A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint Oroszország az elkövetkező napokban fog tárgyalni a nemzetközi partnereivel az ukrán helyzetről és a válság rendezéséről, de - mint fogalmazott - az orosz félnek két elvi feltétele van: a február 21-i megállapodás végrehajtása, amely magában foglalja az alkotmányos reform végrehajtását és az egységkormány megalakítását. A tárgyalási folyamatban részt kell vennie minden ukrán politikai erőnek - tette hozzá az orosz külügyi illetékes.

Ki hívott kit?

Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában - jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén. Csurkin közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a politikus országának "törvényesen megválasztott képviselőjeként" úgy véli, hogy "Ukrajna a polgárháború szélére sodródott". Janukovics a nyilatkozat szerint "a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében" kérte Putyintól a beavatkozást. Vitalij Csurkin idézte az Oroszországba szökött Janukovicsot, aki szerint "az emberek élete, biztonsága és jogai fenyegetésnek vannak kitéve, különösen a Krím északkeleti részén". Az orosz nagykövet által felolvasott közlemény szerint "a nyugati országok befolyása alatt nyílt terror- és erőszakcselekmények történtek".

"Az hihetnénk, hogy Moszkva a emberi jogi főbiztos (hivatalának) gyorsreagálású ágazatává vált" - jelentette ki Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a tanácskozáson, amely négy napon belül már a harmadik rendkívüli BT-ülés volt. Power közölte, hogy az EBESZ hétfő éjjel megfigyelőket küld Ukrajnába. Az amerikai nagykövet, valamint a brit és a francia ENSZ-misszió vezetője, Mark Lyall Grant és Gérard Araud egyaránt elutasította Csurkinnak az orosz beavatkozás "legitimitása" mellett felsorakoztatott érveit. Samantha Power szerint a krími orosz katonai fellépés "nem az emberi jogok védelmét szolgáló misszió, hanem a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának" megsértését jelenti. "Ez egy agressziós cselekmény, amelynek véget kell vetni" - mondta. Az amerikai misszióvezető hangoztatta: nincs arra bizonyíték, hogy az orosz vagy az oroszbarát közösségek ellen erőszakot alkalmaztak volna. "Oroszország egy képzeletbeli fenyegetésre reagál" - jelentette ki.

Ukrajna ENSZ-képviseletének hétfői közlése szerint Oroszország február 24. óta mintegy 16 ezer katonát vezényelt a Krím félszigetre. Az ügyben nem várható, hogy a BT mint a világszervezet legnagyobb hatáskörrel felruházott szerve Moszkvát elítélő határozatot fogadna el, mert Oroszország a testületben vétójoggal rendelkezik. Viktor Janukovics pénteken még úgy nyilatkozott, hogy nem fogja katonai beavatkozásra kérni Oroszországot.

Nem sokkal a RIA Novosztyi jelentése előtt Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet bírálta az unió külügyminisztereit, amiért a hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon elfogadott zárónyilatkozatukban említést se tettek a február 21-i megállapodásáról. Sérelmezte, hogy az egyezményben foglaltakat kizárólag Janukovics hajtott végre, és az ellenzékiek semmit se tettek, nem szolgáltatták be a fegyvereket, nem bontották el a barikádokat, nem tették szabaddá a kormányzati épületeket.

Kapcsolódó

A RIA Novosztyi jelentésével kapcsolatosan a Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál felhívta a figyelmet arra, hogy február 21-i megállapodást éppen Oroszország képviselője, Vlagyimir Lukin emberi jogi ombudsman nem volt hajlandó aláírni, viszont ellátta kézjegyével Viktor Janukovics akkori államfő, aláírták az ukrán ellenzék vezetői, továbbá a német és a lengyel külügyminiszter, illetve a francia külügyminisztérium Európa-ügyi osztályának vezetője is aláírta. A megállapodást azért nem hajtották végre, mert Janukovics nem írta alá a parlament által elfogadott törvényt, amely a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről rendelkezett, holott a megállapodást értelmében ezt 48 órán belül meg kellett volna tennie - jegyezte meg a kijevi hírportál.

Bekeményít az USA

Az Egyesült Államok az Ukrajna elleni orosz katonai akció miatt felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat. Ezt helyi idő szerint hétfő este az Egyesül Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala jelentette be. "Felfüggesztettük Oroszország kormányával a soron következő kereskedelmi és beruházási tárgyalást, amely része lett volna az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének" - közölte a hivatal szóvivője.

Az Egyesült Államok emellett az ukrajnai beavatkozás miatt haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal - közölte helyi idő szerint hétfő este a Pentagon. John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra, kétoldalú tárgyalásra, kikötő-látogatásra és tervezési konferenciára kiterjed. Egyebek között elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti hadgyakorlat.

A változás nem érinti az amerikai katonai erők európai vagy földközi-tengeri elrendezését, az Egyesült Államok nem tett konkrét lépéseket a Krím félsziget orosz megszállásának ellensúlyozására.

Kirby megismételte az amerikai felhívást, hogy Oroszország csillapítsa válságot, és sürgette, hogy a Krím térségében tartózkodó orosz erők térjenek vissza bázisaikra, ahogyan azt az orosz Fekete-tengeri Flottára vonatkozó megállapodások előírják. A szóvivő szerint egyébként a Pentagon nagyra értékeli az elmúlt években kialakult amerikai-orosz katonai kapcsolatokat.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának hétfői rendkívüli ülésén kijelentette, hogy az orosz erők ukrán határőrposztokat foglaltak el, birtokukba vették a kercsi kompkikötőt, körülvettek vagy megszálltak gyakorlatilag minden ukrán katonai létesítményt a Krímben, orosz hajók járőröznek Szevasztopol körül és orosz vadászgépek repültek be az ukrán légtérbe. Egyes körzetekben a mobiltelefon-szolgáltatást is blokkolják - tette hozzá a nagykövet.