Az EU-s országok többsége egyetért az orosz energia elleni szankciók bevezetésével, de még fennállnak véleménykülönbségek azzal kapcsolatban, hogy azonnal szakítani kellene-e Oroszországgal, vagy pedig fokozatosan felszámolni az orosz kőolajtól és földgáztól való függőséget.
Ausztria
Ausztria földgázimportjának a 80 százaléka Oroszországból származik, ezért nem támogatná az orosz gázt célzó uniós szankciót. Karl Nehammer osztrák kancellár szerint a gázimport megszűnése az osztrák „iparnak és a háztartásoknak is komoly kárt okozna”.
Ugyanezen a véleményen van az osztrák pénzügyminiszter is. „Nagyon függünk az orosz gáztól, és úgy gondolom, hogy semmi olyan szankció nem lenne jó a számunkra, amely jobban sújtana minket, mint az oroszokat. Éppen ezért ellenezzük a kőolaj és a földgáz elleni szankciók bevezetését.”- nyilatkozta Magnus Brunner április elején.
Belgium
Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke azért nem tartotta jó ötletnek az orosz kőolaj elleni uniós szankciót, mert „nem vagyunk önmagunk ellensége”, és „nem az a cél, hogy olyan szankciókat vezessünk be, melyek szükségtelenül gyengítenék a gazdaságunkat.”
A belga kormányfő szerint „minden európai ország stratégiai döntéseket hoz, hogy kevésbé függjön Oroszországtól. Ezek visszafordíthatatlan döntések, melyeknek jelentős hatása lesz az orosz gazdaságra.”
Belgium kevésbé függ az orosz földgázimporttól, mint más tagállamok, hiszen tavaly a teljes behozatalának csak a 6,5 százaléka származott Oroszországból, 43 százaléka viszont Norvégiától.
Bulgária
Bulgária az egyik olyan uniós tagállam, mely a leginkább függ az orosz energiaimporttól, hiszen a földgázbehozatalának csaknem a 90 százaléka Oroszországból származik. Az orosz függőséget csökkenteni lehet majd, ha idén nyáron beüzemelik a Görögország és Bulgária gázhálózatát összekötő interkonnektort.
Ivajlo Mircsev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának alelnöke szerint Bulgária az orosz gázimport nélkül is megtalálná az alternatív módokat az energiahiány betöltésére. Mircsev azt is bejelentette, hogy a kormány olyan gazdasági intézkedéseket fog hozni a közeljövőben, amelyek segíteni fognak azokon a lakosokon, akik nem tudják fizetni a villany- és gázszámlájukat.
Erre pedig nagy szükség lehet, hiszen az orosz Gazprom energiavállalat április 27-én leállította a gázszállításokat Bulgáriába, mert nem rubelben fizetett a gázért. A görög miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy országa segíteni fog Bulgáriának az orosz döntés miatti helyzet kezelésében.
Csehország
Petr Fiala miniszterelnök szerint Csehország öt éven belül teljesen fel tudja számolni az orosz energiától való függőségét, hiszen a földgázszükségletének a 90 százaléka, a kőolajnak pedig a fele Oroszországból származik.
A cseh miniszterelnök egyébként már többször elmondta, hogy fontosnak tartja az európai országok orosz energiától való függőségének a felszámolását, azonban nem támogatná szankciók bevezetését az orosz földgázra és kőolajra.
Dánia
Mette Frederiksen dán miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy országa „átmenetileg megnöveli a földgázkitermelést az Északi-tengeren”, hogy segíteni tudjon azoknak az országoknak, melyek nagyon függnek az orosz energiahordozók importjától. „Meg vagyunk róla győződve, hogy jobb az Északi-tengeren kitermelni a földgázt, mint Vlagyimir Putyintól megvenni” - mondta a dán kormányfő.
Időközben kilenc hónapos leállás után újraindulhattak a munkálatok a Norvégiát és Lengyelországot összekötő gázvezeték dániai szakaszán, melynek a segítségével Lengyelország csökkenthetné az orosz energiától való függőségét. A dán kormány pedig 2030-ig megnégyszerezné a nap- és szélenergia-termelését, és támogatást adna a háztartásoknak, hogy nyolc év múlva már csak zöld energiával fűtsenek.
