A végtörlesztés joga akkor is megilleti a deviza alapú jelzáloghitellel tartozót, ha a kölcsönnel már nem az eredeti pénzügyi intézménynek tartozik, a végtörlesztéshez csak forint alapú áthidaló kölcsön nyújtható, és akkor is lehetséges a végtörlesztés, ha a deviza alapú hitel folyósítása több részletben történt - az Országgyűlés gazdasági bizottsága a szocialista képviselők tartózkodásával megszavazta az ezeket a szabályokat tartalmazó, Rogán Antal bizottsági elnök (Fidesz) által hétfőn benyújtott módosító javaslatot, így az még hétfőn általános vitára a plénum elé kerül.
A részletekben folyósított deviza hitel lényege az, hogy a lakásépítés ütemének megfelelően, többféle árfolyamon folyósította a bank a deviza alapú kölcsönt. A javaslat szerint ilyenkor a folyósításnál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni, így ha volt 180 forint feletti svájci frank hitel is a folyósításban, ez még nem zárja ki a végtörlesztést - indokolta javaslatát Rogán Antal.
A javaslat deviza alapú kölcsönnek minősíti azt is, ahol a törlesztés devizában történt, de a végtörlesztést az adós forintban teljesíti.
A módosítások szükségességét Rogán Antal azzal indokolta, hogy a pénzügyi intézmények nem a jogalkotói szándéknak megfelelően értelmezték a végtörlesztés eredeti szabályait. Az új törvény további 50-80 ezer ember előtt nyitja meg a végtörlesztés lehetőségét.
Kovács Tibor (MSZP) kifogásolta, hogy a deviza alapú lízinggel lakást vásárlók még így sem jogosultak végtörlesztésre. Rogán Antal ezt egy alapvető jogi problémával indokolta: a lízingelt lakás a lízing cég tulajdonában van. Kérte a szocialista képviselőket, hogy ha tudnak erre jogi megoldást, akkor azt tegyék meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 3,5-4 ezer azok száma, akik deviza alapú lízinggel vásároltak lakást.