A tavaly a 2010-es évhez képest szerény, 3,3 százalékos bővülést tudott felmutatni a hazai faktoring-piac: a megvásárolt követelések értéke 888 milliárd forintot tett ki. A hazai faktoring lényegében stagnált, a növekedést így lényegében az exportfaktor örvendetes bővülése adta. A partneri kör is alapvetően átalakul:miután már nagy cégek is rászorulnak erre a finanszírozási formára.

Komoly gond, hogy a mikrovállalatok részaránya a 2006-os 40 százalékról 11 százalékra csökkent tavaly - egyszerűen nem tudják kigazdálkodni a finanszírozás költségeit. E tekintetben örvendetes hír, hogy tegnap a Magyar Faktoring Szövetség az NFÜ és az MV Zrt. képviselőivel megkezdte egy, a korábbi Lánchíd Faktoringhoz hasonló támogatott faktoring megoldás kidolgozását. Így hamarosan elindulhatnak a szakértői tárgyalások egy uniós forrásból finanszírozott, támogatott faktoringprogramról, aminek révén bővülhetne a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása - jelentette be Csáki Ferenc, a szervezet elnöke.

A piacon az átlagos fizetési határidő 71 nap volt tavaly. A csődkockázat növekedése ellenére  - a piac korábbi letisztulásának köszönhetően - a faktorok finanszírozási kockázata nem romlott tovább. A piac koncentrálódott is: a bevételek 77 százaléka az első 4 faktorhoz került.

 

A ptk tönkrevághatja a piacot

Az új ptk. módosítás olyan speciális hiteltermékként kezeli a faktoringot, ahol követelés-engedményezés a hitel biztosítéka. Ha ez így marad, alapjaiban lehetetleníti el a faktoring szakmát - jól látszik, hogy a mostani szabályozás során nem egyeztettek a szervezettel. A szövetség szerint ez a megoldás egyebek mellett nemzetközi szerződéseket sért.