Komoly zavarba hozta a Kremlt az ellenálló ukrán csapatok észak-kelet ukrajnai előrenyomulása. Az ukrán sereg sok helyen az orosz határ közelébe kergette vissza a megszálló erőket, ez pedig a "különleges hadművelet" olyan mértékű kudarcának számít, amit már nem tudott szó nélkül hagyni a központilag vezérelt orosz média sem.

Egy pénteki vitaműsorban az Állami Duma egyik volt képviselője, Borisz Nadezdin például azt mondta, hogy Putyint félrevezették tanácsadói. Szerinte az orosz elnök csak azért ment bele a hadműveletbe, mert arról tájékoztatták, Ukrajnát könnyű lesz meghódítani és az orosz csapatokat felszabadítóként fogják üdvözölni.

Elmondta továbbá, hogy 

teljesen lehetetlen legyőzni Ukrajnát azokkal az erőforrásokkal és gyarmati időket idéző haditechnikákkal, amellyel Oroszország jelenleg próbálkozik.

Ahelyett azonban, hogy megtorlásra, vagy általános mozgósításra buzdított volna, inkább arra élezte ki a mondanivalóját, hogy meg kéne kezdeni a béketárgyalásokat, mivel egy megerősített hadsereg áll szemben Oroszországgal.

Putyin hatalmát ez nem ingathatja meg komolyan

Ezt tetézi az, hogy a régóta Putyin párttársaként dolgozó Konstantin Zatulin a New York Times írása szerint hétfőn azt nyilatkozta: a visszavonulással nagyon komolyan megkérdőjeleződik a katonai beavatkozás lényege. Bár elmondása szerint "nagyon korai lenne" bárkinek Putyin bukásával számolni, azért azt is megfogalmazta, hogy nem kéne túlzottan kritizálni a helyzetet, mert az az 1917-es orosz forradalomhoz vagy a Szovjetunió 1991-es bukásához hasonló eseményt is gerjeszthet.

Mindez sokak számára biztatóan hangozhat, de az továbbra sem látszik, hogy Putyin egyeduralma érdemben gyengülne, ugyanis hiába követ el a vezető hibákat, azok felelősségét szinte a végsőkig át lehet hárítani tanácsadóira vagy valami rajta kívül álló korrupciós tényezőre. Többek közt ezért nem lehetett haláláig leváltani Fidel Castro kubai vezetőt sem, bár tény, hogy ellene közel sem zárt ennyire össze a nyugati világ.

Mocorog az ellenállás

Ugyanakkor egyre több választott orosz képviselő mer felszólalni Putyin vezetése ellen, egyelőre leginkább arra hivatkozva, hogy döntéseivel veszélybe sodorja az ország jövőjét. Hétfőig több mint negyven orosz politikus írta alá azt a petíciót, amely úgy zárul, hogy

Vlagyimir Putyin lemondását követeljük az Oroszországi Föderáció elnöki tisztségéről!

Ugyan a petíciónak feltehetően nem igazán lesz kézzelfogható hatása, már az is jelzésértékű, hogy egyáltalán létrejöhetett egy ilyen irat, amelyet aláírtak Moszkvából, Putyin szülővárosából Szentpétervárról, de szibériai és Volga menti településekből is.

Az orosz vezetés eddig nagyon keményen cenzúrázta a háborúellenes kritikát, a pár száz fős moszkvai tüntetéseket szétoszlatta, néhány résztvevőjét bilincsben vitte el, most azonban egyelőre csak annyi történt, hogy a közmédia nem számolt be a petícióról. Az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője, Ksenia Torstrem.

Hozzájuk hasonlóan, a múlt héten Szentpétervár városi tanácsa hazaárulónak nevezte Putyint egy kiáltványban, emiatt néhányuknak pénzbírságot kell majd fizetni a "hadsereg és a kormány lejáratásáért", de még ez is távol van a drasztikusabb megtorlásoktól. A kritikának azonban nem csak ez az oldala létezik.

Válaszcsapást követelnek a szélsőségesek

Míg néhány orosz hang az új vezetésben és a béketárgyalásokban látja országa megmenekülését, addig vannak, akik inkább ráerősítenek a hergelésre, és azt kérik számon a hadseregen, hogy miért vonultak vissza és miért nem torolják meg az ukrán csapatok előrenyomulását - írja a Politico.

Szergej Mironov "ellenzéki" képviselő újabb alkalmat látott arra, hogy "náci rezsimnek" nevezze a kijevi kormányát, amit szerinte "el kell pusztítania" az orosz erőknek. A szankciók előtt angol nyelven fogható RT orosz tévécsatorna főszerkesztője, Margarita Simonyan pedig arra buzdította az orosz katonai vezetést, hogy Ukrajna civil infrastruktúráját vegyék célba.

Az ukrán lakosság sanyargatását már korábban is kitűzte feladatul az orosz katonai vezetés: például az oroszok rakétatámadásai nyomán le kellett kapcsolni a Zaporizzsja közelében fekvő atomerőművet vasárnap, és Harkiv városát is rakétatűz alá vették, ahol egy áramfejlesztőt ért találat miatt áram nélkül maradtak az emberek. Ihor Tekerov polgármester szerint nem csak a város áram-, hanem vízszolgáltatása is leállt.

Bár az infrastruktúra elleni támadások egyes oroszbarát hangok szerint "nagyon hasznos" lépések, a Putyint támogató és a háborúban személyesen is részt vevő Ramzan Kadirov csecsen hadúr szerint meghökkentő mekkora hibákat vétett a katonai vezetés, és ha nem változtatnak ezen rövidesen, akkor kénytelen lesz személyesen elbeszélgetni az orosz védelmi minisztérium képviselőivel.

Ramzan Kadirov hadgyakorlaton
Ez utóbbi vélemény is tovább erősíti azt a Zatulin által megfogalmazott tételt, miszerint a legtöbben úgy érzik, hogy Putyin rosszul lett tájékoztatva az ukrajnai lerohanás lehetőségéről, de továbbra is rajta áll az ország stabilitása, és csak stratégiát kell váltania a győzelem eléréséhez. Mindezzel együtt az orosz elnök párttársa azt kénytelen volt elismerni, hogy
minden rendszernek megvannak a maga korlátai.