Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bő két éve úgy köszöntette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy Helló, diktátor! - emlékeztet Erika Harris, a University of Liverpool politológus professzora a The Conversation brit kiadásában megjelent cikkében.

Ezzel talán azon ironizált, hogy fél évvel korábban Orbán a nemzeti alapokra épülő illiberális államot fényezte, Oroszországot és Kínát állítva példának hallgatósága elé.

Juncker emellett talán arra is utalt, hogy 2010-es hatalomra kerülése után a magyar vezetés fokozatosan átszabta Magyarország alkotmányos rendjét, úgy, hogy az megerősítse a regnáló kormány hatalmát. Ma már a kormánypárt, a Fidesz jelentős befolyást gyakorol az igazságszolgáltatás, a média és a bankrendszer felett.

Nem volt megalapozatlan

A politológus szerint akármi volt is Juncker motivációja, megjegyzése nem volt megalapozatlan. (Harris független kutató, nem dolgozik - még tanácsadóként sem - politikai vagy gazdasági szervezeteknek, illetve nem kap támogatást ilyen intézményektől, így cikkéből senki sem húzhat hasznot.) Az elhíresült köszöntés idején még csak az volt köztudott Orbánról, hogy elkötelezett nacionalista, ám megszólalásai az utóbbi időben felerősítették az idegengyűlöletet országában.

Kormánya rászállt a médiára és a civil szervezetekre, amelyeket a nemzettel szemben illojálisnak minősítettek. Ezek a lépései részei Magyarország elfordításának a liberális demokráciától az illiberális berendezkedés felé. További eleme ennek, hogy Orbán makacs bírálója a nyugat-európai multikulturalizmusnak és a bevándorlásnak. A menekülteket mérgezőnek minősítette és borotvapengés kerítést épített a magyar-szerb határon.

A védelmező

Orbán a magyar nemzet védelmezőjének tünteti fel magát - folytatódik Harris összefoglalója. Nacionalista rektorkája tele van a trianoni békeszerződésre utaló megjegyzésekkel - a magyar vezető nem mulasztja el emlékeztetni hallgatóságát ennek igazságtalanságaira a magyarokkal szemben.

A történelmi igazságtalanság emlegetése jó eszköz az etnikai alapú nacionalizmus felszítására. Orbán minden alkalmat megragad, hogy ütközzön az EU-val bármilyen ügyben, amit a magyar nemzetállam identitása és egysége elleni támadásnak minősíthet. Eközben kormány ráteszi a kezét különböző nyomtatott és online sajtóorgánumokra.

A Freedom House jelentése szerint a magyar demokrácia 3,54-es osztályzatot kapott a hétfokozatú skálán. Ezzel az ország Kelet-Közép-Európa legkevésbé demokratikus állama. A jelentés aggodalmaknak adott hangot a korrupciós hálózatok kiépülése miatt, illetve kifogásolta, hogy a közhatalmat és az adófizetők pénzét baráti oligarchák jutalmazására használják.

Késik az EU

Az EU csak 2017 áprilisában kezdett hivatalos vitát Magyarország illiberális fordulatáról. A kiváltó ok a Soros György magyar származású üzletember alapította Közép-európai Egyetem elleni támadás volt. Orbán és kormánya ugyanakkor nem állt meg a Soros elleni támadással: manipulatívnak és óriási befolyással rendelkező személynek állítva be a befektetőt enyhén leplezett antiszemita kampányt folytat vele szemben.

Összességében a liverpooli professzor úgy látja, hogy Orbán egyértelműen elindult és gyorsan halad afelé, hogy illiberális államot hozzon létre Magyarországon. Ezt bizonyítja egyre erősebb közönye a demokrácia iránt, illetve kirohanásai a liberális demokrácia ellen, továbbá a demokratikus intézményrendszer leépítése.

Harris szerint egyelőre nem jelenthetjük ki, hogy Magyarország el fogja hagyni az EU-t, de Orbán veszélyes játékot játszik. Hazájában kihasználja a nacionalizmust és támadja az EU-t, miközben az utóbbi pénzét rövid távú politikai haszon szerzésére használja fel.