Az Európai Unió hamarosan újabb biztonsági felszerelések meglétét várja el az autógyártóktól. Az Európai Parlament és a Tanács 2019/2144 számú rendeletében szerepel azoknak a berendezéseknek a listája, amelyek nélkül nem lehet az EU-országokban a rendelet életbe lépését követően új járműveket forgalomba helyezni. Az új elvárásokat két lépcsőben vezetik be: 2022. július 6. után az új típusokra vonatkozik az elvárás (tehát a korábban már a piacra bevezetett modellek tovább árusíthatók), 2024. július 7-től viszont már minden új autónak rendelkeznie kell az előírt felszerelésekkel. 

Előzetes statisztikák szerint 2021-ben 19 800 halálos kimenetelű baleset történt az Unió országainak közútjain, ami 5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor 13 százalékkal elmarad a járvány előtti időszak 2019-es adataitól. Az Európai Bizottság célja, hogy a 2020-as helyzethez képest 2030-ra felére csökkentse a súlyos sérülésekkel járó balesetek számát. A flottakezelő összegyűjtötte az újonnan gyártott személyautókban és kishaszongépjárművekben nemsokára megjelenő új biztonsági elemeket.

Fejlett vészfékező: A balesetek 90 százaléka emberi mulasztásra vezethető vissza, ezért felmerült az igény, hogy az autók maguktól is képesek legyenek fékezni. A fejlődő technológia lehetővé teszi, hogy az új autótípusokban található vészfékasszisztensek már ne csak konkrét vészhelyzetben, hanem megelőző módon is beavatkozzanak előbb enyhe, majd erős lassítással, ha a szélvédő mögötti frontkamera ütközésveszélyt érzékel. 

Vészfékezést jelző lámpa: Az úgynevezett adaptív féklámpa 50 km/óra feletti sebességnél sűrű felvillantással jelzi az intenzív, 6 m/s2 feletti lassulást, csökkenti a jármű sebességét, majd a megálló autón aktiválja a vészvillogót, és folyamatos piros fényre vált, amíg a vezető nyomja a fékpedált.

Fáradtságfigyelő: A balesetek jelentős része fáradtságra vezethető vissza, ezért júliustól a gyártóknak a sofőrt figyelő kamerarendszerrel kell felszerelniük az új autókat, amely a szemmozgásból, illetve a pislogásokból következtet a fáradtságra, és figyelmezteti a vezetőt.

Feketedoboz: A berendezés hasonló a repülőgépekben már régóta használt fedélzeti adatrögzítőhöz. Célja, hogy az esetleges balesetek körülményeit minél pontosabb fel tudják deríteni. Az ütés- és tűzálló készülék a baleset szempontjából kritikus információkat tárolja, köztük például a jármű helyzetét, haladási sebességét, a biztonsági eszközök működési adatait az ütközéskor, valamint azt megelőzően vagy a fékpedál és a kormány állását és a biztonsági övek állapotát. 

Intelligens sebességszabályozó: Az aktív sebességtartó automatika az adott útszakaszra érvényes sebességkorlátozás betartását teszi egyszerűbbé. A jelzőtábla-figyelő frontkamera észleli a tempólimitre figyelmezhető közlekedési táblákat, az autó pedig automatikusan a megadott határra csökkenti a sebességet. 

Aktív sávtartó: Júliustól lesz kötelező az új autókban a sávtartó berendezés. Az eszköz nemcsak észlelni és jelezni tudja a terelővonal irányjelzés nélküli, véletlen átlépését, de a kormány vagy a fékek használatával képes vissza is téríteni az autót a sávba. 

Tolatássegítő rendszer: A rendelet idén nyártól hátsó kamera és/vagy tolatóradar használatát írja elő, ami jelzi a vezető számára a jármű mögötti embereket és tárgyakat. Az észlelés működhet kameraalapú környezetérzékeléssel, ultrahangos vagy radarszenzorokkal, illetve ezek kombinációjával.

Beépített alkoholszonda: Felmerült az indításgátló alkoholszonda kötelezővé tétele is, hogy csökkentsék az ittasan okozott balesetek számát. A rendszer addig nem indítaná el a járművet, míg a vezető nem produkál negatív alkoholtesztet. Az új autóknak egyelőre még nem kell ezzel az eszközzel rendelkezniük, azonban a gyártóknak elő kell készíteniük az új típusokat egy ilyen berendezés fogadására.

Keréknyomás-ellenőrző rendszer: A 2014 novembere óta forgalomba helyezett új személyautóknál az Unió kötelezően előírja az abroncsnyomás-felügyeleti rendszer (TPMS) meglétét. A TPMS jelezi a nagymértékű levegővesztést – ez 10 perc alatt 20 százalékos vagy azt meghaladó nyomásesést jelent –, illetve a 60 percen keresztül, folyamatosan csökkenő guminyomásról is tájékoztatja a vezetőt. Kishaszongépjárművekben idén júliustól kötelező a bevezetése.

Egyéb biztonsági felszereltség: A rendeletben meghatározott további biztonsági előírások között szerepelnek a töréstesztek alapján továbbfejlesztett biztonsági övek, a nagyobb frontális védelmi zóna a veszélyeztetett úthasználók (pl. gyalogosok, kerékpárosok, motorosok) sérüléseinek mérséklésére, valamint a megerősített oldalirányú ütközésvédelem.