A péntek esti párizsi vérengzés két támadója a belga fővárosból érkezett - közölte ügyészségi tájékoztatásra hivatkozva vasárnap a francia nyelvű belga közszolgálati televízió és rádió, az RTBF. A belga hatóságok tegnap délután és este is több műveletet hajtottak végre Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében, a belga ügyészség pedig azt közölte, hogy hét embert állítottak elő. A hatóságok vizsgálják, hogy érintettek-e a terrortámadásban. A kerület polgármestere arról számolt be a csatornának, hogy a rendőri akció során összesen öt embert tartóztattak le. Az ügyészség emellett azt közölte, hogy a francia hatóságok azonosították azt a két Brüsszelben élő francia állampolgárt, akik részt vehettek a párizsi támadásban, de a nyomozás érdekeire való tekintettel a brüsszeli vádhatóság sem a letartóztatott, sem az elhunyt személyekről nem ad több tájékoztatást.

Az ügyészség vasárnapi tájékoztatásából az is kiderül, hogy két belga rendszámú autót találtak Párizsban. Az egyiket a Bataclannál, a másikat a Pere Lachaise temető közelében, mindkettőt a hét elején bérelték ki Brüsszelben. Az egyik kocsit kibérelő személyt szombat reggel igazoltatták a francia-belga határon, az autót pedig, amellyel akkor utazott, szombat délután le is foglalták a molenbeeki műveletek során.

Kapcsolódó

A párizsi merénylethez használt fegyvereket, három Kalasnyikovokot találtak a terrorakciók során igénybe vett egyik gépkocsiban, amelyet vasárnap reggel találtak meg a francia főváros Montreuil nevű elővárosában, és őrizetbe vettek 15 embert a Bataclanban végrehajtott támadás egyik elkövetője környezetéből - közölték francia rendőrségi források.

Szemtanúk szerint egy fekete színű Seat gépkocsit használtak a merénylők péntek este az utcai lövöldözések három helyszínén, amikor bárok és éttermek teraszain ülő embereket öltek meg. Ezt a gépkocsit találták meg vasárnap a rendőrök. A France2 francia közszolgálati televízió szerint a belga rendszámú fekete gépkocsiban egy hátizsákot és három Kalasnyikovot és hozzá tartozó hüvelyeket találtak a rendőrök, ami arra utal, hogy a gépkocsiból is dördültek el lövések. A nyomozók DNS-mintákat is vettek a gépkocsiból.

A televízió úgy tudja, hogy terrorkommandó tagjai a gépkocsiban töltötték az éjszaka egy részét, majd egy másik járművel a hajnali órákban a belga határ felé indultak, ahol ellenőrizték őket. A gépkocsit a rendőrök továbbengedték, de a benne ülők adatai rögzítésének köszönhetően tudták Belgiumban előállítani szombaton a kommandó tagjait. Az őrizetbe vett személyek számáról különböző információk ismeretesek, de a France2 értesülése szerint egy ember még szökésben van, őt nagy erőkkel keresik Belgiumban.

Francois Molins párizsi főügyész még szombaton azt közölte, hogy az egyik őrizetbe vett Belgiumban élő, francia állampolgár bérelte azt a fekete színű, belga rendszámú Volkswagen Polo típusú gépkocsit, amelyet a Bataclan rendezvényteremben előtt találtak, ahol legalább 89-en vesztették életüket a terrortámadásban.

A Bataclanban végrehajtott támadás egyik elkövetője, Ismail Omar Mostefai környezetéből már 15 embert vettek őrizetbe, valamennyien családja tagjai, amellyel állítólag nem tartotta a kapcsolatot.

