Az Egyesült Államok politikatörténete különleges szuperkeddel gazdagodott 2020. március 3-án, amelynek főszereplője a 77 éves Joe Biden volt - kezdi háttérelemzését Edward Luce, a Financial Times USA-val foglalkozó publicistája. Barack Obama egykori alelnöke néhány nappal ezelőtt még úgy állt, hogy egyetlen előválasztást sem tudott nyerni - az első háromban messze a várakozások alatt szerepelt -, ám a negyedik februári és a 14 államban lezajlott március 3-i előválasztás után tucatnyi győzelem szerepelt a neve mellett. Az elmúlt év végén még ő vezette az elnökjelölt-aspiránsok országos népszerűségi listáját, ám február végére látványosan romlott a megítélése. A szakértők leírták, ám mindenki meglepetésre egyszer csak feltámadt.

A nagy fordulat azzal kezdődött, hogy február utolsó napján Dél-Karolina államban látványosan győzött. Ezzel megadta a választ a demokraták legnagyobb kérdésére, nevezetesen arra, ki lehet a párt baloldali szárnyát vezető, 78 esztendős Bernie Sanders szenátor mérsékelt politikát ígérő ellenfele. Ezt követően két nap alatt két centrista riválisa dobta be a törölközőt és állt mögé: Pete Buttigieg volt kisvárosi polgármester és Amy Klobuchar szenátor. A harmadik, Michael Bloomberg médiamágnás jó eséllyel követheti őket, miután gyengén szerepelt a szuperkedden.

Kapcsolódó

Mi jön ezután?

A kérdés immár az: meddig tarthat ki Biden lendülete? Látványos feltámadása után vélhetően szükség lesz egy nagy lélegzetvételre, mielőtt elkezdi páros mérkőzését Sandersszel. A szenátor immáron nem az előválasztási sorozat favoritja - 2020 első két hónapjában egyértelműen azt volt -, ám a nyári elnökjelölő konvención szavazó delegáltjaik számát tekintve fej fej mellett állnak. A következő héten további fontos előválasztások lesznek, köztük Washington államban, ahol a közvélemény-kutatások szerint Sanders áll jobban és Michiganben, ahol jók az esélyei.

Nyitott kérdés, hogy ha Bloomberg visszalépne, az mit hozhatna a volt alelnöknek. Ha Biden mögé állna, az vélhetően Sanders támogatóit is felpaprikázná a hátralévő számos előválasztási meccsen. A szenátor nem adja fel - ezt bizonyította októberben, amikor szívinfarktusa után alig egy héttel majdnem teljes gőzzel újra kampányolt. Az FT publicistája kettejük minden erőt felőrlő állóháborújára számít a konvencióig. És a küzdelembe várhatóan beszáll majd Donald Trump elnök is, aki nem sok figyelmet fordított Bidenre az elmúlt hónapokban - talán ő is úgy gondolta, hogy már nincs versenyben -, ám a fordulat után borítékolható, hogy újra elkezdi majd családjával, különösen fia, Hunter ukrajnai szerepvállalásával piszkálni.

Megfordult a széljárás

Nem véletlen, hogy a politikai széljárás akkor fordult meg, amikor a fekete Jim Clyburn, az állami nagy tiszteletnek örvendő kongresszusi képviselője a dél-karolinai előválasztás előtt támogatásáról biztosította Joe Bident - véli az FT cikkírója. A korábbi polgárjogi aktivista szerepvállalása emlékeztethette a demokrata szavazókat és az ország közvéleményét arra, hogy a politika továbbra sem csupán a szórakoztatóipar egyik ágazata, hanem komoly, önálló szakma.

Clyburn fellépése csupán kilenc órával előzte meg Trump első olyan sajtótájékoztatóját, amelyet a koronavírus-járványról tartott. Ezen bagatellizálta a veszélyt, és rábízta a védekezés vezetését alelnökére, Mike Pence-re, aki korábban bizonyította, hogy nem az erőssége az efféle feladatok ellása. Ennek eredményeként Biden úgy állhatott az előválasztás szavazói elé, mint aki a tapasztalt vezetést képviseli Trumppal szemben, aki vezetés címén egy médiafogyasztásra szánt show-műsort ad elő immáron évek óta.

Illendő viselkedés

További eleme az alelnök sikerének korábbi főnöke, Barack Obama diszkrét, de hatásos beavatkozása a választási küzdelembe. A volt elnök, aki eddig a háttérben maradt, a Dél-Karolina államban elért siker után meggyőzte Pete Buttigieget, hogy álljon nyíltan Biden mögé. A volt polgármester meglepően sikeresnek bizonyult az első előválasztásokon, így Obama ezzel a húzással komoly szavazóbázist szerezhetett volt alelnökének.

A Demokrata Párt Biden váratlan feltámadásával új hívószó, nevezetesen az "illemtudó viselkedés" köré építheti fel elnökválasztási kampányát - véli az FT publicistája. Ehhez társulhatnak még a "méltóság, tisztesség, együttérzés" szavak. Sanders erőteljesen elrántotta a pártot bal felé, amire reflektál Biden választási programja, amelynek gazdaság- és klímapolitikai része határozottan balra áll Barack Obama korábbi kormányprogramjától.

A szuperkedd egyértelmű nyertese Joe Biden, vesztesei a gyengén szerepelt Elizabeth Warren szenátor és Michael Bloomberg. És az FT cikkírója megkockáztatja azt is, hogy megemlítsen egy lehetséges vesztest is, nevezetesen Donald Trumpot. Úgy tűnik ugyanis, hogy demokrata kihívói, akik eddig csak szédelegtek az elnökválasztás megnyerésére esélyt kínáló irányt keresve, immáron megtalálták, merre akarnak elindulni.