Az olajárak esése és néhány rossz makrogazdasági adat nyomán lejtőre kerültek a nyersanyagárak, amit egyre idegesebben szemlélnek a tőzsdei befektetők. Csak néhány államkötvény piaca látja hasznát a kibontakozó káros gazdasági folyamatoknak, miután egyes befektetők kezdik ezekbe menekíteni a tőkéjüket - derül ki a Financial Times összefoglalójából.

A londoni Brent ára 1,8 százalékos eséssel indította a hetet, miután november utolsó napjaiban majdnem 13 százalékkal hanyatlott. A jegyzés hétfőn benézett a 69 dollár/hordós szint alá is. Az észak-amerikai WTI szabvány 65 dollár alatt is megfordult. Az múlt hét végén felgyorsult áresés oka, hogy a világ olajexportjának 30 százalékát adó OPEC nem változtatott napi 30 millió hordós kitermelési kvótáján, azaz nem próbálta meg a kínálat szűkítésével feljebb nyomni az olaj árát.

Rossz hírek

Ezt a hírt fejelte meg, hogy az eurózóna feldolgozóipari beszerzési menedzserindexe (PMI) - amelyből jól lehet következtetni a GDP alakulására is - csak hajszál híján kerülte el, hogy a növekedést a visszaeséstől elválasztó 50 pontos határ alá kerüljön. A mutató novemberi értéke 50,1 pont lett. Ezzel egyidejűleg a hivatalos pekingi feldolgozóipari PMI is a gazdaság lassulásáról tanúskodott: az októberi 50,8 pontról novemberben 50,3 pontra esett. Az USA-ban nem javította a fogyasztók hangulatát az alacsony benzinár: a vásárlások 11 százalékkal zuhantak a hálaadást követő hétvégén - jelentette a kiskereskedők szakmai szövetsége.

Nem csoda, hogy mindezek nyomán lejtőre kerültek a legkülönbözőbb befektetési eszközök. A réz több mint egy százalékkal, az arany - elsősorban a svájci jegybank aranytartalékának emelését elutasító népszavazás nyomán - két százalékkal gyengült. Az ezüst ára nem változott, de csak azért nem, mert korábban több mint 14 százalékkal ötéves mélypontra esett.

Baj lesz

Az energiaszektor cégei folytatták szánkázásukat. Az S&P/ASX energiaipari index például 6,4 százalékkal roggyant meg, az európai olaj- és gázszektor több mint kétszázalékos, a bányászati ágazat majdnem háromszázalékos mínuszt volt kénytelen elkönyvelni. Az energiahordozók exportjától függő Ausztrália és Oroszország devizái gyengültek: az ausztrál dollár 0,4, a rubel 4,5 százalékkal.

A tízéves német államkötvények hozama az erős keresletnek köszönhetően 0,7 százalékra ment le, de már a válság szaggatta spanyol papírok is csak 1,89 százalékot hoznak, ami rekord. A hasonló amerikai állampír hozama szintén csökkent, 2,17 százalékra, ami ötéves mélypont. Ez arra utal, hogy a befektetők egy része már menekíti a pénzét a hullámzó rétékpapír- és árupiacokról.

Összességében az a helyzet állt elő, hogy ami jó a fogyasztóknak és számos vállalatnak, az nem jó a gazdaság egészének. Az alacsony energiarakat nyilván nem bánja senki, akinek fizetnie kell az gáz- és a villanyszámlákat, illetve üzemanyagot kell töltenie a járműveibe, ám az árak esése tovagyűrűzik, s ezzel erősen hozzájárul a deflációs veszély fokozódásához. Márpedig a defláció kiadásaik halogatására ösztönzi a gazdaság szereplőit, ami vészesen visszafoghatja a GDP növekedését.