A Bruegel kutatóintézet július előrejelzése szerint európai szinten további 15 százalékos fogyasztáscsökkentésre lenne szükség az energiahiány elkerülése érdekében, de ennél jóval nagyobb lenne a spórolási kényszer Magyarország, Bulgária, Görögország, Horvátország és Szerbia esetében, ahol átlag 49 százalékkal kellene megvágni a földgázfogyasztást, ha valóban nem jönne több orosz gáz - írta a G7.

Ugyanakkor a jelek szerint Oroszország a tavaly 60 milliárd dolláros exportot lebonyolító, idén korlátozások nélkül ennek potenciálisan a többszörösét hozó gázpiacon olyan zsarolásba kezdett bele, ahol évtizedes távlatban sincs tartalék terve.

Más a rövid és más a hosszú táv

Oroszország egyelőre a – részben pont az ukrajnai háború miatt – magas világpiaci olaj- és gázárnak köszönhetően növelni tudta energiapiaci bevételeit az invázió február végi megindítása óta. Eközben Európa súlyos veszteségek mellett próbál betárazni a télre, és a gázpiaci feszültségek miatt még a rezsicsökkentés elnevezésű politikai termék is veszélybe került. Vlagyimir Putyin orosz államfő zsarolhatja az orosz gáz európai vevőit.

Ugyanakkor egyes elemzések szerint egy kicsivel hosszabb távlatban az orosz stratégia sem tűnik fenntarthatónak. Ennek oka egyrészt az, hogy Oroszország nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy a korábbiakkal azonos mennyiségben exportáljon Európán kívüli piacokra.

Másrészt a szankciók súlyos csapást mértek a diverzifikációt célzó beruházásokra, illetve harmadrészt az ázsiai vásár csak a mostani, kiemelkedő világpiaci árak mellett jelent mentsvárat, ám a közeljövő kilátásai alapján ez nem lesz mindig így.

A kínai "alternatíva"

Logisztikai okokból nem reális, hogy Oroszország a Szibéria ereje nevű gázvezetéken keresztül adja el azt a gázt, amelyet elzár Európától. A Kínába tartó vezeték orosz végén a csajandai gázmező található, amelynek nincs összeköttetése a nyugat-szibériai gázmezőkkel. A kínai vezeték tehát eleve nem az európai export alternatívájaként jött létre. A kínai vezetékes exportot az európai export csökkenésével párhuzamosan nem tudták felpörgetni, a tavasszal például mindössze napi 40 millió köbmétert szállítottak.

Bár tervben van egy második, évi 50 milliárd köbméter kapacitású vezeték Oroszország és Kína között, ennek ügyében egyelőre az előkészítő tárgyalások zajlanak csupán. A Szibéria ereje tervezése 2007-ben indult, az építkezést Vlagyimir Putyin orosz elnök 2012-ben rendelte el, a gáz 2019-ben kezdett el folyni rajta. Ez jelzi, hogy a kínai irányú vezetékes export bővítése évtizedes projekt, és a jelenlegi tervek alapján még így sem fogja elérni a háború előtti európai vezetékes export felét sem.