A legtöbb OECD-országban javul az egészségügyi ellátás színvonala és hozzáférhetősége, az egészségügyi kiadások viszont mára kiteszik az országok GDP-jének átlagosan 9 százalékát. A lakosság egyre tovább él, ezzel együtt a mentális és a krónikus betegségek terhei is folyamatosan emelkednek - állapítja meg összegzésében az OECD 44 ország egészségügyére kitekintő jelentése.

A születéskor várható élettartam 1970 óta több mint 10 évvel nőtt,  egy OECD lakos ma átlagosan 80,6 évnyi életre számíthat. A leghosszabb élettel kecsegtető 25 ország között is toplistás Japán, Spanyolország és Svájc a születéskor várható 83-84 évvel.

A sor másik végén -  ahova a 44-es listán 35. helyen álló Magyarország is tartozik a maga 76 évével - a lettek (74,6 év) és a mexikóiak állnak (75 év). Magyarország a várható élettartam hosszában csak Mexikót, Brazíliát, Lettországot, Litvániát, Kolumbiát, Oroszországot, Indonéziát, Indiát és Dél-Afrikát előzi le. 1970 óta Törökországban, Koreában és Chilében nőtt legtöbbet a várható élettartam.

A hosszabbodó életeket nem csak az egészségügyi költések nagysága magyarázza, szerepe van benne az egészségesebb életmódnak, a magasabb jövedelmeknek, a jobb oktatásnak  és nem utolsó sorban a jobb egészségügyi ellátásnak - hangsúlyozza a jelentés.

A nők átlagosan öt évvel hosszabb élettel kalkulálhatnak, mint a férfiak, a felsőfokú végzettségűek és az iskoláikat alapszinten befejezők születéskor várható élettartama közötti átlagos különbség 6 év. (Egy magyar felmérés szerint egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa.)

Milyen halál vár a hosszabb élet végén?

Az OECD-országokban a halálozások több mint harmada iszkémiás szívbetegségre, stroke-ra, vagy valamilyen keringési betegségre vezethető vissza, minden negyedik halálesetet daganatos betegség okoz.

A keringési betegségek halálozási rátája gyorsan apadt, ezen beül az iszkémiás szívbetegségek miatti halálozás átlagosan a felére csökkent 1990 óta. A rákhalálozás ugyanezen időszakban 18 százalékkal mérséklődött.

Az OECD-országok női lakosságának 11 százaléka, a férfiak 13 százaléka iszkémiás szívbetegségbe hal bele. Míg százezer OECD lakosra átlagosan 112 ilyen szívhalál jut, Magyarországon 288.

A magyar halálozási ráta 1990-2015 között az OECD országok átlagos, 52 százalékos csökkenésével szemben 13 százalékkal mérséklődött. Ez a változásokat mutató 41-es listán a 37. helyre volt elég, csak Mexikóban, Kolumbiában és Oroszországban értek el ennél is kisebb eredményt.

Az OECD országokban összességében csökkent az akut szívinfarktus kórházi kezelésétől számított 30 napon belüli halálozás rátája, 100 kórházi kezelésre a 45 éves, vagy annál idősebbek körében 7,5 halálozás jut. Magyarország csak 2010-es adatot közölt, a  2010-es 13,9 -es magyar halálozási mutatónál csak 28,1-es mexikói adat rosszabb. A régiós országok, Szlovákia, Csehország, Lengyelország mind az OECD átlagnál jóval kedvezőbb halálozási mutatókkal rendelkeznek.

Elkeserítő számok

Mellrákhalálozásban a magyar adat a harmadik legrosszabb. Míg a százezer lakosra jutó OECD-átlag 24,9 haláleset, Magyarországon 31,5 a halálesetek száma. Vastag- és végbélrák-halálozásban pedig kiugróan listavezetőek vagyunk, a százezer lakosra jutó 23,9 halálesetet jelentő OECD-s átlaggal szembeni 43,9 halálesettel. Ettől még a második legrosszabb eredményt felmutató Szlovákia is lényegesen lemarad a maga 38,9 halálesetével.