Ismerték a hatóságok az elkövetőt

Ismail Omar Mostefai 29 éves francia állampolgárt az egyik ujja alapján azonosították, amelyet a helyszínen találtak meg a rendőrök a törmelékek között. A férfi a testére erősített robbanó szerkezettel felrobbantotta magát, amikor a rendőrök behatoltak a koncertterembe. Mostefai a Párizs közeli Courcouronnes-ban született, Chartres-ban élt, két gyermeke van. Kisebb köztörvényes bűncselekmények miatt ismert volt a hatóságok számára, ezért rendelkeztek tőle ujjlenyomattal. 2004 és 2010 között nyolcszor ítélték el, de egyszer sem kapott börtönbüntetést. A férfi 2010 óta hatósági megfigyelés alatt állt, de sosem találtak arra utaló jelet, hogy terrorista összeesküvésben vett volna részt. Azt viszont tudni lehetett róla, hogy az elmúlt időszakban gyorsan radikalizálódott, a Chartres melletti Luce mecsetjét látogatta. A hatóságok most azt a több hírportálon is megjelent feltételezést próbálják megerősíteni, hogy a férfi tavaly valóban járt-e Szíriában.

129-en haltak meg a merényletekben

Hat helyszínen követtek el öngyilkos merényletet szombatra virradóra a francia fővárosban és környékén: a Párizstól északra fekvő Saint-Denis-ben lévő Stade de France stadionban, a francia fővárosban pedig a Bataclan rendezvényteremben tartott rockkoncerten, a Voltaire körúton, a Charonne körúton, az Alibert utcában és a Fontaine au Roi utcában éttermek és bárok szomszédságában. Nincsenek még végleges adatok a halottak és a sebesültek számát illetően sem. A vasárnapi délutáni hivatalos jelentések 129 halálos áldozatról és 350 sebesültről szóltak. A sebesültek közül soknak súlyos az állapota, így a halottak száma még emelkedhet.

Manuel Valls miniszterelnök vasárnap azt közölte, hogy 103 áldozatot már azonosítottak, az áldozatok közül még "20-30" embernek nem ismeretes a személyazonossága, de a következő órákban őket is azonosítani fogják.
Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Stade de France stadion közelében elkövetett robbantások helyszínén találtak egy szíriai és egy egyiptomi útlevelet két öngyilkos merénylő maradványai mellett. A CNN hírtelevíziós nyomozati forrásokra hivatkozva közölte vasárnap, hogy az egyiptomi útlevél feltehetően hamis. A másik útlevélnek a tulajdonosát októberben regisztrálták Lérosz szigetén. Menekültként érkezett Törökországból, de a hatóságok egyelőre nem erősítették meg, hogy az illető azonos az egyik merénylővel.

Az izraeli titkosszolgálat is segít

Izrael titkosszolgálati információkat adott át a párizsi támadás után Franciaországnak - jelentette be Benjámin Netanjahu, a zsidó állam miniszterelnöke. Egy magas rangú tisztviselő szerint a párizsi merényletekben érintett szervezetekről és emberekről osztotta meg információit Jeruzsálem Párizzsal. "Izraelnek titkosszolgálati értesülései vannak. Nem vagyunk éppen jelentéktelenek ezen a területen, és a birtokunkban lévő tudást megosztjuk Franciaországgal és a többi érintett állammal" - mondta korábban Netanjahu a párizsi vérfürdő után, a külügyminisztériumban megrendezett eligazításon. "Ez az Iszlám Állam és általában a szélsőséges iszlám terror elleni együttműködés fontos része. Több úton is együttműködünk, de ezeket most nem ajánlatos részletezni" - tette hozzá az izraeli kormányfő.

Az egyik rádiócsatorna szerint Jeruzsálem Szíriában és Irakban működő fegyveres csoportok megfigyeléséből származó titkos tudását adta át. Izrael előzetes információval nem rendelkezett a péntek esti támadásról, de azt követően órákon belül megosztotta az akciót végrehajtó több fegyveresről szerzett információit - állította a helyi kettes kereskedelmi tévécsatorna egy meg nem nevezett magas rangú tisztviselőre hivatkozva.

A tévé hírei szerint az izraeli titkosszolgálat egyértelmű operatív kapcsolatot lát a francia fővárosban és a csütörtökön Bejrútban végrehajtott merényletek, valamint az október végi orosz gép Sínai-félsziget feletti felrobbantása között. A katonai rádió úgy tudja, hogy az izraeli kémszolgálatok megfigyelés alatt tartják Szíriát és Irakot, az Iszlám Állam területeit, ami információk gyűjtését eredményezhette a Párizsban lecsapó szervezetről.

