Az amerikai elnökjelöltek vitáján Donald Trump elnök, a Republikánus Párt jelöltje azt vágta ellenfele, Joe Biden demokrata jelölt képébe, hogy amikor Barack Obama alelnöke volt, meghívták a kínaiakat ingyen ebédre. Ezzel arra célzott, hogy Obama elnöksége idején nagyot nőtt az USA külkereskedelmi deficitje Kínával szemben, ami erősítette az utóbbi gazdaságát az előbbi gazdaságának rovására. Diszkréten elhallgatta, hogy ez a deficit az ő regnálása alatt nem csökkent számottevően.
Az elmúlt négy év azonban hozott új fejleményeket is: az amerikai politikai kultúra degradálódott, ma már csak árnyéka korábbi önmagának, amivel a demokrácia mint márkanév is alaposan besározódott. Ez megint csak Kína malmára hajtja a vizet, hiszen a politikai kultúrát, a politikai rendszert tekintve úgy láthatja a laikus kívülálló, hogy a kínai állampárti szisztéma sem gusztustalanabb, mint az amerikai sárdobáló demokrácia.
Más szóval Trump, akinek viselkedése elválaszthatatlan ettől a romlástól, magának is mondhatná, hogy meghívta a kínaiakat egy ingyen ebédre, és ha újraválasztják, akkor a vacsorára is hivatalosak lesznek. Ezzel a kesergéssel vezeti fel a közeljövőt fürkésző cikkét Edward Luce, a Financial Times (FT) USA-val foglakozó szakírója.
Mérhető hanyatlás
Amerika hanyatlása részben számszerűen is kimutatható. A Pew Research Center közvélemény-kutató cég felmérése szerint a franciák és a németek kevesebb, mint harmada látja kedvezően az USA-t. Az Egyesült Királyság 41 százalékos mutatója ugyanerre vonatkozóan történelmi mélypont a két hagyományos szövetséges történetében.
Trump külön mutatója még rosszabb: a világ lakónak csak 16 százaléka látja úgy, hogy az amerikai elnök helyesen cselekszik. Ez Hszi Csin-ping kínai elnök 19 százalékos mutatójánál is rosszabb, az élen 76 százalékkal Angela Merkel német kancellár áll. És ez a közvélemény-kutatás hetekkel a szeptember 29-ei anyázós vita előtt készült.
Az USA imázsának romlásához hozzájárul a koronavírus-járvány félrekezelése is, amit megint csak számok igazolnak. A 210 ezres halálozási arány ötször nagyobb, mint amennyi amerikainak életét kellett volna vesztenie annak alapján mekkora az az ország lakossága a világ népességéhez képest. Ráadásul egy főre vetítve kétszázszorosa a kínai adatnak. Az elhunytak száma 28 százalékkal magasabb, mint Európában, pedig az öreg kontinens jóval sűrűbben lakott, mint az Újvilág.
Ez nem teljesen Trump hibája annak ellenére, hogy kormánya nem készített nemzet koronavírus-stratégiát, ő maga nevetségessé tette az ismert védekezési módokat, a távolságtartást és a maszkviselést, és terrorizálta a kormány tudományos tanácsadóit. Az amerikai intézmények, az illetékes hatóságok is súlyos hibát követtek el azzal, hogy késlekedve cselekedtek és helyenként a nagyvállalatok nyomásának engedve rossz döntéseket hoztak.
A kihívó
Az FT cikkírója szerint az USA-val kapcsolatos halovány várakozások egyik mutatója, hogy Trump kihívója egy 77 éves férfi, aki messze túl van már élete és karrierje csúcsán. Joe Biden mélységesen tisztességes ember. Ha megnyeri az elnökválasztást, akkor az európaiak többségének és a liberális amerikaiaknak meglesz az okuk az ünnepelésre. Ugyanakkor messze lenne olyan fiatal elődeitől, mint John F. Kennedy, Bill Clinton vagy Barack Obama, akik képesek voltak megtestesíteni az emberek álmait.
Megjelenése elnökjelöltként korából fakadóan eleve leszűkíti az előrelátás horizontját. Nem a társadalom reményeinek ad hangot, hanem csupán azt ígéri, hogy enyhíti a károkat, amelyeket az ország eddig elszenvedett. Ez sem kevés, persze.
Marad a megosztottság
A szeptember végi vitán a világ az amerikai politikai kultúra újabb mélységével találkozhatott. Ha az ország szerencsés, akkor novemberben elkerüli az alkotmányos válságot, amit az idézhet elő, hogy Trump nem ismeri el a vereségét. Biden elég nagy különbséggel vezet, ami részben megmagyarázza, miért vette fel az elnök a szócsatában egy kocsmai kötekedő viselkedését. Ez a fellépés az első közvélemény-kutatások szerint visszájára sült el. Újraválasztási esélyeinek romlása, azonban még agresszívabbá teheti Donald Trumpot.
Az Egyesült Államok társadalma az elnökválasztás után belátható időn belül várhatóan továbbra is a mély megosztottság állapotában marad. Kína a szavazás bármilyen eredményével elégedett lehet. Talán Biden győzelmével jobban járna, mert ez kiszámíthatóbbá tenné a washingtoni kormány politikáját, miközben a demokrata elnök sem lenne abban a helyzetben, hogy helyre állítsa az USA világhatalmi elsőségét.
Biden megválasztása enyhítené az ország belső kínjait, amikre Trump a választási kampányban direkt rájátszik, mert abban bízik, hogy ha végletesen megosztja a választókat és elhiszik neki, hogy Biden egy szenilis öregember, akkor végül kicsivel több szavazó marad az ő oldalán, mint ellenfele táborában, s ez hatalmon tartja. Az FT cikkírója szerint azonban az enyhülés a legtöbb, amit Joe Biden hozhat Amerikának, a jövő formálása utódaira marad.