Az Európai Bizottság közzétett egy vitaanyagot arról, hogy hogyan nézzen ki az EU finanszírozása a jövőben. Az unió jelentős kihívásokkal szembesül ugyanis nem elég, hogy az egyik legnagyobb nettó befizető ország esik ki a tagállamok közül az Egyesült Királysággal és emiatt 10-12 milliárd euróval kell a maradék 27 tagállamnak kevesebb költségvetésből gazdálkodnia, ezzel párhuzamosan még több - a migráció, belső- és külső biztonság és a védelem területén jelentkező - feladatot kell finanszíroznia az EU-nak.

A britek kilépése által ütött lyukat viszont nem lehet csak költségcsökkentésekkel betömni, új forrásokra is szükség lesz - mondta Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos szerdán az EU pénzügyeinek jövőjéről szóló bizottsági vitaanyag bemutatásakor. A biztos szerint a költségvetési lyukat költségcsökkentésekből, források átcsoportosításából, megtakarításokból és új forrásokból tömnék be. Oettinger ezzel kapcsolatban hozzátette: ha csökkenteni kell a kiadásokat, akkor azok alól az olyan nagy programok, mint az agrárpolitika vagy a kohéziós politika sem lehet kivétel. A biztos azonban azt is hangsúlyozta, hogy a jövőben egyetlen eurót vagy eurócentet sem lehetne úgy elkölteni, hogy annak ne legyen a tagállami szinthez képest valami hozzáadott értéke.

Kapcsolódó

Nehéz döntések

Nehéz döntéseket kell majd meghozni a britek távozásával keletkező költségvetési kiesés fedezésére, főleg, miután az EU nem tud hitelt felvenni és deficites sem lehet. Jelenleg az EU éves büdzséje az EU bruttó nemzeti jövedelmének körülbelül 1 százalékát teszi ki (155 milliárd euró), ennek körülbelül 80 százalékát a tagállamoktól érkező - azok bruttó nemzeti jövedelme alapján kiszámolt - hozzájárulások, hozzáadott érték adóból (VAT) származó részesedés, illetve az EU külső határainál beszedett vámok adják. Ugyanakkor van egy felső korlát is: az EU saját forrásának összege évente az uniós GNI 1,20 százalékánál nem lehet több.

Miért nem jó így?

A jelenlegi rendszer egyrészt azért szorul jelentős reformra, mert nem képes a jelenlegi és jövőbeni prioritásokat a mostani költségvetéssel finanszírozni, másrészt, mert az elmúlt években néhány tagállam kiigazításokat és "visszatérítéseket" harcolt ki magának, amelyekkel a finanszírozás egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb lett. Oettinger a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Királyság távozásával ezeket a torzító tényezőket ki is lehet venni a rendszerből.

Az Európai Bizottság szerint a VAT és a GNI alapján befizetett tagállami hozzárjárulás a tagállamok részéről a figyelmet arra az egyetlen dimenzióra terelte, hogy mennyit tesz bele a közös kalapba és mennyit kap vissza. Ez a szűk látókörű hozzáállás viszont nem veszi figyelembe azt a "hozzáadott értéket", amely abból fakad, hogy a források uniós szintű összegyűjtésével sokkal többet érhetnek el a tagállamok - és olcsóbban -, mint egyenként, összehangolatlan nemzeti költekezésekkel, illetve figyelmen kívül hagyja azt az előnyt is, ami abból fakad, hogy a világ legnagyobb gazdasági területéhez és legjelentősebb kereskedelmi erejéhez tartoznak.

Erre példaként a brüsszeli testület a védelmi költségeket hozza fel, miszerint 25-100 milliárd euró közötti összeget lehetne évente megspórolni nemzeti védelmi kiadásokon azzal, ha a fegyverrendszerek számát csökkentenék, a fegyvervásárlásokat koordinálnák és a struktúrák duplikálását kerülnék.

Honnan lenne extra pénz?

Az Európai Bizottság vitaanyaga szerint, ennek megváltoztatásának egyik módja lehetne, ha új forrásokhoz juthatna az uniós költségvetés. A nyilvános fórumokon a leggyakrabban emlegetett lehetőségek a már meglévő bevételi források mellett

  • a hozzáadott érték (VAT) alapú hozzájárulás megreformált változata,
  • társasági adóra alapozott saját bevételi forrás (CCCTB),
  • Pénzügyi Tranzakciós Adó (FTT),
  • elektromos áram adóztatására alapuló saját bevétel,
  • a fosszilis üzemanyagok adója/jövedéki adó,
  • az Európai Központi Bank pénzkibocsátásból származó jövedelme (seigniorage),
  • szén-dioxid illeték,
  • Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS).

A vitaanyag hangsúlyozza, hogy a dokumentumban feltüntetett új finanszírozási forrásokat létrehozhatók úgy, hogy tiszteletben tartsák azt a tényt, hogy a költségvetési kompetenciák nemzeti hatáskörben maradjanak, és a reformok nem is járnának további adóterheléssel az uniós polgárok számára.

A dokumentum készítői ugyanakkor kiemelik: minden egyes uniós szakpolitikának ugyanazon a teszten kell átmennie, amely a következő feltételeknek felel meg:

  • a jövőbeli uniós finanszírozásoknak összhangban kell lenniük az uniós prioritásokkal, különös tekintettel a gazdasági stratégiára;
  • kapcsolódnia kell a fontos reformokhoz;
  • az előre nem látott új prioritásokhoz és kihívásokhoz rugalmasan, gyorsan és hatékonyan tudjon igazodni.

A mostani vitaanyag az EU jövőjét felvázoló fehér könyvben található öt forgatókönyvre alapozva öt lehetőséget taglal. A lehetőségek a meglévő szakpolitikákkal kapcsolatos kiadások csökkentésétől a bevételek növeléséig terjednek. Ez a vitaanyag az EU27 következő többéves pénzügyi keretére (MFF) vonatkozó javaslat előkészítésében is jelentős szerepet játszik majd. A többéves költségvetésre vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság várhatóan 2018 közepén terjeszti elő - derül ki a javaslattevő-végrehajtó testület közleményéből.