Egy nyugati diplomata tavaly azt állította, hogy Izrael olyan információkkal látja el az Egyesült Államokat és az Iszlám Állam ellen harcoló szövetségeseket, amelyeket nemzetközi utazási adatbázisokból szerez, ezek olyan nyugati polgárok útját rögzítik, akik gyaníthatóan az iszlamista felkelőkhöz csatlakoztak.

Brit belügyminiszter: megerősítették a brit határőrizetet

A párizsi merényletsorozat óta a brit hatóságok megerősítették a határok őrizetét - mondta vasárnap a brit belügyminiszter. Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a határőrizeti szervek az eddigieknél alaposabban ellenőrzik a Nagy-Britanniába belépő teherjárműveket, és azok is "fokozott rendőri és határőri jelenlétet" tapasztalhatnak, akik a személyforgalomban lépik át a brit határt. A belügyminiszter nem cáfolta azokat a vasárnapi sajtóértesüléseket, amelyek szerint a brit utcákon a hadsereg elit kommandós alakulata, az SAS egységei kezdtek járőrözést a párizsi merényletek után. Az erre vonatkozó kérdésre Theresa May kitérően csak annyit mondott, hogy "vannak kipróbált módszerek" a biztonsági intézkedések "katonai támogatására". Hozzátette: a konkrét intézkedések részleteiről nem kíván nyilatkozni.

A The Sunday Times forrásai szerint David Cameron miniszterelnök tűzparancsot adott a biztonsági erőknek arra az esetre, ha Nagy-Britanniában is kísérlet történne a párizsihoz hasonló terrortámadás végrehajtására. A lapnak nyilatkozó illetékesek hangsúlyozták ugyanakkor, nincs olyan hírszerzési értesülés, amely küszöbönálló nagy-britanniai terrortámadásra utalna. David Cameron a brit kormány rendkívüli események idején ülésező tanácskozó csoportjának (COBRA) szombati értekezlete után a Downing Streeten tett nyilatkozatában elmondta, hogy a testület döntése alapján nem módosul a brit terrorkészültségi szint. Nagy-Britanniában tavaly nyár óta a második legmagasabb szintű - a hivatalos meghatározás szerint súlyos fenyegetettségnek megfelelő - készültség van érvényben.

Ferenc pápa: az erőszak és gyűlölet nem oldja meg az emberiség problémáit

Istenkáromlás Isten nevét használni az erőszak és gyűlölet útjának igazolására - hangoztatta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter téren, amely zsúfolásig megtelt hívőkkel. A katolikus egyházfő fájdalmának adott hangot a Párizsban péntek este elkövetett terrorista támadások miatt, és testvéri részvétét fejezte ki a francia elnöknek és Franciaország összes polgárának, mindenekelőtt az áldozatok családtagjainak és a merényletek sérültjeinek.

"Ennyi barbárság rémülettel tölt el (...), miként képes az emberi szív ekkora borzalmat kitalálni és megvalósítani, amely nemcsak Franciaországot, hanem az egész világot megrázta" - fogalmazott Ferenc pápa, aki a terrorista merényleteket az "emberi méltóság minősíthetetlen megsértésének" nevezte. A katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy "az erőszak és a gyűlölet útja nem oldja meg az emberiség problémáit". Hozzátette: "istenkáromlásnak számít Isten nevét használni az erőszak és a gyűlölet útjának igazolására". Ferenc pápa néma imára szólította fel a Szent Péter téren levőket Franciaországért, Európáért és az egész világért.

