világos eligazítás kínál, hogy elutasítják a "befagyasztásért befagyasztás" elvét, amelyet Kína és Oroszország szorgalmaz.

Ez azt jelentené, hogy Phenjan befagyasztaná nukleáris fejlesztéseit és rakétaprogramját, cserében az USA és Dél-Korea felhagyna a közös hadgyakorlatokkal. Ezt persze az USA, Japán és Dél-Korea is elutasítja. A glioni találkozó résztvevőinek tapasztalata szerint az észak-koreaiak nem érik be kevesebbel az USA összes katonai tevékenységének beszüntetésénél és az ország elleni szankciók feloldásánál.

Egy japán szakértő úgy látja, hogy miközben a sztálinista rezsim azt várja, hogy atomfegyverekkel rendelkező hatalomként ismerjék el, nem világos, meddig akarnak elmenni katonai fejlesztéseikben. Mi az a szint, amivel elégedettek lennének? Erre a kérdésre nincs válasz.

(A nyitókép forrása: Reuters)