A kelet-ukrajnai katonai konfliktus az ország fegyveres erői és az oroszbarát szeparatisták között tovább mélyíti az ukrán gazdasági válságát, ami végül arra kényszerítheti a kijevi kormányt, hogy újabb mentőcsomagot kérjen a Nyugattól - idézi a CNN Money az IMF friss helyzetelemzését. Az ukrán hadsereg igyekszik visszaszerezni az ellenőrzést az ország délkeleti része felett, amely a Krím márciusi orosz bekebelezése után orosz szeparatisták uralma alá került.

A Nemzetközi Valutaalap áprilisban állapodott meg Kijevvel egy 17 milliárd dolláros kedvezményes hitelkeret nyújtásáról, amelyet a következő két évben hívhat le a kormány. A felek abban bíztak, hogy a támogatásáért cserébe végrehajtott reformok megóvják a gazdaságot az összeomlástól.

Nem úgy lett

A helyzet azonban jelentősen romlott azóta, ami alaposan megnehezíti a kijevi vezetésnek a kölcsön fejében vállalt feltételek teljesítését. Ezzel egyidejűleg Oroszország leállította a gázszállításokat Ukrajnába, így az ország jórészt a tartalékait éli fel, ami az ősz végére energiaellátási nehézségekhez vezethet. (Moszkva arra hivatkozik, hogy az ukrán fél óriási tartozást halmozott fel az idei szállítások ki nem fizetett számláiból.)

A malajziai utasszállító gép lelövése csak tovább fokozza majd a feszültséget - szögezi le az IMF pénteken megjelent jelentése. A Valutaalap szakértői ezért immáron arra számítanak, hogy a GDP 6,5 százalékkal zuhan 2014-ben, míg a segélycsomag elfogadásakor "csupán" ötszázalékos mínusszal számoltak. Tavaly stagnált az ukrán gazdaság.

Az ukrán kormány satuba került: miközben a polgárháború többe kerül, mint várták, nehézségekbe ütközik az adók beszedése. Utóbbi részben arra vezethető vissza, hogy a kormány elvesztette az ellenőrzést az ország egy része felett. Emellett az állami gázszolgáltató, a Naftogaz nehezen tudja behajtani fogyasztóin a gázszámlákat.

Több pénzt kell

Kijevnek az IMF-hitelért cserébe 24 ezerrel kellene csökkentenie az állami alkalmazottak létszámát, emelnie kellene az adókat, értékesítenie kellene bizonyos állami vagyonelemeket, köztük állami cégek részesedését, fokozatosan meg kellene szüntetnie a gázártámogatásokat és vissza kellene szorítania a korrupciót. A legnagyobb kiadáscsökkentéseket 2015-2016-ra időzítették, ám a háborús költekezés keresztül húzta ezt a számítást.

A konfliktussal összefüggő kiadások elérhetik az évi 175 milliárd dollár körüli ukrán GDP egy százalékát, amit idén kell kifizetni. A béreket és a nyugdíjakat jövőre csak az infláció mértékével növelik és megindul a közalkalmazottak elbocsátása is. Mindez azonban nem lesz elég az állam fizetőképességének megőrzéséhez.

Az áprilisban elfogadott program sikerének kulcsfontosságú eleme, hogy azzal számolt, hogy a következő hónapokban fokozatosan enyhül a kelet-ukrajnai konfliktus - írja az IMF jelentése. A válság jelentős elnyúlása számottevően gyengíti a kormány lehetőségeit a reformok végrehajtására. Ennek ellensúlyozásához lényegesen növelni kell a külső támogatást - megfelelő feltételek szabásával.