Ha magyar kormány az MNB új elnökének közvetítésével monetáris enyhítésbe kezdene, azzal veszélyeztetné a magyar gazdaságot és lejtőre küldhetné a magyar valuta törékeny árfolyamát - mondta Simor András jegybankelnök a nemzetközi sajtó képviselői előtt tegnap. A Reuters, a Bloomberg és a Wall Street Journal (WSJ) is ezt a megjegyzést emelte ki mai tudósításában. Simor élesen bírálta az újságírók előtt Orbán Viktor kormányának úgynevezett válságadóit és a többi ad hoc gazdaságpolitikai intézkedést. A bizonytalan, kiszámíthatatlan szabályozási környezet a magyar gazdaság legnagyobb problémája - idézte a jegybankelnök véleményét a WSJ és a Bloomberg.

A szokatlan eszközök, a pénzkibocsátás felpörgetése vagy az államkötvények vásárlása olyan gazdasági környezetben elfogadhatók, ahol az infláció és a kamatok nulla közelében vannak. Ezzel szemben Magyarországon az előbbi decemberben öt százalék volt, míg az utóbbi, 5,75 százalék. A befektetők aggódva várják ki lesz Orbán Viktor választottja a Simor utódául, és az egyik legesélyesebb jelölt Matolcsy György gazdasági miniszter, a kormányfő közeli szövetségese, az unortodox gazdaságpolitika atyja - emlékeztet a WSJ. A Bloomberg Idézi az Index forrás megjelölése nélküli információját, miszerint Orbán a február eleji háromnapos frakcióülésen nevezheti meg jelöltjét.

Stratégiai barát lesz

A következő jegybankelnök a kormány elvárásának és Matolcsy megfogalmazásának megfelelően stratégiai partnerségre fog törekedni a kormánnyal a növekedés élénkítése érdekében - idézi a WSJ Peter Attard Montaltót, a Nomura Kelet-Közép-Európával foglalkozó elemzőjét. Simor ugyanakkor a Bloomberg összefoglalója szerint elismételte azt a megállapítását is, miszerint a monetáris enyhítés, miközben az infláció megugrásának veszélyével jár, aligha gyakorolna hatást a növekedésre, amíg a hitelezés gyenge.

Pleschinger Gyula gazdasági minisztériumi államtitkár neve is felmerült, a számos lehetséges jelölt mellett, az MNB-elnöki posztra - írták a Bloomberg tudósítása szerint tegnapi elektronikus levelükben Phoenix Kalen és Demetrios Efstathiou, az RBS stratégái. Tippjüket kormányzati és jegybanki tisztviselőkkel folytatott beszélgetésekre alapozzák. A monetáris politikai folyatásának legvalószínűbb forgatókönyve a kamatcsökkentések folytatása lenne, egészen négy százalékig, az államkötvények vásárlása nagyon valószínűtlen - tették hozzá.

Ne tegyék!

Egy korábbi interjúban Patai Mihály, a bankszövetség volt elnöke arról beszélt, hogy az MNB új vezetősége szinte biztosan felfüggeszti a kereskedelmi bankok jegybanki betétei után járó kamatok fizetését. A pénzintézetek kéthetes betétbe helyezhetik el a pénzüket, amelyért az alapkamattal megegyező hozamot kapnak. Ennek csökkentése vagy elhagyása jelentős monetáris enyhítés lenne.

A kamat elhagyásának az lenne a célja, hogy kihajtsa a pénzt a jegybankból, rábírja a bankokat arra, hogy más módon próbálják fialtatni pénzüket, például hitelekre fordítsák szabad forrásaikat. Simor ezét hívja fel a figyelmet arra, hogy ez monetáris feltételek lényeges könnyítése lenne, és minden ilyen lépés, akár ez akár más, gyengíti a forintot - figyelmeztetett a WSJ tudósítása szerint.

Mit nem mond

Senki sem vesztene azzal, ha az állam visszaszerezné a hazai monopóliumokat, amelyek privatizálása téves lépés volt. A vevők többszörösen visszakapnák befektetésüket és elkerülnék a jövőben veszteségeket. Mindenki más jól járna azzal, ha az energiaszolgáltatástól a telefonálásig minden alapszolgáltatás költsége versenyképesebbé válna - idézte a konzervatív amerikai Fox Business Matolcsy György tegnapi dolgozatát.

Ezután megismerteti olvasóit a kormány privatizációs terveivel, illetve az ágazati adókkal, amelyeket a hivatalos indoklás szerint olyan szektorokra vettettek ki, amelyek a válság előtt óriási profitokat értek el. Az adók a költségvetési hiány csökkentését szolgálják, annak érdekében, hogy Budapest teljesítse az EU elvárásait, és így továbbra is hozzáférhessen az uniós támogatásokhoz - emlékeztet a tudósítás.