Theresa May brit miniszterelnök kabinetirodája cáfolja azt a spekulációt, miszerint az Egyesült Királyság kész 40 milliárd eurót (nagyjából a magyar GDP harmada) fizetni az Európai Uniónak korábbi kötelezettségvállalásai fejében - tudósított a Bloomberg. Az erről szóló hírt a Sunday Telegraph című lapban jelent meg.

A lap három neve elhallgatását kérő kormányzati tisztviselőre hivatkozva adta közre értesülését. A hír szerint ezzel az engedménnyel (az uniós szakértők 60-100 milliárd euróra teszik a fizetendő összeget) előre akarják mozdítani az egy helyben toporgó válási tárgyalásokat az EU-val. Ugyanakkor a hét első napján egy szintén neve elhallgatását kérő kormányzati tisztviselő spekulációnak minősítette az információt.

Dühödt reakció

A brexit elkötelezett vagy elvakult hívei szerint semmi értelme erről beszélni, ugyanis semmi jogi alapja nincs az unió pénzkövetelésnek. Így gondolja Jacob Rees-Mogg, az egyik nagy hangú kilépéspárti konzervatív képviselő, illetve kollégája, John Redwood. Utóbbi szerint országának semmit sem kell ajánlania cserébe azért, hogy az EU tárgyaljon velük a kereskedelem új feltételeiről, mert az unió sokkal jobban rá van szorulva a jó kereskedelmi kapcsolatokra, mint fordítva.

David Davis, a kormány brexitügyi minisztere csak annyit reagált a Telegraph hírére, hogy az újdonságot tartalmaz a számára. Az Európai Bizottságnál nem kommentálnak "pletykákat". Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Michel Barnier uniós főtárgyló világossá tette, hogy a pénzügyi kapcsolatok rendezésének át kell fogniuk az összes kötelezettséget, amelyet Nagy-Britannia az EU tagjaként vállalt.

Egyre több brit elégedetlen

Egyre nő az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséről szóló tárgyalások menetével elégedetlen brit szavazók aránya. Az ORB International hétfőn ismertetett közvélemény-kutatása szerint 61 százalékuk elégedetlen Theresa May konzervatív kormányának tárgyalási stratégiájával - írta az MTI londoni tudósítója. Júliusban 56, júniusban 46 százalék volt ez az arány.
A válaszadók mindössze 35 százaléka véli úgy, hogy May képes lesz Nagy-Britannia számára kedvező megállapodást elérni az EU-val. A megkérdezettek 44 százaléka vall ezzel ellentétes nézeteket, 21 százalék nem tudta megítélni. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyságnak jobb lesz-e a Brexit után, 40 százalék válaszolt igennel, 37 százalék nemmel.

Meddig húzzák?

Ha a lelépési cechhel kapcsolatban nincs is egyezség a kormány tagjai között, azért úgy tűnik, abban közelednek az álláspontjaik, hogy a szigetországnak szüksége van egy átmeneti periódusra az EU-tagság és a függetlenség között. Ez az időszak lehetővé tenné a brit vállalatoknak, hogy felkészüljenek az új helyzetre. Korábban a brexitpárti kormánytagok elutasították ezt a lehetőséget.

Nem véletlen, hogy az átmenet fő szószólója a kormányon belül Philip Hammond pénzügyminiszter. A kérdés most már inkább az, hogy milyen hosszú legyen ez az időszak. Hammond három évet tartana szükségesnek, amivel gyakorlatilag a kormány mandátumának 2022-es lejártáig meghosszabbítaná a brit uniós tagságot a 2019. márciusi kilépési dátumon túl. Nagy kérdés, hogy ez alatt az idő alatt érvényben maradna-e az emberek szabad áramlásának uniós alapelve az Egyesült Királyságban.

Jól elhúzták

Eközben Mervyn King, a brit jegybank korábbi elnöke azt mondta a BBC-nek, hogy a kormány valószínűleg elvesztegetett egy évet a brexit előkészítésére rendelkezésre álló két-két és fél évből. A brit szavazók többsége 2016 júniusában döntött arról, hogy Nagy-Britanniának el kell hagynia az EU-t.

Talán a londoni vezetés is kapiskál ebből valamit, legalábbis erre utal, hogy lázas munka kezdődött a kormány álláspontjának tisztázására a kilépés részleteiről. Az októberig hátra lévő két hónapban, az EU következő csúcsértekezlete előtt tucatnyi tanulmány hoznak nyilvánosságra egy-egy megoldandó üggyel összefüggésben. A publikálást már a jövő héten kezdhetik, a tárgyalódelegációk augusztus vége előtt ülnek le újra egymással szemben.

Még egy "háború"

Párizs le fogja győzni Frankfurtot, a Nagy-Britanniából elköltöző munkaerő megszerzésében - állítja Bruno le Maire francia pénzügyminiszter. Ehhez kapaszkodniuk kell, ugyanis eddig a német város kétszer annyi áttelepülőt szerzett, mint Franciaország fővárosa. Az okok között első helyen szerepelnek a magas vállalati adók és a foglalkoztatás merevebb szabályai.

Marie most megígérte, hogy az új francia vezetés csökkenteni fogja az előbbieket. Például a vállalati nyereségadót a kormányzati ciklus 2022-ben esedékes végéig a jelenlegi 33 százalékról 25 százalékra viszik le. Párizs a U/Yen Group Ltd. tanácsadó cég Global Financial Centres Indese szerint csupán a világ 29. legfontosabb pénzügyi központja a marokkói Casablanca előtt és München után. A listát London vezeti. Helyi lobbicsoportok 20 ezer állást akarnak lenyúlni a brit fővárostól.