Elhalasztják a Hinkley Point C nukleáris erőmű építését, és biztosra vehető, hogy nem fogja elkezdeni az áramtermelést 2023-ban, ahogy azt eddig tervezték - ismerte el a francia EdF, a beruházás gazdája. Jean-Bernand Levy vezérigazgató biztos benne, hogy a projekt végül sikeres lesz, de nem adott határidőt arra, mikorra fejezhetik be a gigantikus összegbe, 24,5 milliárd fontba (33,5 milliárd euró) kerülő fejlesztést - derül ki a Telegraph cikkéből.

A halasztás miatt más, ennél jóval szerényebb nukleáris beruházások lekörözhetik a Hinkley Pointot, amely Nagy-Britannia legnagyobb atomerőmű-projektje egy generáción belül. A fejlesztést késlelteti, hogy az EU elhúzódó vizsgálatokat folytat a vele kapcsolatos állami támogatások ügyében, illetve hogy kínai befektető partnerek beszállásában reménykednek, ám erről még nem született döntés.

Rémes példa

Az EdF két éve napvilágot látott tervei szerint a francia beruházó csak 45-50 százalékos tulajdont tartott volna meg a létesítményben, két kínai befektetői csoportnak 30-40 százaléka lett volna, a reaktorokat szállító francia Areva 10 százalékkal vett volna részt az üzletben, további "érdekeltek" pedig 10-15 százalékot birtokoltak volna.

Az Areva azonban anyagi gondok miatt kénytelen volt eladni nukleáris ágazatát az EdF-nek és más befektetők egyelőre nem erősítették meg részvételi szándékukat.

Az eredeti tervek szerint az új atomerőmű 2017 karácsonyára készült volna el, de ezt számos halasztás követte. Sokan attól félnek, hogy a Hinkley Point C olyan mocsárba süllyed, amilyenbe az EdF hasonló technológiára épülő flamanville-i bővítése került. Az ottani reaktorbővítés tervezett költsége hárommilliárd euró volt és a fejlesztést 2012-re kellett volna befejezni. A kiadások azonban jelenleg 10,5 milliárd eurónál tartanak és a legfrissebb átadási dátum 2018.

Csillagászati költségek

A Hinkley Point a konzervatív kormány "kirakat beruházása", ezért csúszása vagy esetleges teljes elmaradása nagy blamázs lenne Londonnak. A fogyasztók azonban nem feltétlenül bánnák ezt, miután a fejlesztés óriási költségeit az áramszámláikon kellene (kellett volna) megfizetniük. A BBC emlékeztet arra, hogy szakértői jelentések szerint a világon Nagy-Britanniában a legdrágább nukleáris energia. Az OECD adatai szerint a kiadások közel háromszor akkorák, mint Kínában vagy Koreában.

Beindulás és leállás Japánban

Kyushu Electric Power, Japán ötödik legnagyobb áramszolgáltatója, amely a fukusimai atomkatasztrófa óta elsőként indította újra egyik nukleáris reaktorát augusztus közepén, öt olajtüzelésű áramtermelő generátorát állította le és csökkentette a más szolgáltatóktól vásárolt elektromos energia mennyiségét - jelentette korábban a Reuters. Ezzel tovább csökken az olajkereslet a világpiacon, ami rossz hír a túlkínálattal küszködő exportőröknek.

A 2011. márciusi baleset után leállították az összes atomerőművet Japánban, a szolgáltatók a tartaléknak szánt, illetve csak a csúcsfogyasztás idején beindított, olaj- és gázerőművekkel pótolták a kieső áramtermelő kapacitást.

Az összes cég együtt júliusban naponta 210 ezer hordó nyersolajat, illetve fűtőolajat égetett el. Ezzel az ország áramszükségletének 15 százalékáról gondoskodtak, miközben Dél-Koreában, Európában és az USA-ban csak 1-3 százalék az ilyenfajta áramtermelés aránya.

Jól dolgoztak az öregek

A Kyushu négy erőműve több mint 40 éves. Összes teljesítőképességük 2,25 gigawatt (a paksi atomerőmű két gigawattos). Naponta 63 ezer hordó olajat égethettek el, feltételezve, hogy teljes gázzal, napi 24 órán át üzemeltek. Erre egyelőre nincs szükség, azonban a generátorokból kettőt már a közeljövőben  újraindíthatnak a csúcsfogyasztás igényeinek kiszolgálásához. Azt nem árulta el a cég, hogy ezek mennyi olajat fognak fogyasztani.

