A rubelt hónapok óta nyomás alatt tartja, hogy a befektetők elfordulhatnak az orosz értékpapír- és pénzpiacoktól Oroszország ukrajnai szerepvállalása, illetve az emiatt kivetett nyugati szankciók hatására. A folyamat októberben még tovább erősödött, ahogy a kőolaj világpiaci ára könyörtelen zuhanásra váltott. Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára több mint tíz százalékot esett az utóbbi két hét alatt.
Oroszország költségvetési bevételeinek fele az olaj- és gázeladásokból származik, így ha az olajár egy dollárral csökken, akkor az 1,7 milliárd dollár kiesést okoz Moszkvának éves szinten. Az idei költségvetés összeállításakor éves átlagban hordónként 93 dolláros árral számoltak az Ural típusú olaj esetében. Az Ural ára szerdán 81 dollár alatt mozgott.
A dollár árfolyama szerdán átlépte a 41 rubelt. Helyi idő szerint szerda délután egy órakor a moszkvai tőzsde devizakereskedésében a dollár 41,02 rubelen forgott, az eurót pedig 51,91 rubelen jegyezték, így az euróból és dollárból álló devizakosár árfolyama 45,92 rubelre emelkedett, ez pedig 22 kopejkával volt magasabb a jegybank által meghatározott kereskedési sáv felső határánál. A jegybank kedden 35 kopejkával tolta el a felső határt, ami azt jelenti, hogy több mint kétmilliárd dollár értékben adott el devizát a rubel védelmére.
A moszkvai Zenit Bank elemzői szerint a rubel árfolyama valószínűleg továbbra is mérsékelt ütemben, de folyamatosan gyengülni fog. A belső problémák és a geopolitikai feszültségek miatt az orosz fizetőeszköz gyorsabban veszíthet értékéből mint más feltörekvő országok devizái.
A moszkvai értéktőzsde irányadó indexei is süllyedésnek indultak, miután kedden erős pluszban álltak azokra a felerősödött reményekre, hogy sikerül haladást elérni diplomáciai úton az ukrán válság megoldására. A rubelben számított MICEX-index 0,20 százalékos, a dollárban számított RTS-index pedig 0,22 százalékos mínuszban állt szerda délután, de délelőtt még 1, illetve 1,4 százalékos veszteséget is mutattak.