A katonai helyzet romlása nyomán az Egyesült Államok várhatóan nyomást fog gyakorolni európai partnereire annak érdekében, hogy fogadjanak el további szankciókat Oroszországgal szemben, kérdés azonban, hogy a megosztott EU-ban melyik országra, mennyire számíthatnak - írja Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője a Kyiv Poston megjelent elemzésében. Washington biztosan számíthat Nagy-Britanniára, Lengyelországra, Svédországra és a balti államokra.

Moszkva európai szövetségesei, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Ciprus, Magyarország, Bulgária és Szlovákia azonban valószínűleg ellent fognak állni. Sok múlik azon, hogy az USA milyen bizonyítékokat tud felhozni az ukrajnai orosz beavatkozás méretére vonatkozóan, illetve hogy a semlegesnek számító két nagy ország, Németország és Franciaország milyen álláspontot foglal el. Francois Hollande, az utóbbi elnöke csütörtökön az invázió hírére reagálva kemény fellépést követelt.

Visszavonulót fújnak a kicsit

Ha Berlin és Párizs Washington mellé áll, akkor a kisebb európai kormányok aligha kockáztatják a szembenállást a nagyhatalmakkal. Ugyanakkor az USA-nak valószínűleg mérsékelnie kell a szankciók szigorúságával kapcsolatos elvárásait. Eközben azonban újra felvetődik, hogy miként erősíthetnék meg az ukrán hadsereget. Eddig csak arról érkezett hír, hogy Horvátországból érkeztek szállító helikopterek, amelyek nem sokat segítenek az ukránokon.

Az elemzők egy része azzal érvel az újabb szankciók ellen, hogy azok tovább fokoznák Moszkva dacolását, csak bátorítanák az oroszokat, hogy rátámadjanak Ukrajnára. Mások szerint enélkül is ez történik, ezért semmit sem veszíthet a Nyugat azzal, ha megerősíti az ukrán hadsereg ellenálló-képességét.

Összeomlás a láthatáron

Eközben az Ukrán Nemzeti Bank egyre reménytelenebb harcot folytat a hrivnya életben tartása érdekében. Az embereket ugyanis erősen aggasztják a polgárháború fejleményei, ezért valutát halmoznak fel. A jegybank devizatartalékai végesek, monetáris beavatkozási lehetőségei korlátozottak. Ezért csak olyan rossz megoldásokkal tudják tartani a frontot, mint hogy kötelezik az exportőröket devizabevételeik beváltására. Ellenkező esetben el kellene tűrniük a hrivnya elértéktelenedését.

A kijevi vezetés abban bízik, hogy az IMF és a Világbank szeptember első napjaiban hozzájárul a korábban elfogadott hitelkeret 500 millió dolláros esedékes részletének átutalásához. Ha ez csúszik, akkor ezt a forrást is elviheti a hrivnya értékének védelme, így nem marad pénz az államadósság törlesztésére, azaz elkerülhetetlenné válhat az államcsőd.

Romokban az IMF-program

Az ukrán deviza árfolyama a héten elérte a 14 hrivnya/dolláros szintet, miközben az IMF 10,5-ös árfolyammal számolt 2014-re. A gyengébb valuta kihúzza a szőnyeget a pénzintézetek lába alól és megdrágítja az esetleg szükségessé váló bankmentéseket. Emellett csökkenti a GDP-t, ami növeli a GDP arányos államadósságot.

Az orosz behatolásról szóló hírek előtt született cikkében Timothy Ash aláhúzza, hogy a hrivnya megroggyanása közvetlenül visszavezethető a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzetre. A belső gazdasági mutatók jelentősen javultak: defláció váltotta fel az inflációt, miután a megugró importárak visszafogják a behozatalt. Az ukrán valuta gyengesége veszélyezteti az IMF hitelprogramjának végrehajtását - jelenleg úgy néz ki, hogy erre semmi esély -, ami végső soron tovább tolja a szakadék felé az ország gazdaságát.