Lapunk már kétszer is beszámolt arról, hogy az ukrán maffia megvetette a lábát Budán, az odesszai don és családja egymás után vásárolta fel az értékes területeket a XII. kerületben, de erről a hegyvidéki önkormányzatnak halvány sejtelme sem volt.

Tavaly tavasszal bejárta a világsajtót a hír, hogy ukrán bűnözők sorban vásárolják fel London belső negyedében a luxus apartmanokat. Az első információk a Paradise Papers néven elhíresült ügy kapcsán szivárogtak ki. Az angol Appleby ügyvédi iroda adatbázisát hekkelték meg, az offshore ügyekre szakosodott cég ügyfeleiről számos addig titkos adat látott napvilágot.

Kapcsolódó

Ezek között szép számmal akadtak olyan dokumentumok, amelyek az bizonyítják, hogy az ukrán maffia betette a lábát Londonba. De nem csak oda. Budapestre is. A BBC oknyomozó csapata göngyölte fel a londoni szálat. A Napi.hu pedig kinyomozta, hogy a történetnek van budapesti szála is. Legutóbbi cikkünkben odáig jutottunk, hogy az odesszai don és lánya által birtokolt értékes XII. kerületi ingatlanok tulajdoni lapjain hamarosan már csak múlt időben fog szerepelni az Angert név.

Új névre kerülnek

Ahogy jöttek, úgy mennek. Legalábbis papíron. Lapunk kiderítette, hogy az odesszai alvilág urához köthető ingatlanok kivétel nélkül Budapest XII. kerületében találhatók. Többek között a Béla király úton, a Pinty utcában és a Hunyad lejtőn vásároltak be. A XII. kerületi polgármesteri hivatalnak minderről tudomása sem volt - legalábbis ezzel hárították el érdeklődésünket.

Az odesszai alvilág urának, Alexander Angertnek két beceneve is volt: Don és Angel. Azaz főnök és angyal. Azt nem tudni, a mennybe ment-e, mindenesetre a halálhírét bejelentették. Ezt követően gyorsultak fel az események. Az Angert név a magyar tulajdoni lapokon is múlt időbe kerülhet, ha minden úgy alakul, ahogy magyarországi kapcsolataik tervezik.

Az Angert-féle ingatlanok tulajdoni viszonyait nem kizárólag magánszemélyek, hanem cégek is segítenek felülírni. Figyelemre méltó, hogy a magyar céghálóban több olyan név is szerepel, amely a BBC ukrán maffiózókról szóló oknyomozó riportjában is elhangzott. A kulcsszerepet játszó Silk Bau Kft. tavaly novemberben megszűnt, a cégjegyzékből törölték.

Már per is indult

Ahogy egyre jobban beleástuk magunkat ebbe a történetbe, úgy bukkantak elő rejtélyes fejlemények. Így például Alexander Angert halálhírét bejelentették - azaz korántsem biztos, hogy meghalt. Lehet, hogy csak a halálhírét keltették. Ez egyáltalán nem szokatlan megoldás a maffia köreiben, mert attól fogva már nem lihegnek nyomozók a nyomukban. Legalábbis figyelemre méltó, hogy 2017 májusában jelentették be az odesszai don halálhírét, ehhez képest 2017 decemberében adta el - aláírásával hitelesítve - Budapest XII. kerületében a Pinty utca 7-9 szám alatti ingatlant, ami addig az ő nevén volt.

Vagy a szerződés nem stimmel? Ki tudja? Az viszont tény, hogy egy másik ingatlan adásvételi szerződés már a bíróságon kötött ki. A Hunyad lejtő társasházának amúgy méregdrága luxuslakását úgy fél áron cserélték el, ami a megkérdezett ügyvédek szerint csak színlelt üzlet, mert a piaci realitástól nagyon messze esik. Ez többeknek szemet szúrt, ezért bírósági úton támadták meg a csereszerződést.

A Fővárosi Törvényszéken a legutóbbi tárgyalást néhány hete tartották, amelyen a kulcsszereplő, Anna Angert - eddigi szokásához híven - most sem jelent meg. A bíróság a következő tárgyalást július elejére tűzte ki. Az ügy tárgya: a szerződés hatálytalanná nyilvánítása. Ennek a nagy értékű ingatlannak a don lánya, a most 23 éves Anna Angert volt a tulajdonosa. Aki a bíró többszöri felszólítása ellenére eddig egyszer sem jelent meg a tárgyalóteremben. Anna Angert Ukrajnában született, angol állampolgár (is), mai lakcíme izraeli. Sok kérdésre választ adhatna.

