A két amerikai párt elkötelezett hívei egzisztenciális fenyegetésnek élik meg azt a lehetőséget, hogy a közelgő elnökválasztáson a másik tábor elnökjelöltje győz, miközben a politikai közép tehetetlenül figyeli állóháborúvá merevedett "fegyvertelen polgárháborújukat" - derül ki Edward Luce, a Financial Times (FT) publicistája cikkéből. Az írás az USA-t érő természeti csapásokhoz, az egymást követő hurrikánokhoz és a szűnni nem akaró erdőtüzekhez hasonlítja azt a társadalmi vihart, amely a november 3-i elnökválasztással közeleg.
Ki fog derülni, hogy az amerikaiak képesek-e egyszerre levezényelni egy fair elnökválasztást és kezelni a koronavírus-járvány második hullámát, miközben az elkötelezett politikai szurkolótáborok úgy gondolják, hogy ellenfelük csak csalással győzhet. Ilyen helyzetben soha korábban nem voltak az Egyesült Államok lakói.
Rossz üzenetek
A demokraták jó okkal gondolják, hogy a regnáló republikánus elnök, Donald Trump a lehető legtöbb akadályt fogja a levélszavazás útjába gördíteni a pandémiára és a csalás lehetőségére hivatkozva. Az elnök nem rejtette véka alá, hogy szerinte az ország történelmének legkorruptabb választása előtt áll. A Demokrata Párt puccsáról szóló beszéd a trumpista média napi rutinjához tartozik.
A másik oldalon Joe Biden demokrata elnökjelölt kétszer figyelmeztetett arra, hogy ellenfele "megpróbálhatja ellopni" a választást novemberben. Emellett arról is értekezett, hogy ha Trump veresége esetén nem akarná elhagyni a Fehér Házat, akkor katonák távolítanák el onnan.
E vita legrosszabb vonása, hogy mindkét oldalon félkatonai szervezetek készülnek az "elcsalt" választást követő lázadásra. A militáns szélsőségesekből több van a jobboldalon, de a radikális balosokat sem kell félteni, akik a Black Lives Matter mozgalom árnyékában készülnek arra, hogy éljenek alkotmány adta jogukkal a fegyverhasználatra.
Rossz és rosszabb
Ha megismétlődik a 2016-os képlet, amikor Hillary Clinton, a demokraták jelöltje megnyerte az arányos szavazást, ám a győztes mindent visz elvének érvényesülése Trumpnak kedvezett, az vélhetően most az akkorinál durvább reakciókhoz vezethet. Még rosszabb lenne, ha az elnök kis különbséggel vesztene, miután többször világossá tette, hogy kész az utcára szólítani híveit.
A szavazás tétjét növeli, hogy kerek évszámban tartják az elnökválasztást, amely lehetővé teszi a győztesnek, hogy a következő tíz évre vonatkozóan a saját érdekeinek megfelelően megváltoztassa a választási körzetek határát. Az inkorrekt körzetek kijelölése a legkönnyebb lehetőség a választási csalásra.
Váratlan fejlemények
Hogy még rosszabb legyen a helyzet az USA olyan ősz elé néz, amelyben a napi új koronavírus-fertőzöttek száma elérheti 35 ezret, a halottaké a 800-at. Anthony Fauci, az USA első számú virológus szakértője, egyben tagja a középen álló szavazók kimerült táborának, úgy véli, hogy az amerikaiak ezen az őszön és télen csak icipicire összehúzva magukat kerülhetik el a második karantént. Ha a dolgok így mennek további 60 ezer áldozatot szedhet a vírus a választás napjáig.
Az október még hozhat olyan váratlan fejleményeket, amelyek akár döntőek lehetnek. Például Trump kiállhat a kamerák elé, és bejelentheti, hogy kész a koronavírus elleni vakcina, ami persze vagy igaz lesz vagy sem. Vagy kirobbanhat egy háború Iránnal, vagy egy incidenst Kínával szemben. Hogy ezek melyik irányba billentenék a mérleg nyelvét, azt senki sem tudja. Egy biztos, ezen az elnökválasztáson nem lesz túl az amerikai társadalom, amikor az emberek a szavazás másnapján reggel felkelnek.