Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását. Van Rompuy és Barroso megerősítette, hogy az EU nem fogja elismerni a referendum kimenetelét.

Az ukrajnai válság megoldása a két uniós intézmény vezetője szerint csakis Ukrajna területi épségén, szuverenitásán és függetlenségén alapulhat, az ukrán alkotmány keretei közé kell illeszkednie, és szigorúan érvényesítenie kell a nemzetközi normákat.

"Csakis közös diplomáciai munkával találhatunk megoldást a válságra, beleértve az ukrán és az orosz kormány közötti közvetlen megbeszéléseket" - vélekedett Van Rompuy és Barroso. Hozzátették, az EU különös felelősséget visel Európa békéjéért, stabilitásáért és prosperitásáért, és ezeket a célokat továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel követni fogja.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői testületének, valamint az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője a közös nyilatkozatban megerősítette: határozottan elítélik, hogy Oroszország - anélkül, hogy azt kiprovokálták volna - megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Felszólították Oroszországot, hogy csökkentse fegyveres erőinek létszámát a válság előtti szintre, és vonja vissza azokat az állandó körletekbe.

A március 6-i csúcstalálkozón az EU-országok vezetői felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani az Oroszországot is magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben napokon belül nem enyhül a feszültség, az EU szankciós intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben.

Ennek jegyében - miként azt már közölték Brüsszelben - olyan orosz tisztségviselők listáját állítják össze, akikkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást kívánnak érvényesíteni. Van Rompuy és Barroso vasárnapi nyilatkozata azt jelezte, hogy az EU-országok külügyminiszterei a március 6-i EU-csúcs nyilatkozatával összhangban "további intézkedésekről" fognak dönteni.

Az említett EU-csúcs a lehetséges uniós válaszlépések harmadik fázisára is utalt: további orosz feszültségélező lépések esetére kilátásba helyezett "messzemenő" gazdasági következményekkel járó intézkedéseket. Ez a harmadik fázis egyelőre nem aktuális, a miniszterek hétfői tanácskozásától csupán a felelősnek tekintett orosz személyekkel szembeni szankciók kimondása várható. Vlagyimir Putyin orosz elnök az előzetes kiszivárogtatások szerint nem lesz rajta a feketelistán.

Vasárnap délután az MTI érdeklődésére brüsszeli diplomáciai források elzárkóztak attól, hogy - akár név nélkül - nyilatkozzanak a szankciós lista összeállítását célzó munka állásáról. Korábbi hírek szerint meglehetősen nagy volt a különbség a tagállamok elképzelései között: a lengyelek, a baltiak és a britek sok, a dél-európai országok jóval kevesebb személyt akartak felvenni a névsorba.

Egyes diplomaták szerint a németek kulcsszerepet játszanak az álláspontok összehangolásában. Ezt alátámasztja, hogy Angela Merkel német kancellár vasárnap is beszélt telefonon Putyinnal.

EU-körökben egyelőre nem vállalkoztak arra, hogy megjósolják, az a hír, miszerint az oroszok a Krímben jövő péntekig felhagynak az ukrán helyőrségek blokádjával, mennyire enyhítheti a szankciókat. Tény, hogy számos uniós diplomata korábban jelezte: ha meg is tartják vasárnap a Krímben a referendumot, de az oroszok ennek nyomán nem jelentik be a félsziget annektálását, hanem tárgyalási készséget jeleznek, akkor lehet játéktere a diplomáciának.

Az, hogy az állítólagos krími orosz blokádfelfüggesztés a jövő heti EU-csúcs végéig, péntekig lenne érvényben, megfigyelők szerint arra is utalhat, hogy Moszkva az uniós csúcsvezetők tanácskozásának idejére lehetőséget kíván hagyni a diplomáciai megoldásra, a Nyugat és Oroszország közötti gazdasági háború elkerülésére.