A hivatalokat nem érdekli

Tájékoztattuk Budapest Főváros Kormányhivatalát, hogy ukrán maffiózók betették a lábukat a XII. kerületbe, ingatlanokat vásároltak, és amikor rákérdeztünk a kerületnél, hogyan tehették, a kormányhivatalra mutogattak: "Különben is - állították -, végső soron a kormányhivatal dönt."

Ezt követően Budapest Főváros Kormányhivatalához fordultunk. A konkrét kérdésen túl arról is érdeklődtünk, az utóbbi években hány külföldi állampolgártól futott be megkeresés budapesti ingatlan vásárlás ügyében, és abból hányat fogadtak, illetve utasítottak el, lehetőség szerint országokra lebontva, rangsorolva, például a kínaiak hány ingatlant vásároltak.

"A külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó hatósági eljárás során a kormányhivatal ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabályban meghatározott követelményeknek, ellenőrzi a büntetlen előéletet, majd bekéri az ORFK, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal és az érintett település polgármesterének állásfoglalását. A kormányhivatal csak akkor bírálja el kedvezően a kérelmet, ha a három közül egyik intézmény sem emel kifogást" - közölte érdeklődésünkre Budapest Főváros Kormányhivatala.

A konkrét kérdés megválaszolására egyetlen szót nem vesztegettek. Nyilván tiltja a szabályzat, de ezt sem részletezték, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyták az ukrán maffia budapesti megtelepedésére vonatkozó kérdést. Ám úgy általában a külföldiek budapesti ingatlanvásárlásairól sem bocsátkoztak részletekbe, ismételt kérdésünkre sem. Végül a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) elnökéhez, . Péterfalvi Attilához fordultunk, legyen segítségünkre. És ezek után- láss csodát - rövid időn belül befutott Budapest Főváros Kormányhivatalának válasza.

Vallott a főváros

A számokat elnézve nem lehet teljesen véletlen, hogy a kormányhivatal nem siette a válasszal. Eszerint szíriai állampolgárok közül nem kevesebb, mint 44 kapott hivatalos engedélyt magyarországi ingatlan vásárlására 2018-ban. Ugyancsak tavaly 92 török és 312 orosz állampolgárnak adatott meg ugyanez a lehetőség. Az izraeli állampolgárok 331 ingatlanra tettek szert az elmúlt évben.

De a kínaiak mindent "visznek-vesznek". Minden második külföldiek által megvásárolt magyarországi ház és lakás az ő tulajdonukba kerül. 2018-ban 1610 hazai lakóingatlant vettek meg. Budapesten a XIII. kerület volt a számukra a legnépszerűbb, itt 198 lakást vásároltak. Gyakorlatilag minden fővárosi kerületben bevásároltak, de többnyire a VI., a VII. és a VIII. kerületet részesítették előnyben.

És akkor jöjjenek újra az ukránok: ők 2018-ban összesen 164 magyarországi ingatlant vásároltak, ennek több mint a harmadát, 63-at Budapesten. Az ukrán határ menti falvakban is bevásároltak szép számmal, ahogy Nyíregyházán és Debrecenben is. Ami viszont meglepő, nemegyszer az egészség is szempont számukra, ha egy ingatlanüzletbe belevágnak - csak Hévízen 18 otthont vettek birtokba.

Ami viszont meglepő: a hivatalos statisztika szerint Budapest XII. kerületében sem ukrán, sem izraeli állampolgár nem vásárolt ingatlant az utóbbi években. Pedig az odesszai Don, Alexander Angert és lánya, Anna Angert több luxuslakást is vett itt - legalábbis ez olvasható a fővárosi földhivatal tulajdonai lapjain. Amit tudunk: az Angert család tagjai ukrán és izraeli állampolgárok. Amit nem tudunk: hány útlevél lapul meg a zsebükben.

A külföldiek mező- és erdőgazdasági földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről (ez a hivatalos elnevezés - a szerk.) 2017-ben több mint háromezer határozatot hoztak. Az idegen állampolgárok pontosan 3154 ingatlanszerzés iránti kérelmet adtak be. És bármilyen meglepő is, de nagyon úgy tűnik, a magyar hatóságok túlzott szigort nem gyakoroltak, nem akadékoskodtak, nem keménykedtek. Az elutasító határozatok száma mindössze 17 volt - az összes kérvény alig fél százalékát dobták vissza. A 17 elutasító határozat közül 13 esetben önkormányzati érdeksérelemre hivatkoztak. De nem a főváros XII. kerületében.