Észtország
Az észt külügyminiszter nemrégiben azt mondta, hogy az Európai Uniónak szankciókkal kellene sújtania az orosz kőolaj- és földgázszállítást. Eva-Maria Liimets szerint „az Ukrajna elleni háborúnak olyan költségessé kell válnia Oroszország számára”, hogy véget érjen a katonai konfliktus. Észtország támogatná, ha a hatodik uniós szankciócsomag az orosz kőolajat és földgázt is sújtaná.
Finnország
Finnország az egyik leginkább orosz energiaimporttól függő uniós tagállam, hiszen a földgáz- és kőolajbehozatalának a kétharmada Oroszországból érkezik.
„Amíg energiahordozókat veszünk Oroszországtól, addig finanszírozzuk a háborút” - mondta a finn miniszterelnök. Sanna Marin már március elején úgy vélte, hogy „a lehető leghamarabb meg kellene szabadulnunk az orosz fosszilis energiahordozóktól”, de nem támogatta egyértelműen az uniós importtilalmat.
Franciaország
Emmanuel Macron francia miniszerelnök április elején bejelentette, hogy támogatná az orosz olaj és gáz importjának a tilalmát. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is azt mondta, hogy Franciaország „kész további lépéseket tenni és a kőolajtilalomról dönteni”.
Egy ilyen lépés egyébként nem rázná meg túlságosan Franciaországot, hiszen a kőolajimportjuknak mindössze a 7 százaléka származik Oroszországból, a földgázbehozataluknak pedig a 17 százaléka.
Görögország
Görögország orosz energiától való függősége magasnak számít az uniós tagállamok között. A kőolajimportjának a 26 százaléka és a földgázénak a 39 százaléka Oroszországból jön, nem meglepő tehát, hogy Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök nem tartotta reálisnak, hogy az uniós tagállamok bevezessék az orosz energiaimport tilalmát.
A kormányfő azzal indokolta az embargóval kapcsolatos ellenérzését, hogy „bármilyen intézkedéseket is vezetünk be, nagyon vigyáznunk kell, hogy azok ne okozzanak nagyobb fájdalmat az európai polgárok számára, mint az oroszoknak”. Micotakisz szerint ugyanakkor nagyon fontos csökkenteni az orosz energiahordozók behozatalától való függést.
Egyben azt is jelezte, hogy valamilyen megoldással mindenképp fizetni fognak az orosz gázért.
Hollandia
Mark Rutte miniszerelnök szerint Hollandia idén év végéig igyekszik csökkenteni az orosz kőolajtól és földgáztól való függőségét, de továbbra is rá fog szorulni az orosz importra. „Hollandia azt szeretné elérni, hogy független legyen az orosz gáztól és olajtól év végére” - mondta a holland kormányfő.
Az energiaügyi miniszter, Rob Jetten szerint ezt úgy tudnák elérni, hogy energiát takarítanak meg és fenntarthatóságra törekszenek, azonban szükségük lesz energiaimportra, például LNG-re más országokból. „Nem akarjuk tovább Putyin hadigépezetét finanszírozni” - nyilatkozta Jetten.
Hollandia tavaly 11 milliárd euróért importált kőolajat Oroszországtól az év első tizenegy hónapjában, és 3,7 milliárd eurót költött az orosz földgáz- és szénimportra.
Horvátország
Horvátország 2020-ban 55 százalékban függött az orosz földgáztól, és csak 14 százalékban az olajtól. Andrej Plenković miniszterelnök állítása szerint már majdnem teljesen sikerült függetleníteniük magukat az orosz gázimporttól egy új terminál építésével, és a másik kapacitásának a növelésével.
Írország
Micheál Martin ír miniszterelnök támogatná az orosz kőolajimport uniós tilalmát. Az ír külügyminiszter szerint is az orosz kőolajembargónak kellene a következő büntetőintézkedések között szerepelnie, és „a szankciós csomagoknak egyre keményebbnek kell lenniük”, hiszen így lehet Oroszországra nyomást gyakorolni az ukrajnai háború miatt.
Írország kevésbé függ az orosz földgáztól, mert elsősorban Norvégiából és az Egyesült Királyságból importál gázt, és az Oroszországból érkező kőolajtól való függése is csak 6 százalékos volt 2020-ban.
