A tanácskozást éjfél után függesztette fel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Ezt követően nem sokkal már kiszivárgott, hogy a csütörtöki nap folyamán lefolytatott kétoldalú találkozók eredményeként született újabb javaslat a keretköltségvetés főösszegét lényegében változatlanul hagyta Herman Van Rompuy első javaslatához képest; az uniós kötelezettségvállalások szintjét a tervezet a hétéves pénzügyi periódusra 972 milliárd euróban maximálná. Történt viszont némi átcsoportosítás: a kohéziós, felzárkóztatási célokra 10,6 milliárddal, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre pedig mintegy 8 milliárd euróval fordítana többet a javaslat. A BruxInfo korábbi információja szerint Magyarország és a három balti ország esetében a kohéziós "plafon" a bruttó nemzeti termék 2,35 százaléka helyett - ami az előző tervezetben szerepelt - 2,585 százaléka lehetne. Az Európai Bizottság - az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - eredetileg 2,5 százalékot indítványozott.
Herman Van Rompuy második javaslatában szereplő főbb tételek (a teljes angol nyelvű dokumentum itt érhető el):
Fejezetek | Van Rompuy-javaslat I. | Van Rompuy-javaslat II. | változás |
Europe 2020 | 152 652 | 139 543 | -13 109 |
Regionális és Kohéziós források | 309 495 | 320 148 | 10 653 |
KAP (direkt kifizetések) | 269 852 | 277 852 | 8000 |
KAP (egyéb) | 94 620 | 94 377 | -243 |
Bel- és igazságügy | 18 309 | 16 685 | -1624 |
Külpolitika | 65 650 | 60 667 | -4983 |
Adminisztráció | 62 629 | 62 629 | 0 |
Kompenzáció | 0 | 0 | 0 |
Egyszeri kiadások | 37 598 | 42 658 | 5060 |
Összesen | 1 010 805 | 1 014 559 | 3754 |
Forrás: Guardian |
A Guardian tudósítása szerint viszont továbbra is nagyon pesszimista a hangulat azzal kapcsolatban, hogy az uniós állam- és kormányfőknek sikerül-e most egyezségre jutni. A pénteki tárgyalásra érkező Jyrki Katainen svéd miniszterelnök szerint még bármi lehet, hiszen minden kérdés nyitott, Fredrik Reinfeldt finn kormányfő pedig úgy vélekedett, hogy a tárgyalások sokáig fognak húzódni. A német kancellár pedig már másik csúcsról beszélt. Szerinte, ha most nem jutnak dűlőre, az még nem lesz "drámai".
Az Open Europe think tank szerint a fenti javaslatot mind Angela Merkel, mind David Cameron elég hűvösen fogadott, de az Open Europe szerint a Van Rompuy javaslata más EU-tagállamoknak is elfogadhatatlan, miután a KAP és kohéziós források emelése épp az ellenkező irányba mutat a költségcsökkentés felől.
A Guardian tudósítása szerint emellett a német-francia tengely is megtört, azaz az eddigi partnerek álláspontja távolodott, miután Francois Hollande miniszterelnök nem hajlandó belemenni az agrártámogatások kurtításába, és az egyik legerőteljesebb lobbierőt képviseli a magasabb büdzsé mellett.
Angela Merkel német kancellár viszont inkább a brit álláspont felé hajlik - igaz, nem az annyira radikális megoldás híve. A Daily Telegraph szerint Merkel és Holande egymással ellenkező oldalra került, jelenleg úgy fest a kép, hogy az északi országok - Nagy-Britannia, Németország, Hollandia és Svédország - kerültek szembe a déliekkel - Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal.
David Cameron, brit miniszterelnök a pénteki tárgyalások indulása előtt kijelentette: az EU vezetőinek abba kellene hagyniuk a "bütykölést", és valós kiadáscsökkentéseket végrehajtani.
Cameron még mindig nem elégedett az eddig elértekkel. Határozottan kijelentette: most annak nincs itt az ideje, hogy a forrásokat ide-oda tologassuk a költségvetésben, csökkenteni kell azokat a kiadásokat, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak. Ezt az álláspontját azzal indokolja, hogy ha a tagállamok otthon ezt teszik, akkor az uniós szinten is ezt kell tenni.
Ugyanakkor Cameron korábban azt is kijelentette: a brit visszatérítés "szent és sérthetetlen", és keményen fog küzdeni azért, hogy a Nagy-Britanniának járó uniós visszatérítés - amelynek jogcímén tavaly 3,6 milliárd eurót kapott vissza - érintetlen maradjon. Az Európai Tanács elnökének javaslata alapján ez az összeg mintegy 1 milliárd euróval csökkenne.