Vlagyimir Putyin orosz államfő megtalálta a legjobb módját annak, hogyan ássa alá Ukrajna megmaradt stabilitását. Nem kellett mást tennie, mint hogy utasította az ország délkeleti részén harcoló oroszbarát szeparatistákat, hogy tartsák be a februárban megkötött tűzszüneti megállapodást. Nem sokkal ezt követően - a hátukat biztonságba tudó - ukrán vezetők és politikai erők egymásnak estek - írja elemzésében Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája.

Ahelyett, hogy 2013-2014-es nagy változás után - amelyet a helyiek a "büszkeség forradalmának" neveznek - valóra váltak volna a demokratikus átalakulással kapcsolatos remények, új szereplőkkel újjáéledt a régi, béna, korrupt, szovjet típusú rezsim. Ennek nyomán nem meglepő módon repedések keletkeztek a Nyugat és a kelet-európai ország tavaly még szilárdnak látszó kapcsolatain is.

Belpolitikai válság közeleg

A kormány széthullóban van. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnököt azonnal leválthatják, amint ez az alkotmány módosítása nyomán decemberben lehetővé válik. Ezzel azonban szinte biztosan széthullik az országot irányító koalíció, amelynek csak második legerősebb pártja a Jacenyuk vezette politikai erő (az első Petro Porosenko államfő pártja).

Ezt előrehozott választások követhetik, amelyet az igazán Európa-barát ukránok megkönnyebbülve vennének tudomásul. A jelenlegi parlamentet ugyanis mi sem jellemzi jobban, mint hogy képviselői nemrégiben leszavaztak egy törvényjavaslatot, amely megtiltotta volna a melegek diszkriminatív kezelését a munkahelyeken.

Nincs igazságszolgáltatás

Az elmúlt másfél évben ugyan megpróbálták a tisztviselők új generációjának kezébe adni az államigazgatást, ám az ukrán gazdaság irányítása semmit sem változott. Az adók büntető jellegűek, viszont az emberek széles körben kerülik a befizetésüket, a feketegazdaság tovább bővül és az üzleti környezet alig javult. Az IMF, Ukrajna legnagyobb donora ugyan kétszázalékos GDP-növekedést vár 2016-ra, ám 2015-re 11 százalékos visszaesést jósol.

Mihail Szakaasvili volt grúz elnök, az odesszai régió frissen megválasztott vezetője elővezetett ugyan egy libertárius reformprogramot, ám Porosenko nem adta rá áldását és a jelenlegi parlament aligha karolja fel a kezdeményezést.

Az ország igazságügyi rendszere továbbra is mélyen korrupt, nyugati megfigyelők szerint Ukrajna "számonkérési vákuumban" van. Sem az egyik tavalyi kijevi tüntetés, sem egy Odesszában történt épülettűz felelőseit nem találták meg, pedig az első 100 Nyugat-barát, a második 48 oroszbarát tüntető halálát okozta.

Elképesztő korrupció

Közel két évvel azután, hogy Viktor Janukovics államfő korrupt rendszere megbukott, és az államfő kénytelen volt Oroszországba menekülni, az ország oknyomozó újságíróinak újra sok a munkája. Janukovics utóda, Porosenko az ország tíz leggazdagabb embere közül egyedüliként növelte nettó vagyonát tavaly. Valahogy elfelejtette azt az ígéretét, hogy miután politikai pályára lép, feladja vállalkozásait.

Az elnökről és a miniszterelnökről azt tartják, hogy embereik felosztják egymást között a korrupt bizniszeket, amelyek a vámszervezettől az energiaszolgáltatásig teljesen átszövik az ukrán gazdaságot. Szergej Lescsenko, Ukrajna legismertebb oknyomozó újságírója, aki Porosenko pártjának képviselőjeként bejutott a parlamentbe, brutális leírást adott az országban kialakult helyzetről.

Csőd

A súlyok és ellensúlyok rendszerére épülő demokrácia, amelyet "eladtak" az amerikaiaknak, nem működik. Helyette a Porosenko- és a Jacenyuk-csoport irányít. Felosztották egymás között a felelősségeket és a befolyást, hogy ne álljanak egymás útjába.

Eközben az amerikai nagykövetség egyfajta erőközpontként működik. Az ukrán politikusok nyíltan beszélnek arról, hogy a követség engedélye nélkül senkit sem neveznek ki vagy mentenek fel. Az európaiak szintén belefolynak az ország ügyeibe: szemben az amerikaiakkal, akik az IMF főrészvényeseként fontosak, ők közvetlen donorokként igyekeznek felügyelni a pénzük elköltését.

Porosenko fő célja, hogy lehetővé tegye az ukránok vízummentes beutazását az EU-ba, mert úgy véli, hogy ezzel igazolhatná, hogy közelebb viszi Ukrajnát Európához, ami megfékezhetné népszerűsége hanyatlását is. Brüsszel azonban az elmúlt időszakban levélben sorolta mindazokat a hiányosságokat, amelyek miatt nem adhatják meg a vízummentességet. Egyebek mellett kifogásolták, hogy Viktor Sokint, Porosenko emberét jelölték a korrupcióellenes ügyészi hivatal élére, akit azzal vádolnak, hogy aláássa az ukrán vezetés korrupcióellenes tevékenységét.

Gyenge bizonyítvány

A megfigyelők szerint Ukrajna gyengébb eredményt ért el a múltjával való leszámolásban, mint az oroszokkal és támogatóikkal vívott harcokban. Túl sok idő telt el a "büszkeség forradalma" óta ahhoz, hogy eltekinthessünk az előrelépés teljes hiányától. Az USA és az EU erőfeszítései, hogy kívülről menedzseljék a folyamatokat, lényegében hiábavalónak bizonyultak. Az oligarchák és a korrupt bürokrácia uralma tovább él.

Az ukrán civil társadalmat elfojtják ezek a masszív érdekeltségek. A Bloomberg publicistája szerint hagyományos demokratikus választások segítségével nem lehet civilizáltabb útra téríteni az országot. A helyhatósági választások első fordulóját a posztszovjet idők hagyományos velejárói - csalások, vesztegetések, megfélemlítés - kísérték.

Jelenleg nem érezni elszántságot a változtatásra, mint a forradalom után, illetve a forró polgárháború idején. Ha azonban a regnáló politikai elit nem tisztítja meg magát a múlt mocskától - ami igencsak valószínűtlennek látszik -, akkor az ukrán történelem rendszerváltás utáni történetére jellemző erőszakos rezsimváltások sora folytatódhat.