A Világbank adatbázisa szerint 2022-ben összesen 790,88 milliárd USD értékben zajlottak hazautalási tranzakciók világszerte. Ez az érték a 2022-es év globális GDP-jének 0,8 százalékát teszi ki, és évek óta fokozatosan növekszik. A hazautalásokat jellemzően a különböző okokból külföldre költöző munkavállalók mozgatják.

Ukrajna esetében régóta magas a hazautalások értéke, mind nominálisan, mind a GDP arányában. A 2014-es, majd a 2022-es orosz támadások és háború kirobbanása pedig ezt a tendenciát tovább erősítette.

Kapcsolódó

Az eddigi legmagasabb értéket 2021-ben érte el a hazautalások összege, ekkor 18 060 millió USD érkezett Ukrajnába.

Egyenlőre még nincsenek pontos adatok a 2023-as évre vonatkozóan, egyes becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15 700 millió USD körüli volt, ami jól látható visszaesést jelent a korábbiakhoz képest.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint e visszaesésnek több oka is van.

Egyrészt a 2022-es támadások után a korábbinál jóval többen a családjukkal együtt hagyták el Ukrajnát, így pedig kevesebb pénzt küldenek az otthon maradottaknak, akik kevesebben vannak. 

A másik, hogy a menekültek között sokkal több a nő, valamint gyerek és időskorú, akik számára az elhelyezkedés komoly akadályokban ütközött. Ők nagy valószínűséggel még nem tudnak komoly összegeket hazaküldeni.

Ráadásul az átutalások indításához szükséges adminisztratív feltételek is sok esetben nehezítették a pénzek Ukrajnába juttatását. Ezt azóta valamelyest orvosolta az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank megállapodása, amely rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről is.

A hazautalások egyébként a közép-kelet-európai országok nagy részében komoly összegeket tesznek ki. Oroszország mellett Romániában és Lengyelországban is jelentősek az ilyen jellegű bevételek.