Lengyelország
Lengyelország kőolajimportjának a 64 százaléka Oroszországból származik, a földgázbehozatalának pedig a 46 százaléka. A lengyel miniszterelnök elmondása szerint évek óta azon dolgoznak, hogy ne legyen szükségük orosz importra, és idén év végéig teljesen fel fogják számolni az orosz energiától való függőséget, így nem lesznek kiszolgáltatva Oroszországnak, mely „zsarolásra használja az olajat és a gázt”.
A lengyelek készek támogatni az orosz kőolaj- és földgázimportra vonatkozó uniós embargót. Közben a Gazprom leállította a gázszállítást a lengyel PGNiG vállalatnak, mert a cég nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért.
Lettország
Lettország 2020-ban még 25 százalékban függött az orosz kőolajtól, és 100 százalékban a földgáztól, azonban a lett miniszterelnök azt nyilatkozta idén március végén, hogy már nincs szükségük orosz energiaimportra.
Arturs Karins támogatná az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók bevezetését, hiszen „így lehet megakadályozni, hogy pénz kerüljön Putyin háborús kasszájába”.
Litvánia
A litván miniszterelnök április elején azt írta a Twitteren, hogy „mostantól kezdve Litvánia egy köbméternyi mérgező orosz gázt sem fog fogyasztani”, és visszautasítják az Oroszországból származó földgáz behozatalát.
Gabrielius Landsbergis külügyminiszter már március végén támogatta volna az orosz energiára vonatkozó uniós szankciócsomagot, hiszen „amíg Európa orosz gázt és olajat vásárol, addig hozzájárulunk az orosz katonai agresszió finanszírozásához”.
Luxemburg
Luxemburgban eddig nem volt teljes az egyetértés az orosz energia szankcionálásával kapcsolatban, de a kormány szerint „csökkenteni kell a függőséget”, és nyitva kell hagyni a lehetőségét a további oroszellenes büntetőintézkedések bevezetésének.
Magyarország
Orbán Viktor szerint az összes Magyarországon felhasznált földgáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, a magyar háztartások 85 százaléka gáz alapon működik, és az üzemanyag előállításához felhasznált olaj 64 százaléka is Oroszországból származik. Orbán éppen ezért nem tudná támogatni az importtilalmat, hiszen a szankció Magyarország számára „elviselhetetlen terhet jelentene”.
A miniszterelnök egy interjúban azt is elmondta, hogy ha elzárnák az orosz gáz- és olajcsapot, akkor „a magyar gazdaság három nap múlva vagy négy nap múlva” leállna.
Orbán szerint úgy lehetne csökkenteni Magyarország orosz energiának való kitettségét, hogy a következő évtizedben átalakítanák a magyar energiatermelést úgy, hogy az energia nagy része nukleáris forrásból és napenergiából származzon, és „ez a kettő együtt kiteszi a mi energiaszükségletünknek több mint a 90 százalékát”.
A kormány egyben megerősítette, hogy mindenképp fizet az orosz gázért, a Napi.hu információi szerint ezt több hazai cég már rubelben is vállalja.
Németország
A németek földgázbehozatalának az 55 százaléka, és a nyersolajnak a 35 százaléka Oroszországból érkezett 2021-ben. Christian Lindner német pénzügyminiszter szerint igyekeznek „amilyen gyorsan csak lehet” felszámolni az orosz energiától való függőséget, de ez időbe telik.
Németország kőolajimportjának jelenleg a 25 százaléka, és a gázbehozatalának még mindig a 40 százaléka Oroszországból származik. A klímaügyi- és gazdasági miniszter viszont április 27-én bejelentette, hogy „napokon belül” teljesen függetlenné válhatnak az orosz olajtól.
A pénzügyminiszter szerint egyébként nem ellenzik az orosz energia embargójának a bevezetését, de olyan szankciók szükségesek, melyek Putyint „jobban sújtják, mint minket”. Azonnali büntetőintézkedést semmiképpen nem látnak reálisnak, hiszen egy ilyen lépés ahhoz vezetne, hogy a német termelőknek és autógyártóknak le kellene állnia.
