A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy látja, hogy az afrikai országok olyan nagy adósságokat halmoznak fel, amelyek törlesztése túl nagy terhet jelenthet gazdaságaiknak. Ezzel emellett azt is kockáztatják, hogy megakasztják a régióban legalább egy generáció óta nem látott gazdasági fellendülését - derült ki Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szavaiból.

A figyelmeztetés némileg meglepő annak tükrében, hogy a kontinens ritka szerencsés időszakot él át: találkozott az erős gazdasági növekedés és az afrikai államok korábbihoz képest jobb kormányzása. A lelkesebb elemzők "Afrika felemelkedéséről" beszélnek. A jobb helyzet éles ellentétben van a nyolcvanas-kilencvenes évek vergődésével, amikor a térségben nőtt az amúgy sem kicsi szegénység.

Csak óvatosan!

Lagarde az afrikai pénzügyminiszterek mozambiki tanácsozásán arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés láthatóan lendületet vett, ami tucatnyi olyan ország előtt nyitotta meg a világ pénzpiacait, amelyeknek korábban semmi esélye nem lett volna állampapírjaik nyílt piaci értékesítésére. Ezt azonban a Financial Timesnak nyilatkozva megfejelte azzal, hogy nagyon könnyen el lehet rontani az emelkedő Afrika ideálját. A kormányoknak gondosan, óvatosan kell eljárniuk, nehogy túlságosan eladósítsák országaikat.

Gabontól Ruandáig számos állam bocsátott ki kötvényeket az elmúlt évben, amelyek összértéke elérte a 11 milliárd dollárt. Ez rekord a kontinens történetében és jókora ugrás a 2012-es hatmilliárdos kibocsátáshoz képest. Összehasonlításul: 2000-ben mindössze egymilliárd dollár értékű afrikai kötvény talált gazdára a világ pénzpiacain. Lagarde szerint a további hitelek felvétele a sérülékenység arányos erősödésével jár.

A fekete-afrikai államok az elmúlt öt évben hasznot húztak abból, hogy a fejlett országokban kínált alacsony kamatok miatt a hozamra éhező tőke szívesen látogatott el szokatlan helyekre, így Afrikába is. A nagy bevásárlás következtében az IMF adatai szerint tízéves csúcsot döntött a kontinens országainak eladósodottsága. A GDP-hez viszonyítva idén eléri a 35 százalékot. Ez jóval alacsonyabb, mint az európai vagy ázsiai országok hasonló mutatója, de Afrikához képest kezd kockázatosan magas lenni.

Kezdenek idegeskedni

Az IMF első embere azt is megjegyezte, hogy a befektetők egyes országok esetén kezdenek nagyobb hozamokat kérni a pénzükért, ami biztos jele annak, hogy a piaci szereplőket egyre jobban aggasztja az adós országok növekvő költségvetési hiánya. Zambia például 2013-ban már csak 8,6 százalékos hozammal tudott kibocsátani egymilliárd dollár értékű tízéves kötvényt, míg 2012-ben csak 5,63 százalékot kellett fizetnie ugyanilyen lejáratú papírja után.

Az IMF előrejelzése szerint a fekete-afrikai országok költségvetési hiánya 2014-ben eléri a GDP 3,3 százalékát, ami jókora változás ahhoz képest, hogy 2004-ben még 2,5 százalékos többlettel zártak. Mindezek ellenére úgy látják, hogy idén 5,4 százalékra kúszhat fel a GDP növekedési üteme a 2013-as 4,9 százalékról. Az Afrikai Fejlesztési Bank adatai szerint idén 80 milliárd dollár közvetlen külföldi működőtőke, illetve portfólióbefektetés érkezhet Afrikába.