A metaadatok gyűjtésének folytatása korábban egy másik bírósági ítélet, illetve a kongresszus egyes tagjainak ellenkezése miatt vált kétségessé.

A telefon- és e-mail-megfigyelés igazolásául is használt úgynevezett Patriot-törvény 215. cikkének hatálya helyi idő szerint június 1-jén nulla órakor lejárt, miután a szenátus az elnöki ambíciókat tápláló Rand Paul republikánus szenátor kifogásai miatt nem tudott szavazni arról. Ugyanakkor másnap a törvényhozás felsőháza elfogadta az úgynevezett Freedom-törvényt, amely bár jelentősen szigorította az NSA adatgyűjtési felhatalmazását, de fél éves időszakra továbbra is lehetővé tette a metaadatok gyűjtését és tárolását.

A jogi helyzetet tovább bonyolította, hogy májusban egy szövetségi fellebbviteli bíróság úgy döntött, a kormány álláspontjával szemben nem hatalmazza fel az NSA-t a tömeges adatgyűjtésre a Patriot-törvény 215. cikke, ezért szükség van annak kongresszusi pontosítására. A kongresszus azonban a június 2-án elfogadott Freedom-törvényben nem tért ki a fellebbviteli bíróság ítéletére.

A külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság (Foreign Intelligence Surveillance Court, FISC) a The New York Times értesülései szerint ugyanakkor döntésében elvetette a fellebbviteli bíróság ítéletét, és engedélyezte a program időleges folytatását a törvényben szereplő hat hónapig.

Az ügyben eljáró Michael Mosman bíró azt írta: a FISC eleve nem köteles figyelembe venni a szövetségi fellebbviteli bíróság ítéletét, amelynek érvelésével pedig nem ért egyet, különösképpen az azóta elfogadott Freedom-törvény fényében.
Az NSA tömeges adatgyűjtési gyakorlatát tavalyelőtt fedte fel az ügynökség egyik volt informatikus munkatársa, Edward Snowden, aki a kiszivárogatás után Moszkvába szökött.

A Freedom-törvény értelmében az NSA most már csak indokolt esetben, célzottan, a FISC felhatalmazásával folytathat megfigyelést, az adatokat pedig a kormányzat helyett a kommunikációs cégeknek kell majd tárolniuk.