Higgadtságra figyelmeztetnek a vasárnapi lapok cikkei

Az európai politikának pontosan kell mérlegelnie, hogy mit válaszol a "véres provokációra", hiszen ettől a reakciótól függ, hogy a párizsi támadás miképp változtatja meg a világot - írták a vasárnapi osztrák lapok, amelyek egyúttal higgadtságra figyelmeztettek. A Die Presse című konzervatív osztrák lap vezércikke szerint a terroristák célja az volt, hogy dühös és elvakult reagálásokat váltsanak ki. A cikk szerzője úgy vélekedett, hogy Európának nagy lélegzetet kell vennie, erős idegekre, valamint józan észre van szüksége "a civilizáció ellenségeivel való harcban". Arra figyelmeztetett, hogy Európának hosszú ideig tartó kihívásra kell felkészülnie, hiszen a párizsi támadás a szerző szerint még csak a kezdet.

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorja új dimenziókat nyitott, hiszen az elmúlt hónapokban olyan sejtek jöttek létre, amelyek összehangolt támadássorozatra is képesek - hívta fel a figyelmet a vezércikk szerzője, aki szerint a párizsi merényleteket mindenki a saját céljaira fogja felhasználni: Oroszország széleskörű terrorizmusellenes együttműködést szorgalmaz majd, a szíriai elnök partnerségre ajánlkozik fel, Franciaország elnöke pedig a cselekvőképességét fogja demonstrálni.

A Der Standard című osztrák liberális lap megállapította: a terror ismét megérkezett Európába. A kommentár szerint a merénylők megmutatták, hogy bárki szembetalálkozhat velük, és ők is ott lehetnek bárhol. A szerző úgy vélte, hogy az Európa által adott válasznak egyértelműnek kell lennie, pánik és hisztéria helyett most az elővigyázatosságra kell koncentrálni. Amennyiben eluralkodik a kontinensen a rémület, úgy nyertek a terroristák, és további elkövetőket tudnak toborozni - figyelmeztetett a lap.

Pénteken, amely a francia szeptember 11.-ként fog szerepelni a történelemkönyvekben, csődöt mondtak a titkosszolgálatok - olvasható Die Presse című lap kommentárjában, amelyben a szerző megemlítette azt is, hogy a szervezeteknek inkább az ellenségeket, mintsem a baráti országokat kellene lehallgatnia.

Közös európai uniós fellépés kell

Párizs azért célpont, mert a nyugati civilizáció szimbóluma címmel közölt vezércikket vasárnap a Vecernji List horvát vezető napilap. Amennyiben a Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap ideális célpontja volt a fanatikus iszlamistáknak, amiért a szólásszabadságot jelképezte, Párizs még nagyobb célpont, mert a nyugati civilizáció történelmi értékeit és a politikai kultúrát szimbolizálja: a választás szabadságát, a mások és a másság elfogadását, az emberi egyenlőséget, a nők és férfiak közötti egyenrangúságot, a világi és az egyházi hatalom különállását. A radikális iszlám ezzel ellentétben más utakon jár - írta Mirko Galic újságíró.

A szerző szerint ugyanakkor az iszlám a párizsi merényletek után is ugyanolyan tiszteletet érdemel, mint bármelyik más vallás, ugyanúgy, mint az európai szolidaritás, amely menedéket nyújt azoknak a muzulmánoknak, akik nem azért menekülnek az egyik háború elől, hogy egy másik háborúba csöppenjenek. "Az iszlám terror ugyanakkor semmi mást nem érdemel, mint megvetést és megfelelő választ" - szögezte le.

A lap által megszólaltatott Tarik Kulenovic politológus és antropológus szerint Franciaország azért vált célponttá, mert több fronton is harcol az iszlám ellen. A háború, amely már négy éve folyik Szíriában, most átköltözött Európába. Ez a szakasz, már a gerilla-hadviselés taktikáját képviseli, ahol az Iszlám Állam a háborút átköltöztette az ellenség utcáira - fogalmazott a szakértő.

Amennyiben az Európai Unió nem állít fel közös frontot a terrorveszéllyel szemben, az iszlám fundamentalistáknak sikerül az újkori Európa legnagyobb teljesítményét, az integrációt lerombolni - vélte a Rzeczpospolita jobbközép lengyel napilap kommentátora. Jedrzej Bielecki szerkesztő leszögezte: az uniós országok közül egyedül Franciaország mert részt vállalni a szíriai beavatkozásban. Az EU-nak nincs közös védelmi, migrációs és külpolitikája, ezért Franciaországnak a párizsi terrortámadások után nemzeti, nem európai szinten kell védekeznie. Az, hogy Francois Hollande elnök visszaállította az ellenőrzést a francia határokon, megkérdőjelezi az európai integráció jelképeként felfogott schengeni rendszert - tette hozzá.

