Elhagyta a déli népek lazasága a görögöket, legalábbis a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint meglehetősen pesszimistán látják a jövőjüket - írja a CNBC. A január-augusztusi időszak kormánypártja, a radikális baloldali Sziriza szavazónak 61 százaléka, a legnagyobb ellenzéki politikai erő, a konzervatív Új Demokrácia híveinek 67 százaléka úgy véli, hogy Görögországra rosszabb év vár 2016-ban, mint amilyen az idei lesz.

A közvélemény-kutatások továbbra is kiegyenlített versenyt mutatnak. A Pulse intézet hét elején napvilágra került felmérése szerint a Sziriza 27 százalékon áll, míg az Új Demokrácia a szavazók 26,5 százalékának támogatására számíthat. A szélsőjobboldali Arany Hajnal 6,5 százalékkal a harmadik. A radikális jobboldali Független Görögök, a Sziriza koalíciós partnere nem éri el a parlamentbe jutás háromszázalékos küszöbét.

Hiányzanak a balosok

Alekszisz Ciprasz volt kormányfő ennek ellenére továbbra is arról beszél, hogy abszolút többséget szeretne a parlamentben. A görög alkotmányos szabályoknak köszönhetően ezt harminc százalék feletti eredménnyel el lehetne érni. Ettől azonban a Sziriza kemény magjának kilépése miatt - ami 4-5 százaléknyi szavazót elvitt a párttól - messze kerültek.

Ciprasz azzal próbálja enyhíteni a harmadik hitelcsomag elfogadását követő népszerűségvesztését, hogy megígérte: enyhíteni fogja a program kő kemény megszorításokat tartalmazó feltételeit. Emellett immáron nem zárkózik el teljesen attól, hogy - bizonyos megszorításokkal - koalíciót kössön más baloldali pártokkal, a Paszokkal és a To Potamival. (Ezek 5-6 százalékon állnak a közvélemény-kutatások szerint.)

A külső megfigyelők azonban már azon aggódnak, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a szavazás patthelyzettel végződik, és Görögország kormányozhatatlanná válik. Otmar Issing német közgazdász, az Európai Központi Bank (ECB) korábbi döntéshozója, az euró egyik atyja, úgy látja, hogy a választás végeredménye vészesen bizonytalanná vált.

Folytatódó válság, huzakodás

Ciprasz elvesztette a népszerűsége nagy részét, így elkezdődtek a találgatások arról, hogy milyen kormány alakulhat a szavazás után. A bizonytalan helyzet az utolsó, amire a görögöknek szükségük van, ugyanis a sürgős reformok végrehajtásához világos felhatalmazással rendelkező, stabil kormányra lenne szükségük. Issing arra figyelmeztet, hogy nem csupán befelé, de kifelé, a befektetők felé is kiszámíthatóságot kellene mutatni. Enélkül a válság folytatódni fog.

A korábbinál is több politikai veszekedésre számít a hitelprogram körül a követező években Stephen King, a HSB vezető közgazdasági tanácsadója. Görögországnak le kell törnie a béreket, hogy gazdasága versenyképesebbé váljon. Emellett egy rakás átalakítást kellene végrehajtania, ami előrevetíti az ezekkel szemben megszerveződő politikai ellenállást.

A görögök elképesztő vállalásba mentek bele azzal, hogy elkötelezték magukat az elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - költségvetési többlet tartása mellett. Alig találni példát a gazdaságtörténetben olyan országra, amely valutaleértékelés nélkül képes volt tartani az elsődleges pozitívumot éveken át. Ez tehát nem normális állapot, azaz Görögország évekre előre elkötelezte magát egyfajta gazdaságilag abnormális helyzet fenntartása mellett.

Baj lehet Spanyolországban is

Eközben váratlan helyről kapott bírálatot Spanyolország, amely eddig az adósságválság kelezésének eminens tanulói közé tartozott. Joaquin Almunia, az Európai Unió korábbi pénzügyi, majd versenyügyekért felelős biztosa úgy véli, hogy a spanyol kormány hamis optimizmussal áltatja magát és másokat. A konzervatív Néppárt irányításával elért eredmények gyenge lábakon állnak.

A viszonylag gyors, 1-1,5 százalékos GDP-növekedés hátterében jórészt külső körülmények állnak. Ezek közé tartozik az euró kedvező árfolyama, az olajárak hanyatlása és az ECB monetáris enyhítése. Hozzájárul a sikerhez az európai bankrendszer reformja, amelynek eredményeként az eurózóna legnagyobb pénzintézetei közös felügyelet alá kerülnek. (Spanyolország rossz adósságaiktól fulladozó bankjai feltőkésítésére kapott pénzt az EU-tól 2012-ben.)

Láttunk már ilyet

Ugyanakkor az ország egyszer már ráfázott a megalapozatlan optimizmusra - emlékeztetett arra, hogy a 2004 és 2011 között kormányzó szocialista vezetés a mostanihoz hasonló pozitív hangulatot keltett. (Almunia a Spanyol Szocialista Munkáspárt kormányának tagja volt 1982 és 1991 között.) Jól emlékszem, milyen optimista volt szocialista kormány a 2011-es válság kirobbanása előtt - fejtegette.

A gazdaság jól működik, gyorsabban bővül az eurózóna átlagánál, a foglalkoztatás is javult, de az alapok nem elég szilárdak - tette fejtegette. A munkanélküliségi ráta például még mindig riasztóan magas, 2014-ben 24,5 százalék volt. Emellett a foglalkoztatás minősége sem jó. Gyenge termelékenységű állások jöttek létre, alacsony bérekkel és bizonytalan szerződésekkel. Ismerjük ezeket a múltból: ha a gazdasági klíma megváltozik, ezek a munkahelyek egy pillanat alatt elillannak.