Az atomreaktornak köszönhetően a vállalatnak arra sincs szüksége, hogy 610 megawattnyi áramtermelő kapacitást béreljen más regionális áramszolgáltató cégektől. A Kyushu októberben tervezi beindítani a sendai atomerőmű második reaktorát, ám arról sem nyilatkozott, hogy ezután milyen további lépéseket tervez. A vállalatnak a most leállított olajerőművein túl további két ilyen létesítménye van.

Rossz hangulat

A CNBC beszámolója szerint jelentős, ám vészterhes pillant volt Japán életében, amikor a Kyushu újraindította a Sendai atomerőmű első reaktorát. A szigetország még nem heverte ki a fukusimai erőmű balesetét, amely miatt jókora terület vált lakhatatlanná és egyfajta halálzóna alakult ki, ahol az életveszélyes körülmények között dolgozó emberek próbálják eltakarítani a létesítmény roncsait.

Az újraindított atomreaktor az egyik a közül a 25 közül, amelyet a következő évtizedben életre akarnak kelteni, miután a tragédiát követően Japán mind a 48 reaktorát leállították. A Sendai létesítmény átesett azokon a biztonsági változtatásokon, amelyeket 2013-ban fogadtak el a fukusimai katasztrófa tanulságai alapján. További húsz reaktor az újraindítási procedúra különböző fázisaiban van.

Többségben az ellenzők

Abe Sindzó, Japán miniszterelnöke azt tervezi, hogy 2030-ban az ország áramszükségletének 20-22 százalékát állíthatják elő atomerőművekben - ez elmarad attól a 30 százaléktól, amelyet a 2011 márciusa előtt elértek. Abe Liberális Demokrata pártja - amely 1955 óta szinte megszakítás nélkül hatalmon van - régi híve az atomenergiának, amelyben Japán energiafüggetlenségének zálogát látja. Ez azonban nem feltétlenül nyerő álláspont.

A japán társadalom ugyanis enyhén szólva megosztott ebben a kérdésben - a többség elutasítja az atomenergiát. Az Ashai Shimbun fél évvel ezelőtti telefonos felmérése alapján az emberek 59 százaléka ellenzi az erőművek újraindítását. A Mainichi friss közvélemény-kutatása szerint a Sendai üzem reaktorának felizzítását a válaszadók 57 százaléka utasította el.

A magyarázat egyszerű: az emberek félnek egy újabb reaktorleolvadástól, emellett a zöldenergia-termelés rohamos fejlődése reális alternatívát kínál az atommal szemben. Ezeknek a nézeteknek hangot is adtak a nemrégiben lezajlott atomenergia-ellenes demonstrációk résztvevői.

Van ok az aggodalomra

Az aggodalmakat alátámaszthatja, hogy például a Kyushu Sendaiban lévő reaktora 30 éves, ami kétségeket ébreszt az iránt, hogyan viselne valamilyen természeti katasztrófát. Hasonló a helyzet a többi létesítménnyel is: többségüket több mint 40 éve telepítették, így öregnek számítanak - mondja Daniel Aldrich politológus.

Az újraindítás előtt szigorították a biztonsági szabályokat ám Aldrich szerint az a kérdés, hogy mit gondol minderről a lakosság, amely mérlegre teheti az új biztonsági intézkedéseket és a reaktorok hajlott korát, régi konstrukcióját, ami rontja megbízhatóságukat.

Nem éri meg

A kormány legfőbb érve az újraindítás mellett, hogy sokba kerül az atomenergiát kiváltó gáz- és olajalapú energiatermelés üzemanyagának beszerzése. Ha a főként a Közel-Keletről importált fosszilis tüzelőanyagok felhasználását elhagyhatnák, akkor 65 milliárd dollárt spórolhatnának meg. Éppen ennyit költött Tokió tavaly folyékony gázra energiaellátásához.

A szakértők szerint azonban ez sem jó érv. Japán lakossága csökken, és ahogy idősödik egyre hatékonyabban használja az energiát. Ezért a szigetország gázkereslete mérséklődni fog. Emellett a japánok élen járnak a megújuló energia felhasználásában.

A Kyushut ugyanakkor 980 millió dollár állami támogatással mentették meg a csődtől, így a kormány csak akkor remélheti, hogy visszakapja a pénzét, ha a cégnek lesz bevétele az atomenergiával termelt áram eladásából.