Az európai politikusok szóbeli nyilatkozatai a szolidaritásról "nem leplezhetik le azt az alapvető tényt, hogy a közel-keleti konfliktus kitörésekor Európa még kevésbé bizonyult szolidárisnak, mint az ukrán válság kitörésekor" - vélte Bielecki.

Ébresztő!

A Welt am Sonntag című német vasárnapi lap kommentárja szerint "valami jó is lehet a szörnyűségből", ha a Párizsban, "Európa szívében" elkövetett merényletek ébresztőként hatnak, és elvezetnek az "erős Nyugat" politikájához, amelyet a felvilágosodás, a jogállamiság és az emberi jogok iránti büszkeség, és ezeknek az értékeknek a "cselekvő védelme" jellemez. Amennyiben viszont tovább tart "a lavírozás és a tűrés" politikája, akkor a párizsi áldozatok csupán "az alávetettség előfutárai" lesznek - tette hozzá a konzervatív hetilap.

A szerző hangsúlyozta, hogy a muzulmán szervezetektől már nem elég a részvét kinyilvánítása, az imámoknak a mecsetekben és a politikusoknak a parlamentekben jelezniük kell, hogy megváltozik a Nyugat hozzáállása.

"Nincs szükségünk baloldali vagy jobboldali populizmusra. A társadalmi középnek kell radikalizálódnia, egy olyan középnek, amely erélyesen megvédi a szabadság értékeit" - olvasható a konzervatív hetilapban. "Szükségünk van a védekezésre igazán képes demokráciára. Szükségünk van egy erős Európára" - írta a Welt am Sonntag.

Egyedül hagyták Franciaországot a terror elleni harcban

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap kommentárjában hangsúlyozta, hogy eddig nem volt eredményes az Iszlám Állam elleni katonai fellépés Szíriában és Irakban, és "Franciaország eléggé egyedül van Európában a terror ellen folytatott háborújával". A párizsi merényletek után felmerül a kérdés, hogy az uniós partnerek nyilatkozatai a szolidaritásról puszta szavak maradnak-e. A francia hadsereg egyedül nem tudja legyőzni a terrorszervezetet. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után Németország elhatározta, hogy biztonságát a Hindukus hegységnél (Afganisztánban) védelmezni fogja, most pedig azt a kérdést kell eldöntenie, hogy kell-e védeni szíriai földön Európa biztonságát.

Történelmi változás jön

A Spiegel Online hírportál kommentárja szerint a párizsi támadások minden eddigi merényletnél nagyobb mértékben megváltoztatják Franciaországot és Európát, de kérdés, hogy mi a "helyes válasz" a terrorizmusra. Lesznek válaszok, amelyek több rendőrről és keményebb szíriai fellépésről szólnak. Az is meglehet, hogy a légicsapások után szárazföldi csapatok is hadba szállnak a dzsihádisták ellen.

Ugyanakkor a "védekezőképes demokráciának" nemcsak erő alkalmazásával kell fellépnie ellenségei ellen, hanem "körültekintő, intelligens" módon is cselekednie kell. Így Európának és Franciaországnak egyebek között a többi érdekelt hatalommal, köztük Oroszországgal és Iránnal együttműködve ki kell dolgoznia és végre kell hajtania egy tervet a béke helyreállítására Szíriában, és el kell szigetelnie az Iszlám Államot, de sokkal többet kell tennie az európai társadalomban megmutatkozó "kilátástalanság, frusztráció és eldurvulás" ellen is, hiszen az Iszlám Állam sok harcosa a brit, a francia és a német iskolarendszerből és elővárosokból származik.

