Oroszország és Ukrajna harcol egymással, ám a két ország lakói már keresik a megbékélés lehetőségét - derül ki a Bloomberg cikkéből, amit átvett a Moscow Times is. Ukrajnában elnökválasztási kampány zajlik, amelyben a nagy szomszéd méreténél is nagyobb szerepet játszik. A Délkelet-Ukrajnában öt éve zajló polgárháború - amelynek egyik oldalán az oroszbarát, Moszkva aktív támogatását élvező szeparatisták, a másikon az ukrán hadsereg küzd és eddig 13 ezer életet követelt - kiemelkedő témája az elnökválasztásnak.

A bizalmatlanságra jellemző, hogy az ukrán választási bizottság bezáratta az öt oroszországi ukrán konzulátuson működő szavazóhelyiségeket, így az ott élő hárommillió ukránnak vagy haza kell utaznia, ha voksolni akar az elnökválasztáson, vagy valahol a világon máshol kell felkeresnie egy ukrán konzulátust, hogy szavazhasson. Szimbolikus lépés volt ez, ami megerősítette, hogy a két ország között rendszerszerű konfliktus dúl - minősítette az intézkedést Volodimir Fesenko kijevi politológus.

Kapcsolódó

Választási csata

Ez a fajta szimbolizmus jól jön Petro Porosenko államfőnek, aki második helyen végzett az elnökválasztás március 31-ei első fordulójában Volodimir Zelenszkij komédiás színész mögött. Az április 21-ei döntőt ők ketten vívják. Porosenko az ukrán hadsereget az elmúlt négy évben megerősítő vezetőként tálalja magát a választóknak, utalva arra, hogy az ország délkeleti részén folyamatosan dúlnak a harcok, míg ellenfelei azzal revolverezik, hogy négyéves regnálása alatt semmit sem enyhült a korrupció.

Miközben azonban a két ország beragadt a katonai konfliktusba és hosszú története van egymás lenézésének, illetve a felek közti vitáknak, a konzulátusok lezárásának több millió embert érintő ügye rávilágít arra, milyen mélyen összefonódik ez a két ország - gazdaságilag, kulturálisan és a személyes kapcsolatok szintjén is. A friss közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az ukránok, akik a Krím 2014-es Oroszországhoz csatolása és a polgárháború kirobbanása után erősen utálták, az oroszokat, immáron megenyhültek. És ez kölcsönösnek látszik.

Elnézik egymásnak

Az elmúlt hónapok konfliktusai, nevezetesen, hogy a Kercsi-szorosban az oroszok lekapcsoltak egy ukrán hadihajót és elfogtak két tucat ukrán katonát, nem rontotta el a békülékeny hangulatot. Az utolsó oroszországi független közvélemény-kutató intézet, a Levada februári felmérése - amelyben 1600 orosz és több mint 2000 ukrán lakost kérdeztek meg - azt találta, hogy az ukránok 77 százaléka pozitívan vélekedik az oroszokról. Fordítva 82 százalék ez az arány. Az ukrán válaszadók 57 százaléka jó véleménnyel van Oroszországról, ami hatalmas növekedés a 2015-ös 30 százalékhoz képest.

A kormányok megítélése azonban egészen más kérdés. Az ukránok 69 százaléka véli úgy, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és kormánya végez rossz vagy nagyon rossz munkát. Az oroszok 85 százaléka fogalmazott meg hasonló véleményt a Porosenko-adminisztrációról.

Összefonódtak

A két ország összefonódását jelzi, hogy az ötéves háborúskodás nem változtatott azon, hogy Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere Oroszország. Bár a légi közlekedés szünetel a két ország között, a buszok és a vonatok naponta közlekednek Kijev és Moszkva között. Sok ukránnak továbbra is vannak üzleti vállalkozásai Oroszországban - Porosenko és Zelenszkij is közéjük tartozik. Egy 2011-es felmérés szerint, amelyet a kijevi Research & Branding Group végzett, az ukránok 49 százalékának élnek rokonai Oroszországban.