A világ energiapiaca meglepően nagy tűrőképességről tett tanúbizonyságot az elmúlt hetekben. Meg sem rendült azt követően, hogy összeomlott Venezuela olajexportja, illetve hogy az amerikai gazdasági szankciók újraélesztése nyomán eltűnt a piacról Irán majd nem teljes olajkivitele, és azt sem okozott drámai hatást, hogy a szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen intézett rakétatámadás után öt százalékkal csökkent a világpiaci olajkínálat.

Az energiaipar résztvevői ezt látva akár hátra is dőlhetnének, ám nem fogják ezt tenni, ha belegondolnak abba, milyen változást hozhat az ágazatukban, ha jövőre a Demokrata Párt jelöltje nyeri meg az amerikai elnökválasztást - írja Nick Butler, a Financial Times (FT) publicistája, aki korábban vezető tisztségeket töltött be a BP-nél az olajipar egyik legnagyobb vállalatánál.

A Warren-terv

Elizabeth Warren szenátor, a párt egyik esélyes elnökjelölt-aspiránsa - aki az ősz elején átvette a vezetést a demokraták előválasztási népszerűségi versenyében - drámai tervvel állt elő néhány hete, amely nem kapott igazán nagy visszhangot. Pedig részletes, költségszámításokkal alátámasztott, szakértők által kidolgozott programról van szó, amely egyszerre kezelné a klímaváltozást és alakítaná át gyökeresen az energiaipart.

A terv legfontosabb tézisei mindent elárulnak:

  • Warren első célja, hogy 2028-ra a kereskedelmi és a lakóépületek technikai rendszerei 100 százalékban nulla szén-dioxid-kibocsátással működjenek.
  • A második cél, hogy 2030-ra minden új könnyű személygépjárművet, közepes teherautót és buszt nulla károsanyag-kibocsátású motorral gyártsanak.
  • A harmadik, hogy áramtermelés egésze 2035-re megújuló és nulla károsanyag-kibocsátású technológiára álljon át. Átmeneti célként 2030-ra karbonsemlegessé kell válnia az áram előállításának (azaz nem szabad több szén-dioxidot produkálnia, mint amennyit valamilyen módon a légkörből korábban kivontak).
  • A terv 3000 milliárd dollár szövetségi támogatással számol. (Ez az összeg csaknem 18 évi magyar GDP-nek felel meg.)

És a ráadás

A terv nyilvánosságra hozatalakor Warren még megfejelte azt egy vállalással, miszerint ha elnök lesz, akkor a beiktatása utáni első napon teljes moratóriumot rendel el a fosszilis tüzelőanyagok tengeri kitermelésére, illetve a szárazföldön az állami tulajdonban lévő lévő földek alatti bányászatára. A rétegrepesztéses olaj- és gázkitermelést mindenütt betiltja. A kérdés az, hogy mindez csak kampányígéret vagy komolyan veendő vállalás?

Figyelve a többi demokrata elnökjelölt-aspiráns, így az éllovasok, Joe Biden volt alelnök és Bernie Sanders szenátor mondanivalóját kijelenthetjük, hogy Warren energiapolitikai ígéretei a Demokrata Párt elvárásait tükrözik - véli az FT szakírója. Így bármelyikük is lenne az elnök, lényegében ezen az úton járna. És az ágazat szereplőinek ideje észrevenniük, hogy a közvélemény-kutatások szerint a demokratáknak jó esélyük van megnyerni a 2020-as elnökválasztást.

Trump elnök népszerűségi indexe 40 százalék körül alakul, és az egyebek mellett a szénbányászat fenntartását támogató programja csak legelszántabb követőinek körében talál kedvező fogadtatásra. A választók túlnyomó többségét egyre jobban aggasztja a klímaváltozás, amelynek elkerülését vagy enyhítését elvárják politikusaiktól is.

Következmények

Ha Warren programját jóváhagyják a szavazók, az drámai hatással lesz az energiaiparra. A szén-olaj-gáz hármas iránti kereslet meredeken zuhan a következő évtizedben, így ezek kitermelésének, szállításának és felhasználásának infrastruktúrája drámainak elértéktelenedhet. A jelenlegi üzleti modellekkel ugyanez a helyzet, ez pedig kiütné a tőzsdén jegyzett hagyományos energiatermelők és -szolgáltatók részvényeinek árfolyamát is. A legnagyobb csapást talán az palaolaj- és a palagáz-kitermelés szenvedné el - jelenleg ilyen módon napi 8,5 millió hordó olajat hoznak felszínre az USA-ban és 20 ezer milliárd köbméter gáz látszik kitermelhetőnek.

A cégek persze harcolni fognak ez ellen, bevetve nem kicsi lobbierejüket, ám a közvélemény nem bízik az olaj- és gázvállalatokban - idézi a friss felméréseket az FT publicistája. Ezért várhatóan nem lesznek képesek útját állni a változásnak.

És az USA energiaiparának átalakulása hatással lesz a világ egészére is, részben azzal, hogy megszűnhet az palaolajnak és a palagáznak köszönhető energiahordozó-export, részben azzal, hogy az amerikai energiacégek külföldi beszállítói velük együtt kerülnének bajba, részben azzal, hogy Warren 100 milliárd dollár ráfordításával támogatná az új technológiák külföldi értékesítését. (Ez az összeg több mint nyolcszorosa a paksi bővítésre adott orosz hitelnek.)

Ha az energiaüzlet jelenlegi haszonélvezői azt gondolják, hogy túl radikális ez a változás ahhoz, hogy valóban bekövetkezzen, akkor becsapják magukat - állítja az FT energiapari szakírója. Bárki, aki azt tervezi, hogy tőkét fektet az USA jelenlegi energiaellátó rendszerébe, jól teszi, hogy mielőtt átutalja a pénzét ha feltesz egy kérdést a megcélzott cégeknek. Jó teszi, ha megtudakolja, hogy van-e vészforgatókönyvük az iparáguk teljes átalakulásának menedzselésére.