Szeptember közepéig az ukrán hadsereg egy jól előkészített ellenoffenzívával napok alatt elfoglalta az oroszok által a háború elején megszállt területeken lévő településeket a keleti fronton. Azóta is – ha lassabban – de jelentős részeken sikerült előrenyomulniuk a Harkiv tartományból elvesztett területeken, majd Luhanszk tartomány északi részét is ellenőrzésük alá vonták.
Szeptember végén ugyan Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára népszavazásokat tartottak Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja tartományokban, hogy azok csatlakozzanak Oroszországhoz. Ezeket a referendumokat ugyan sem az ENSZ, sem a nyugati hatalmak nem ismerték el, sőt még Kína is tartózkodott a kérdésben, de végül sikeresnek nyilvánították, és döntöttek az annektálásról. Ekkor indult az újabb ukrán ellentámadás, amely az orosz erők donyecki központját, Ljimant (más átírásban Limant) szabadította fel.
Ez alatt hiába döntött Vlagyimir Putyin 300 ezer tartalékos mozgósításáról – amely eddig 200 ezer embert tudott felhajtani és ennek körülbelül a háromszorosát vette rá, hogy elszökjön Oroszországból –, jelentette be, hogy kész atomfegyvereket is bevetni, az ukrán hadsereg már délen is folytatta az előrenyomulást.
Október 4-én az orosz erők a Donyecki és a Herszon régióban visszavonulásra kényszerültek, és úgy tűnik, hogy nehezen tudják megállítani az ukrán hadsereget. A háború február 24-i kezdete óta elért legnagyobb áttörésük során az ukrán erők több falut is visszafoglaltak a stratégiai fontosságú Dnyipro folyó mentén, míg délen 31 orosz harckocsit és egy többszörös rakétavetőt semmisítettek meg - közölte a hadsereg déli műveleti parancsnoksága a Reuters szerint.
Most már Moszkva sem annyira titkolja a vereségeket
Eddig Putyin rezsimje élesen elhatárolódott attól, hogy elismerje a harctéri veszteségeket és ukrán sikereket, kedden viszont az orosz védelmi minisztérium bemutatott térképei az orosz inváziós erők gyors visszavonulását ábrázolták a kelet- és dél-ukrajnai területekről, ahol az ukrán ellentámadás miatt komoly nyomás nehezedett rájuk – számolt be egy másik tudósításában a Reuters.
A minisztérium napi video-tájékoztatóján nem tett említést semmilyen visszavonulásról, de az állítólagos orosz csapatmozgások helyének bemutatására használt térképeken az orosz katonai ellenőrzést jelző árnyékos terület sokkal kisebb volt, mint egy nappal korábban.
Északkelet-Ukrajnában, ahol Oroszország a múlt hónapban visszavonulót fújt, úgy tűnt, hogy erői a Kupjanszktól délre, az Oszkil folyó mentén mintegy 70 kilométerre húzódó frontvonal mentén mintegy 20 kilométerrel keletebbre, Luhanszk tartomány határáig vonultak vissza az ábrák szerint.
Ez azt jelentené, hogy kiürítették az ukrajnai Harkiv tartomány utolsó maradványait - ahol Oroszország több hónapig megszálló közigazgatást tartott fenn -, kivéve egy kis területet Dvoricsna városa és az orosz határ között. A dél-ukrajnai Herszon tartományban a Dnyipro folyó jobb partján Oroszország ellenőrzési vonala a térképen 25 kilométerrel dél felé tolódott, a Dudcsany folyó menti várostól nyugatra húzódó vonalra.
Már Elon Musk békejobbját is megragadnák, amit Zelenszkij eltolt
Az sem épp az orosz katonai sikerek narratíváját erősíti, hogy a Kreml kedden dicsérte Elon Muskot, a Tesla vezérigaztóját, amiért javaslatot tett az ukrajnai háborút lezáró lehetséges békeszerződésre, miután Kijev megdorgálta Muskot, amiért olyan feltételeket javasolt, amelyek szerinte Oroszországot jutalmazzák.