Jó hír viszont, hogy a gyerekkori leukémiás halálozásban a 100 ezer gyerekre jutó 0,4 -es magyar adat még az OECD 0,6 -es átlagától is lemarad, míg a lista másik végén álló Törökországban 3 esetet is jegyeznek.

Cigi, pia, elhízás, légszennyezés

Általánosságban véve csökken a dohányzók aránya, az elhízás megállításában  és az alkoholfogyasztás csökkenésében azonban csak nagyon kis sikerekről lehet beszámolni.

Az OECD-országok lakosságának átlagosan 18 százaléka dohányzik rendszeresen, Magyarország a legtöbbet füstölő országok között - Görögország, Törökország, Indonézia - foglal helyet a felnőtt lakosság 26 százalékának dohányzásával. A legkevésbé Mexikóban rongálják az egészségüket dohányzással.

Az átlagos OECD-lakos évi 9 liter tömény alkoholt gurít le, ez nagyjából 100 üveg bornak felel meg, a férfiak közel harmada és nagyjából minden tizedik nő alaposan be is rúg legalább havonta egyszer. A fogyasztás 2000 óta 13 országban nőtt, legjobban Belgiumban, Izlandon, Lettországban és Lengyelországban. A magyarok tartják a helyüket a nagyivók között a lakosonkénti évi csaknem 11 liter tömény szesszel.

A kilencvenes évek vége óta sok országban nő az elhízottak aránya, Koreában és Norvégiában egy viszonylag alacsony szintről több mint kétszeresére nőtt a részesedésük. A vizsgált országok lakosságának 54 százaléka túlsúlyos, minden ötödik elhízott. A magyar adatok itt is kiemelkedően rosszak, az elhízottak 30 százalékos arányával a Mexikó, Új-Zéland, USA  élbolyába tartozik.

Minden negyedik tinédzser túlsúlyos és  csak 15 százalékuk végez elegendő  testmozgást. A 15 évesek 12 százaléka heti rendszerességgel dohányzik, több mint ötödük már legalább kétszer berúgott.

A légszennyezés ártalmainak 21 ország lakosságának 90 százaléka ki van téve.

Van mit javítani a hozzáférhetőségen

Átlagosan az OECD-országok lakosságának 95 százalékát lefedi az egészségügyi rendszer, hét országban kisebb ennél az arány, közülük is kiemelkedik Görögország,  Lengyelország és az USA. Az egészségügyi költésekből átlagosan 20 százalékot tesz ki a háztartások közvetlen költése, legrosszabb e téren a helyzet Lettországban és Mexikóban, ahol 40 százalékot is meghaladó a lakossági költés.

Az egészségügyi szolgáltatás ára miatt átlagosan minden tizedik OECD-lakos nem megy orvoshoz, 7 százalékuk pedig a felírt recepteket nem tudja kiváltani. A szegényebb háztartások között ez az arány magasabb.

Sok országban hosszú az elektív (tervezett) sebészeti beavatkozások várólistája, főként Észtországban, Lengyelországban és Chilében.

Mit mutat még a felmérés?

A jelentés szerint az OECD-betegek átlagosan több mint 80 százaléka pozitív tapasztalatokkal távozik az orvostól, megérti az utasításokat és elegendőnek tartja a rászánt időt. Az általánosságban javuló alapellátásnak köszönhetően csökkent a krónikus betegségekben az elkerülhető kórházi felvételek száma.

Kevesebben halnak meg akut szívrohamban, vagy stroke-ban, a  combnyaktörést a legtöbb országban két napon belül megoperálják, a mellrákosok 85 százaléka öt éven túl is él, a vastagbél- és végbél rákosok körében 60 százalékos az átlagos ötéves túlélési arány, miután a legtöbb országban javultak az eredmények (utóbbi két betegségnél nincs külön magyar adat).

A gyerekek oltási programja az OECD-s országokban csaknem teljes körű, ugyanakkor Ausztráliában és Olaszországban az utóbbi években gyorsan csökken az átoltottság.

Ki mennyit költ?