„Nem akarjuk, hogy bármiféle üzleti ügyünk legyen Putyinnal” - mondta Lindner. Azt azonban elismerte, hogy „jobb olyan szankciókat bevezetni, melyeket hónapokig, évekig el lehet viselni”. Olaf Scholz kancellár úgy fogalmazott, hogy egy azonnali orosz energiatilalom munkanélküliséghez vezetne, és „egyik napról a másikra az országunkat és egész Európát recesszióba taszítaná”.
Olaszország
Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter azt nyilatkozta, hogy Olaszország „a jövő év második felére már majdnem teljesen függetlenedni tudna” az orosz energiától. Az olasz kormány ezt úgy érné el, hogy egyrészt új gázszerződéseket kötne, és növelné az LNG átalakításával kapcsolatos kapacitásait is.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta már szerződést kötöttek Algériával, Egyiptommal és Kongóval is, hogy az orosz gázfüggőségüket csökkenteni tudják, de más afrikai országokkal is megállapodásra juthatnak.
Cingolani szerint időbe telik az orosz energia kiváltása, és bár „komoly geopolitikai hiba volt” az elmúlt húsz évben az orosz importra támaszkodni, de „értelmetlen azt gondolni, hogy ezt egy hónap alatt meg lehet oldani”. Luigi Di Maio olasz külügyminiszter szerint Olaszország „nem vétózná meg” az orosz energiahordozók importjára vonatkozó uniós tilalmat.
Portugália
A portugál kormány támogatná az orosz energiahordozók importjára vonatkozó uniós embargót. A környezetvédelmi- és energetikai átállásért felelős miniszter szerint „herkulesi feladat” az európai uniós országok számára, hogy diverzifikálják a földgázimportjukat, de ezt mindenképpen szükséges megtenniük.
Tavaly Portugália orosz LNG-importja a teljes gázbehozatalának a 10 százalékát tette ki, viszont a kőolajimportja a 2017-es 25 százalékról nullára csökkent 2020-ra.
Románia
Románia esetében rosszabb a helyzet, hiszen a földgázimportjának a 80 százaléka, és a kőolajkészletének a fele tavaly Oroszországból származott. Nem véletlen tehát, hogy a román elnök nem beszél az orosz energia tilalmával kapcsolatos álláspontjáról.
Spanyolország
Pedro Sánchez miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a kormánya támogatna bármilyen oroszellenes szankciót, beleértve az orosz kőolaj- és földgáz importtilalmát is. Az viszont hozzá tartozik az igazsághoz, hogy egy ilyen intézkedéscsomag nem különösebben érintené Spanyolországot, mivel tavaly az olajimportjának csak a 4,5 százaléka, a gáznak pedig a 10 százaléka érkezett Oroszországból.
Szlovákia
A szlovák miniszterelnök már márciusban bejelentette, hogy támogatná az orosz energiahordozók importjára vonatkozó uniós tilalmat. A gazdasági miniszter szerint bár a szlovák és az európai ipar számára is károsak lennének ilyen büntetőintézkedések, azonban Szlovákia ennek ellenére sem vétózna meg egy ilyen uniós javaslatot.
„Jeleznünk kell Putyinnak, hogy távol akarjuk tartani magunkat az Oroszországból származó mindenféle energiától” - mondta a szlovák miniszterelnök. Egy ilyen döntés viszont súlyos következményekkel járna Szlovákia számára, ugyanis két évvel ezelőtt még teljes mértékben függött az orosz olajtól, és 75 százalékban a földgázimporttól.
A szlovák gazdasági minisztérium szerint egy azonnali importtilalom azt jelentené, hogy a benzinkutakon nem állna rendelkezésre elég üzemanyag, és a kormánynak valószínűleg korlátozást kellene bevezetnie.
Szlovénia
Szlovénia kőolajának a 30 százaléka, és a földgázának a 90 százaléka Oroszországból származik. Ennek ellenére Jernej Vrtovec szlovén infrastruktúráért felelős miniszter már márciusban felszólította az Európai Uniót, hogy vezessen be embargót az orosz kőolajra és földgázra „Szlovénia – a rendkívül nagy orosz energiafüggősége ellenére – támogat egy azonnali embargót” - mondta a miniszter.
Vrtovec azzal indokolta a tilalom szükségességét, hogy „Oroszország a katonai agresszióját az olajból és gázból származó bevételeiből finanszírozza”.