„Nagyon pozitív, hogy valaki, mint Elon Musk, békés kiutat keres ebből a helyzetből” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak egy telefonkonferencián. Annyira dicsérte Muskot, hogy azt mondta, „sok hivatásos diplomatához képest Musk még mindig a békekötést támogatja. De annyiban megmaradt a Kreml harciassága, hogy Peszkov kiijelentette: „a béke elérése pedig Oroszország feltételeinek teljesítése nélkül teljességgel lehetetlen”.
A Tesla-főnök egy hétfőn közzétett Twitter-felmérésben azt javasolta, hogy Ukrajna véglegesen engedje át a Krímet Oroszországnak, hogy az ENSZ égisze alatt új népszavazásokat tartsanak az oroszok által ellenőrzött terület sorsáról, és hogy Ukrajna vállalja a semlegességet.
Kijev azt mondja, hogy soha nem fog beleegyezni az erőszakkal elvett területek átengedésébe, és törvényes népszavazásokat nem lehet tartani a megszállt területeken, ahol sok embert megöltek vagy elűztek. Volodimir Zelenszkij kedden elnöki rendeletet adott ki, amelyben kijelentette, hogy nem hajlandó Vlagyimir Putyinnal tárgyalni.
India közvetítene a béketárgyalásokon
Narendra Modi indiai miniszterelnök kedden közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel telefonbeszélgetésük során, hogy India kész hozzájárulni az ukrajnai békefolyamathoz.
"Ő [Modi] kifejezte szilárd meggyőződését, hogy nem lehet katonai megoldást találni a konfliktusra, és közvetítette India készségét, hogy hozzájáruljon bármilyen béketörekvéshez" - közölte az indiai miniszterelnöki hivatal a megbeszélések után kiadott közleményében az Al Jazeera szerint.
A "miniszterelnök hangsúlyozta, hogy India fontosnak tartja a nukleáris létesítmények biztonságát és védelmét, többek között Ukrajnában is" - tette hozzá a közlemény.
Putyin hazai ellenzéke szerint közel a bukása
Dmitrij Baltrukov egyike a szentpétervári Szmolnyinszkoje önkormányzati képviselőinek, akik a múlt hónapban az ország parlamentjéhez fordultak, hogy az ukrajnai háború miatti hazaárulás vádjával távolítsák el Putyint a hatalomból.
Baltrukov a Newsweeknek elmondta, hogy vasárnap a katonai sorozóhivatal dolgozói és rendőrök jelentek meg az otthonában, ahol az édesanyja tartózkodott, hogy átadják neki az idézést, annak ellenére, hogy nincs katonai tapasztalata. A képviselő, aki üzleti úton volt, amikor a hatóságok felkeresték otthonában, azt mondta, hogy figyelmen kívül hagyta a parancsot, hogy hétfőn, helyi idő szerint reggel 9 órakor jelenjen meg a helyi sorozási irodában.
A tisztviselő úgy vélte, hogy Putyin „határozottan közelebb került hatalma végéhez”, amióta bejelentette a lakosság részleges mozgósítását.
Már nem nyerhetnek az oroszok?
David Petraeus nyugalmazott négycsillagos amerikai tábornok azt jósolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "kétségbeesett helyzetbe" került Ukrajnában, amely miatt a Kreml vezetőjének már nincs több útja a győzelemhez.
Petraeus kedden a lengyelországi Varsói Biztonsági Fórumon tartott éves beszédében azt mondta, hogy a Putyin előtt fekvő lehetőségek közül egyik sem hoz neki győzelmet, vagy gyors kiutat a háborúból.
"Putyin nem tehet semmit, hogy visszafordítsa [az ukrajnai helyzetet]. A részleges mozgósítás azt eredményezte, hogy több ember hagyta el Oroszországot, mint ahányan megjelentek a feliratkozási pontokon" - mondta Petraeus a Dziennik.pl lengyel portál szerint.
Petraeus, aki a CIA igazgatójaként és az iraki koalíciós erők parancsnokaként szolgált, többször figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy vegye komolyan Putyin nukleáris fenyegetéseit – számolt be a Newsweek.