Az OECD-országok átlagosan, vásárlóerő paritáson számolva  4 ezer dollárt költenek lakosaik egészségére évente, a magyarországi kiadás 2100 dollár. Az USA-ban fejenként 10 ezer dollárt költenek egészségügyre. A GDP-arányos átlagkiadás 9 százalék, a két szélső értéket a török 4,3 százalék és az amerikai 17,2 százalék képviseli, Magyarországon a GDP 7,6 százalékára rúg a teljes egészségügyi büdzsé.

A fejenkénti egészségügyi kiadások az OECD országaiban 2003-2009 között átlagosan 3,6 százalékkal nőttek, Magyarországon ez idő alatt 2,4 százalékos volt a csökkenés. A 2009-2016 közötti időszakban az átlagos növekedés 1,4 százalékot, Magyarországon 2,7 százalékot tett ki.

A tagországokban átlagosan az egészségügyi büdzsé 36 százalékát az állam, 36 százalékát a kötelező egészségbiztosítás fedezi. A magyar arány rendre 11 és 56 százalék. A lakossági költés átlaga a büdzséből 20 százalék, Magyarországon pedig 29 százalék.

Az egészségügyhöz való állami hozzájárulás és a kötelező biztosítás együtt a közkiadások 15,3 százalékát jelenti az OECD országokban átlagosan, Magyarország a központi forrásból az egészségügyre  legkevesebbet költő országok között áll 9,7 százalékos hányaddal. Csak a lettek és a görögök költenek ennél kisebb arányban a központi forrásokból egészségügyre.

Egy átlagos OECD-háztartás fogyasztásának 3 százaléka egészségügyi kiadás, Magyarországon ez 4,4 százalékot tesz ki. Míg az OECD-lakosok átlagos közvetlen költésének 36 százaléka megy gyógyszervásárlásra, a magyarok közvetlen kiadásainak 46 százalékát a gyógyszerbeszerzés teszi ki, járóbetegellátásra pedig 30 százalékot fordítanak honfitársaink a család egészségügyi kiadásaiból.

Hol és hogy gyógyulunk?

A fekvőellátás jellemzően 40 százalékot visz el az egészségügyi kasszából. Az egy főre jutó kórházi ágyak száma Törökország és Korea kivételével a legtöbb OECD-országban csökkent, főként az egynapos sebészet terjedése miatt.

A lakosságarányos kórházi ágyak számával és a kórházi bent tartózkodással továbbra is élen járunk. Ezer lakosra az OECD 4,7 ágyával szemben Magyarországon 7 ágy jut, a kórházi tartózkodás az átlagos 7,8 nappal szemben Magyarországon  9,5 nap, ami 2009-2015 között gyakorlatilag semmit sem csökkent.

Jól állunk viszont a szürkehályog-műtétek várólistájával, ami Magyarországon 88 nap (de a mediánérték 44 nap), szemben az OECD 128 napos (medián 97 nap) átlagával.

A csípőprotézis-műtét várólistája is rövidebb az átlagnál, a magyar 146 napos (medián 70 nap) várólista mellett az OECD átlaga 159 napos (medián 115 nap). Térprotézisre ezzel szemben többet kell várni, mint az átlagos OECD-s lakosnak, aki 182 napot (medián 143 nap) vár a beavatkozásra, míg a magyar beteg 226 napot tölt várakozással (medián 124 nap).

Az elkerülhető kórházi felvételek között a krónikus légzőszervi betegséget és a szívelégtelenség miatti felvételt veszi górcső alá a jelentés. Asztma és krónikus tüdőbetegség miatt Magyarországon csaknem kétszer akkora az elkerülhető kórházi felvétel, mint az átlag (100 ezer lakosra 237 illetve 428 eset). Pangásos szívelégtelenség miatt is kétszer annyi az elkerülhető kórházi kezelés Magyarországon, mint az átlagos fejlett országbeli polgáré, a 100 ezer lakosra jutó OECD-átlag 228, míg a magyar 441 eset csak a lengyelnél és a litvánnál mutat jobb eredményt.

Címlapkép forrása: Pixabay.com.