A magyar áramtőzsdén, a HUPX-en vasárnap kora délutáni állás szerint, másnapi csúcsideji szállítással 803 euróért lehetett egy MWh áramot vásárolni. Tavaly augusztus 29-ére vonatkozóan ugyanez 92 euróba került. Júliusban jelentkezett is egy új eladó a magyar piacon: az ukrán állam, ám az importot felügyelő Mavir Zrt. (az állami MVM Zrt. leányvállalata) eddig visszautasította az ukrán import lehetőségét - írja a 444.hu.
A hírportál információi szerint augusztusban teljesen megszakadtak a tárgyalások az ukrán hálózatot irányító Ukrenergóval a magyar fél elzárkózása miatt. Mivel a Mavir egyetlen kérdésre sem válaszolt, ennek a pontos okát nem sikerült kideríteni.
Az oroszoknak nem tetszene
Több egymástól független iparági forrás szerint politikai döntés lehet a háttérben. A találgatások szerint a magyar kormány nem akarja pénzhez juttatni az ukrán államot, főleg addig nem, amíg az oroszokkal nem sikerül megegyezni az újabb gázszállításokról. (A kormány 700 millió köbméter gázt igyekszik vásárolni a szokásos évi szállításokon felül, ebből eddig 52 millióra sikerült leszerződni.)
Más vélemények szerint a Mavir 2023-ra vár, amikor új elszámolási rend lesz már életben az EU-s tagállamok és Ukrajna között a határkapacitásért felszámított díj elosztásában, és a Mavir akkortól ár közvetlenül is kereshetne az üzleten. Ugyanakkor ez utóbbi nem túl meggyőző magyarázat a mostani késlekedésre, hiszen veszteség a magyar céget most sem érné, és a későbbi bevételeit sem veszélyeztetné, viszont a hazai fogyasztók és általában a magyar gazdaság jól járna, ha több áram lenne a piacon.
Mások nem taktikáznak
Ukrajnából három ország irányába megy áramvezeték, amelyen exportálni lehet: Románia, Magyarország és Szlovákia felé. Románia és Szlovákia vásárol is, maximálisan kihasználva az ukrán kapacitásokat. Vásárol Ukrajnából áramot Lengyelország is, de olyan vezetéken, amely nem kapcsolódik az ukrán hálózathoz, hanem két ukrajnai erőműből közvetlenül, zárt rendszerben megy rajta az áram.
Az EU-s ukrán export fele-fele megy Romániába és Szlovákiába. Az ukránok ezt a mennyiséget növelni is tudnák, de ehhez már kellenének a magyarok is, mert a Románia és Szlovákia irányába menő vezetékek kisebb kapacitásúak, mint amivel Magyarország felé lehetne vinni az áramot. Illetve az épülő lengyel kapcsolat is elviheti addigra a plusz mennyiséget.
Az árak letörésében komoly szerepe lehet az ukrán áramnak, mert a felkínált mennyiség növelése szinte automatikusan visszafogja a drágulást. Éppen ezért vesznek meg a románok és a szlovákok jelenleg is minden felkínált MW-ot Ukrajnából.
Frissítés
A cikk megjelenését követően a Mavir Zrt. hivatalosan jelezte a szerkesztőségünknél, hogy a 444 cikkével kapcsolatban komoly szakmai problémáik vannak, és rövidesen közleményben tudatják, hogy a cikk állításai hol, hogyan, mekkora tévedést közöltek. A rendszerirányító ezügyben a következő magyarázatot küldte:
Mavir: Aktív tárgyalások folynak a magyar-ukrán áramkereskedelem feltételeiről
Az ukrán-moldáv rendszer kontinentális európai rendszerhez történő vészhelyzeti szinkron csatlakoztatása után, ukrán kérésre május elején megkezdődött a kereskedelmi forgalom feltételeinek vizsgálata és egyeztetése, ennek a folyamatnak a Mavir ZRt. is aktív résztvevője. Az Ukrajnából kiszállítható, szabad kereskedelmi kapacitást az európai rendszerirányítók, az ellátásbiztonsági szempontok alapján, közösen határozzák meg. Ezeknek a kapacitásoknak az egyes határokon történő elosztásáról is közös megállapodás születik. Az egyes határokon történő szállítások kereskedelmi feltételeit kétoldalú megállapodásokban rögzítik. A magyar és az ukrán rendszerirányító között folynak ezek az egyeztetések, a kereskedelmi forgalom várhatóan 2-3 hónapon belül indulhat meg.A kereskedelmi üzem megkezdéséhez a veszélyhelyzeti csatlakozást követően, az ukrán oldalon lengéscsillapításra alkalmas eszközök telepítésére volt szükség, az ukránoknak be kellett kapcsolódniuk a közös üzembiztonsági számításokba, illetve meg kellett kezdeni az átviteli kapacitások meghatározására és elosztására vonatkozó folyamatok kialakítását. Tekintve, hogy ilyen folyamatok kialakítása több hónapot, illetve egyes esetekben éveket vehet igénybe, a rendszerirányítók a fokozatos, de mérsékelt emelés elvét figyelembevéve határozzák meg a mindenkori kereskedelmi limit értékét, ami jelenleg 250 MW. Valamennyi, az ukrán-moldáv villamosenergia rendszerrel fizikai összeköttetésben lévő uniós tagország ezen osztozik. A kereskedések újabb határmetszéken történő elindítása ezt az értéket nem növeli. Sőt az áramlásalapú piacösszekapcsolásnak köszönhetően az Ukrajnából bármely uniós országba érkező villamos energia az európai belső piacon hasznosul, és így a magyar piacra már most is eljuthat. Amennyiben az ukrán fél teljesíti az uniós szabályzatokban és irányelvekben foglalt feltételeket, akkor nagyobb kapacitások allokálása is elképzelhető, azonban ennek mértéke jelenleg nem meghatározható. A mindenkori aktuális hálózati helyzet (karbantartások, üzemzavarok) függvényében a kiosztható kereskedelmi kapacitás rövidebb időtávon és időszakosan bármikor csökkenhet.
A Mavir ZRT. a kezdetektől azt az álláspontot képviseli, hogy – ellentétben a korábbi kapacitáskiosztási gyakorlattal, amely most a szlovák és román határokon is átmenetileg alkalmazásra kerül - csak az uniós szabályzatoknak és irányelveknek megfelelő, átlátható, közös aukciós eljárás bevezetése esetén indítható el a kereskedelmi forgalom a magyar-ukrán határmetszéken. Ehhez a technikai feltételek biztosításán túl, a közös eljárás szabályrendszerében is meg kell állapodni. A Mavir jelezte, hogy kész az eljárás lebonyolításának technikai hátterét azonnal biztosítani, valamint megküldte az eljárásra vonatkozó javaslatát az ukrán rendszerirányítónak. Az ukrán fél a nemzeti regulátor jóváhagyására vár, 2-3 hónapos átfutási időt jelölt meg az eljárás legkorábbi bevezetésére. A teljes export kapacitáson belül az ukrán-magyar határmetszéken elérhető szabad kereskedelmi kapacitás mértékét ma még nem lehet pontosan meghatározni, miután az ehhez szükséges rendszeres számítások feltételei jelenleg nem adottak.