Elemzők szerint a külföldi befektetők díjazzák, hogy a Traian Basescu államfő korábbi kijelentéseivel ellentétben mégis megbízta kormányalakítással Victor Pontát, így a politikai háborúskodás várhatóan véget ér. A Szociálliberális Unió (USL) kétharmados győzelmét követően a nemzeti valuta pár nap alatt 0,6 lejjel 4,47-es szintig erősödött az euróval szemben, de jelentősen 0,5 százalékkal 5,85 százalékra csökkent a három havi lejhitelek (Robor) kamata is.

Ezzel egy időben az ország kockázati felára 214 bázispontig mérséklődött a tőzsde vezető indexe pár nap alatt 3,25 százalékkal emelkedett, a bankpapírok 5-8 százalékkal erősödtek. Az euróban denominált, 2019-ben kifutó román kötvények hozama 19 bázisponttal 4,06 százalékra mérséklődtek, a 2022-ben lejáró dollárkötvények hozama rekord-alacsony szintre 3,98 százalékra csökkent. Gazdasági szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek, a politikai ellentétek bármikor újra fellángolhatnak, és a teljes titokban készülő jövő évi költségvetés is tartogathat még meglepetéseket.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy delegációja várhatóan január 10-én érkezik ismét Bukarestbe, hogy a választások miatt elhalasztott országjelentést elkészítse, várhatóan ekkor kerülhet szóba az új két évre szóló hitelszerződés is. A román kormány még a választások előtt jelezte, hogy a jövő év elején kifutó 5,3 milliárd euró értékű elővigyázatossági IMF-szerződést követően egy új hitelvonalat igényel a washingtoni pénzintézettől, lazább feltételekkel. Ponta szerint Románia teljesítette a nemzetközi hitelezők feltételeit, a gazdaság stabil lábakon áll, a szerény 0,8 százalékos GDP-növekedés ellenére a deficit 2,2 százalék alatt maradt.

Novemberi látogatása során Erik de Vrijer az IMF-delegáció vezetője azonban nem volt teljesen elégedett a kormány teljesítményével, mint fogalmazott: súlyos elmaradások tapasztalhatók a strukturális reformok terén, halaszthatatlanná vált az egészségügy és az oktatási rendszer reformja is. Bukarestnek nem sikerült véghezvinnie az állami vállalatok privatizációját, nem cserélték le a politikai alapon kinevezett cégvezetőket és a magánszektornál felhalmozott adósságállomány sem csökken. Bukarest csak azt követően kezdhet tárgyalásokat egy újabb pénzügyi védőhálóról, ha előbb teljesíti a jelenlegi megállapodásban vállalt kötelezettségeit − hangoztatta Vrijer.