A merényletekkel az IÁ saját létezését kívánta bizonyítani

A La Repubblica balközép olasz napilap szerint a Párizsban elkövetett merényletsorozat az Iszlám Állam hivatalos hadüzenete volt a Nyugatnak. A kalifátus elindította a harmadik világháborút - írta az újság. Az IÁ dzsihadista fegyvereseinek sikerült rákényszerítenie Franciaországot és még sokakat Európában arra, hogy kimondják, amit a második világháború óta nem akartak hallani, se kimondani, vagyis azt, hogy háborúban vagyunk. A La Repubblica hangsúlyozta, hogy a merényletekkel az IÁ saját létezését kívánta bizonyítani, valójában "egy magát államnak feltüntető bűnszervezetről" van szó, amely most Párizsban vetette be "öngyilkos gyilkosait".

A La Stampa az Európába érkező migráció kihívását hangsúlyozta arra emlékeztetve, hogy az egyik öngyilkos terrorista szíriai útlevele szerint, az EU-ba való belépését október 3-án regisztrálták a görögországi Lerosz szigetén. Az olasz napilap szerint ez az útlevél (amely a francia és amerikai hatóságok szerint hamis is lehet) "megijeszti Európát", és végleg "megváltoztathatná Európa történetét" a migrációban rejlő veszélyek miatt.

Létre kellene hozni az európai fegyveres erőket?

Az IlSole24Ore gazdasági napilap elemzése szerint eljött az ideje, hogy Európa határozott és egyhangú választ adjon az IÁ háborús kihívására többek között az évtizedek óta tervezett európai fegyveres erők felállításával is.

Az Il Messaggerónak nyilatkozó Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter szerint az IÁ-nak adott válasz csakis a még keményebb katonai fellépés lehet Szíriában a dzsihadistákkal szemben. Az olasz diplomácia vezetője hozzátette, hogy a Nyugattal szembeni terrorista fenyegetésekben gyakran szereplő Róma városa inkább jelképként, mint lehetséges célpontként szerepel.

Az olasz író Claudio Magris a Corriere della Serában arról írt, hogy az erőszakra nem kizárólag erőszakkal lehet válaszolni, hangsúlyozva, hogy az IÁ fanatikus öldöklésének semmi köze az iszlám kultúrához. Az újság külön cikket szentel annak, hogy a párizsi merényletek óta az olasz közösségi oldalakon a legtöbbször a 2006-ban elhunyt Oriana Fallaci olasz írónőt idézik, aki a 2001-es New York-i merényleteket követő A harag és büszkeség című könyvében összeférhetetlennek nevezte az iszlámot és a nyugati kultúrát.

Kínában a biztonsági együttműködés fokozásáról írnak

A Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao vasárnapi kommentárja annak a véleménynek adott hangot, hogy nehéz lesz békét teremteni a világon addig, amíg "a globális fejlődésben egyensúlytalanságok lesznek, a regionális politikai instabilitást képtelenek leszünk hatékonyan kezelni". Mindehhez az alap az, hogy a szegénységben élők segítséget kapjanak a fejlődésben, az instabil térségek pedig ahhoz, hogy maguk legyenek képesek a rend megteremtésére - írta a szerző. Álláspontja szerint a biztonsági együttműködés fokozásával a nemzetközi közösségnek eltökélten kell szembe szállnia a terrorizmus minden formájával.

A bosszú, az erő kifejezése és a félelem csíráinak elvetése vezérelhette az Iszlám Államot a párizsi merényletek megtervezésekor, de céljuk kudarcra van ítélve, mert a vér a helyesen gondolkodókat csak erősebbé teszi - állapította meg a China Daily című lap vasárnapi online kiadásában közölt írásában. A párizsi támadások arra figyelmeztetik Franciaországot és Európát, hogy a biztonsági réseket be kell tömniük, a szélsőséges terroristákat "le kell vadászniuk". Hozzátette: félő, hogy a történtek láncreakciót indítanak el, és a terroristák Európa más országaira is veszélyt jelenthetnek. A migrációs nyomásra utalva megjegyezte: a támadások után gyengülhet egyes országok hajlandósága arra, hogy még több bevándorlót fogadjanak.